A kormány gyorsan meggondolta magát, mégsem köti gúzsba a polgármesterek kezét a veszélyhelyzet alatt. A módosító javaslat is megérkezett.
Gulyás Gergely teljesítette ígéretét: a Miniszterelnökség vezetője egyéni képviselői indítványként benyújtotta a módosítást a kormány sok mindenről szóló törvényjavaslatához, és ennek alapján mégsem vennék el a polgármesterek egyszemélyi döntési jogát a veszélyhelyzet alatt.
A kedd késő este benyújtott javaslat alapján a főpolgármester, illetve polgármesterek a helyi védelmi bizottság jóváhagyásával hozhattak volna döntéseket. A módosítás ellen sokan tiltakoztak, Gulyás gyorsan bejelentette, a kormány eláll ettől.
A politikus írásban is megismételte a szerdán elmondott indoklást: "az elmúlt hetekben éppen az ellenzék részéről érték kritikák azt a gyakorlatot, amely a polgármestereket jogosítja fel arra, hogy veszélyhelyzetben a védekezés érdekében a képviselő-testület jogaival éljenek. A most benyújtott törvényjavaslat ezt a helyzetet kívánta volna orvosolni. Mivel azonban a szabályozás módosításának szándékával a szabályozás eddigi kritikusai ma már láthatóan nem értenek egyet, és a bevezetni kívánt szabályozás a veszélyhelyzetben a lehető legszélesebb körű, pártpolitikai határokra tekintet nélküli összefogásra törekszik, ezért javaslatom eltekint ettől a módosítástól.”
Az indoklás arra nem tért ki, hogy a bírálatok nem általában vonatkoztak a polgármesterek veszélyhelyzetben gyakorolható különleges jogaira, hanem arról szóltak, hogy például Szekszárdon és Komlón a fideszes polgármester visszaélt a helyzettel, és az ellenzéki többségű képviselőtestület akaratával ellentétes döntéseket hozott meg egy személyben.
Az országgyűlés erről kedden fog tárgyalni. Az egyelőre benne maradt a törvényjavaslatban, hogy a országgyűlés felülbírálja a Városligetről hozott fővárosi rendeletet, megszüntetné a nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzésének lehetőségét, és ingyen átadná Schmidt Mária közalapítványának az általa bérelt állami épületeket.
Ugyancsak megtárgyalják majd hat állami egyetem magánalapítvány kezébe adását, a Budapest–Belgrád vasútépítés szabályozását és iratainak titkosítását, és azt, hogy számos egyházi szociális intézmény ingyenesen tulajdonába veheti az épületeit.