Szürreális, ami a készülő Nemzeti alaptantervvel történik – mondta egy, a folyamatot közelről ismerő forrásunk. Információink szerint legalább hat esélyes szövegváltozat vár jóváhagyásra. Tudomásunk szerint ezek nem "gerillaváltozatok", csak a vitás részeknél van többféle szakmai megközelítés. A bevezetés viszont annak ellenére sem csúszik, hogy maga az anyag 8 hónappal az élesedés előtt még nem végleges és nyilvános.
Kívülről nézve is zavarba ejtő a káosz az Emberi Erőforrások Minisztériumának környékén az új (vagy nem új) Nemzeti alaptanterv bevezetésével kapcsolatban: gyakorlatilag még arról sem kommunikálja a tárca egy hétig ugyanazt, hogy akkor valójában új vagy csak egy módosított NAT lép-e szeptember 1-jén életbe.
Emlékezetes, tavaly év végén felhördülést keltett, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a december 19-i kormányinfón azt mondta: nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet, mert nem érkezett annyi változtatás, ami ezt indokolná, így a jelenlegi NAT-ot módosítják majd.
Az Emmi viszont – a kormányszócső Magyar Nemzet segítségével – igyekezett gyorsan helyretenni a minisztert, és jelezni: igenis lesz új alaptanterv. A január eleji cáfolatban arról is írtak, hogy „a végleges, kormány által is elfogadott dokumentum már kiadás alatt van, megjelenése rövidesen várható”, illetve, hogy év végéig „csak az átlagosnál nagyobb terjedelme miatt, illetve az ünnepekre való tekintettel nem jelent meg”.
Hiába lestük azonban azóta minden nap a Magyar Közlönyt és a kormány honlapját, a dokumentum csak nem akart megjelenni, hogy aztán péntek délben egy helyreigazító közleményéből tudjuk meg:
a kormány nem új NAT-ról, hanem a jelenlegi átfogó módosításáról döntött.
Vagyis pontosan arról, amiről Gulyás Gergely miniszter december közepén beszélt. Bár a valóságot minden jel – és saját információink – szerint ez utóbbi tükrözi, az rejtély, hogy miért nem volt képes a minisztérium saját magával, saját miniszterével és a kormány többi tagjával koherensen kommunikálni. Rejtély az is, hogy január közepén – nyolc hónappal a bevezetése előtt – a szöveg miért nem jelent még mindig meg, továbbá miért zajlanak még mindig viták, egyeztetések arról, ami
- a miniszter tájékoztatása szerint öt hónapja kész van,
- a kormány december közepén tárgyalt róla.
A hvg.hu információi szerint jelen pillanatban is legalább hat esélyes szövegváltozat változat vár jóváhagyásra. A gyakorlatban ez nem hat egymással versengő, vagy olyasfajta gerillaváltozatot jelent, mint amilyenről az Index írt pénteken (a lap szerint a kormány által megtárgyalt verzión kívül létezik egy másik, a Maruzsa Zoltán vezette köznevelési államtitkárságon készült, a 2012-es és a Csépe Valéria-féle 2018-as NAT-ból összeollózott tervezet, amelynek létezéséről januárig állítólag Kásler miniszter sem tudott), hanem azt, hogy az anyag néhány vitás része többféle szakmai megközelítésben készült el, és a kormánynak kell eldöntenie – a folyamatot közelről ismerő forrásunk szerint tehát ez még nem történt meg – melyik is legyen a végleges.
A nyitott kérdések a forrás szerint ugyanakkor nem ideológiai természetűek – tehát nem arról folynak, hogy kevesebb vagy több Wass Albertet kell-e tanítani –, hanem inkább szerkezetiek.
Bár az Emmi pénteken határozottan cáfolta, hogy létezne a kalózverzió, ha nem is konkrétan ennek bizonyítéka, de a folyamat kaotikusságát mindenképp jól jelzi, hogy a kormány által (részben a szakmai egyeztetések kipipálására gründolt) Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) december végén egy olyan változatot kapott véleményezésre, amelyből pont azok tartalmi és eszmei részei hiányoztak – például a Csépe Valéria-féle, általános elveket rögzítő bevezető és a diákok terhelésének csökkentéséről szólóak –, amelyeket korábban maga az Emmi is fontosnak nevezett. A hiányzó alapok miatt ki is akadt az NPK, és korábban példátlan módon erős kritikát fogalmazott meg a kormányzati anyaggal szemben.
A folyamatot közelről ismerő forrásunk szerint az NPK felháborodása annyiban jogos, hogy tényleg nem a véglegeshez közelítő, tehát a Csépe Valéria-féle bevezetőt és tananyagcsökkentést is tartalmazó –, hanem egy „közbülső” változathoz kérték a véleményüket, de a szakember állítása szerint már nem akad fenn ezen, mert „nem ez a legszürreálisabb, ami történik”.
| Háromévnyi munka megy a kukába? |
Kásler Miklós erőforrás-miniszter már négy hónappal korábban, a nemzeti tanévnyitón azzal büszkélkedett, hogy elkészült a várva várt szöveg. A várakozás azért volt fokozott, mert az alaptanterv elkészítésére felkért Csépe Valéria akadémikus vezette Oktatás 2030 csoport már egy évvel korábban, 2018 nyarára letette az asztalra a kormány által megrendelt, sok területen átfogó változásokat hozó anyagot. Csakhogy arról már a bemutatása előtt kijelentette a kancelláriaminiszter, hogy ebben a formában „biztosan nem lép életbe". Az átdolgozás (értsd: hazafiasítás) viszont már szinte hosszabb ideje húzódott, mint amennyi alatt a szakértők által kidolgozott alapverzió nulláról elkészült, emiatt kétségtelenül rosszul hangzott Gulyás szájból, hogy több mint háromévnyi munka menne a kukába.  MTI / Varga György |
A végleges szöveget az Emmi pénteki ígérete szerint jövő héten most már tényleg bemutatják, az anyagról ugyanakkor sokat mond, hogy egy másik, a folyamatban aktívan részt vevő kormányzati forrásunk arra kérdésre, hogy az elképesztő mértékű csúszások miatt nem került-e veszélybe a szeptemberi bevezetés, az illető azt mondta:
sajnos, nem.
