Itthon hvg.hu 2020. január. 20. 05:31

Az ország nagy részéről ma eltűnik a köd

Négy megyében maradt életben a köd miatti figyelmeztetés

Eloszlott a köd az ország legtöbb részén, de Észak-Magyarországra, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére még ma is kiadta a köd miatti figyelmeztetést az Országos Meteorológiai Szolgálat. Ezeken a helyeken hat óránál is hosszabb időn át maradhat a köd, a látótávolság néhány száz méter. Helyenként sűrű, zúzmarás ködfoltok is képződhetnek. A ködös területeken reggel fokozatosan javulnak majd a látási viszonyok.

Csapadék a napkelte után már nem valószínű, hogy lesz az országban. Addig is hajnalban főként a Dunántúl északi felén esik 1-2 centi hó, de a Dunántúl nyugati részén havas eső, eső lehet a jellemző csapadékforma. Emellett az országban továbbra is többfelé előfordulhat hószállingózás, illetve ónos szitálás. Reggelre mindenütt megszűnik a csapadék, viszont a ködös tájakon ködszitálás, ónos szitálás még kialakulhat.

Kedden aztán újra rosszabbak lehetnek a látási körülmények. Aznapra az előrejelzések szerint Észak-Magyarországra, a Dél-Alföldre és a Dél-Dunántúlra, valamint Vas, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyére adhatnak ki köd miatti figyelmeztetést.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.