Nem is volt meg a szükséges engedélye annak az ingatlannak, ahová a kötelező tanórákon dzsúdóoktatásra vitték a helyi általános iskolásokat, pedig ide terveztek földalatti sportlőteret és a honvédelmi sportközpontot is – derült ki, miután a felháborodott szülők vizsgálatot kezdeményeztek. Az ezek szerint illegálisan működő sportközpontot nagy felhajtással fideszes képviselők adták át, és a tankerületi központ is hihetetlen kreativitással mentegeti utólag a kínos ügy érintettjeit.
Október elején, vagyis az önkormányzati választási harc finisében írtuk meg, hogy a csömöri általános iskolásokat – a kötelező testnevelésórájukon – áthordják dzsúdóoktatásra egy olyan magánkézben lévő ingatlanba, amely a Fidesz színeiben induló polgármesterjelölthöz, Bánhidi Balázshoz köthető. A szülők egy része addig sem értette, mégis miért kell a gyerekeiknek – olykor egy forgalmas út mentén, kis láthatósági mellényekben – közel egy kilométert gyalogolni a gazdasági-ipari övezetben található raktárcsarnokba, ha egyszer az iskolával egybeépítve van egy nagy sportcsarnok és számos kültéri sportpálya. A kis, Pest megyei települést megosztó vita Bánhidi "fideszes úthenger"-ként jellemzett kampánya miatt élesedett ki, a kérdés adott volt: ki és miért döntött úgy, hogy a Mátyás Király Általános Iskola diákjait kötelezően egy pártpolitikushoz köthető létesítménybe hordják sportolni. Az pedig tovább generálta a botrányt, hogy a helyiek közt elterjedt a hír, hogy a nagy csinnadrattával átadott csarnoknak nincs is használatbavételi engedélye.
Mivel a gyerekeiket féltő szülők egy része ezeket a kérdéseket feltette a Klebelsberg Központ helyileg illetékes Dunakeszi Tankerületi Központjának, végül hivatalos vizsgálat indult, amelynek eredményéről cikkünk folytatásaként szerettünk volna beszámolni. Hiszen mindez az állami tanterv keretében történt, több száz gyereket érint, így elsősorban közérdekű, oktatási kérdés, még ha az időközben lezajlott önkormányzati választás is belejátszott. Utóbbi végeredménye alapján úgy tűnik, hiába vetett be mindent a fideszes polgármesterjelölt, Bánhidi tetemes különbséggel alulmaradt, alig a voksok 30 százalékát szerezte meg, míg a csömöri választópolgárok 69,78 százaléka a Csömöri Civil Egyesület színeiben újrainduló polgármesterre, Fábri Istvánra voksolt.
Elismerték, hogy nincs engedély
A tankerületet többször is megkerestük, de Szabóné Forgács Gabriella megbízott tankerületi igazgató arra hivatkozva hárított, hogy az eljárás még nem zárult le, mert a vizsgálatot meg kellett hosszabbítani. Amikor az utolsó határidő is letelt, a kérdéssorunkra röviden, egy bekezdésben válaszolt, ennek lényege az volt, hogy a „gyermekek nem voltak veszélyben sem a közlekedés során, sem a foglalkozások alatt, a dzsúdóoktatás rendben zajlott”. Viszont válaszukban feketén-fehéren szerepel, amin a legnagyobb adok-kapok ment a választás előtt: elismerték, hogy Bánhidiék csarnoka a szükséges használatbavételi engedéllyel nem rendelkezik. Ezért „nem kötöttek, és továbbra sem tudnak együttműködési megállapodást kötni a Bánhidi Park használatára, így jelenleg nem használják azt az épületet” – közölték.
Mivel a vizsgálat közérdekű bejelentésre indult, az eljárás hivatalos megállapításairól készülnie kellett egy részletes dokumentumnak, amiből így mégis sikerült megtudnunk, mi történt pontosan. Ebből kapásból kiderül például az is, hogy azért tartott közel két hónapig a procedúra, mert „a dzsúdócsarnok üzemeltetőjétől még nem érkeztek meg a kért információk, így a rendelkezésükre álló jogi kereteken belül meghosszabbították a vizsgálat lezárásának határidejét”.
A mundér – és a fideszes – becsülete?
A tankerületi központ hivatalos álláspontját megismerni azért több mint tanulságos, mert felveti a kérdést, vajon az államilag központosított oktatási szervezet mennyire tud objektív maradni, ha egy kormánypárti érintettre nézve kínos ügyről van szó. Ugyanis az 5 oldalas dokumentum próbálja egyrészt a legkülönfélébb érvekkel magyarázni, miért volt szükség Bánhidiék csarnokára a kötelező tesiórák megtartásához, másrészt a végletekig mentegeti a fideszes politikussal lepaktáló iskolaigazgatót.
A tankerületi központon talán azért is van nyomás, mert a kormánypárt emberei a Bánhidi Parkban elindított dzsúdóközpontot országos jelentőségűnek állították be, a helyi emberük mellett felsorakozva dicsőítették a jelentőségét a tavaly őszi átadón. Tuzson Bence, közszolgálatért felelős államtitkár, egyben Csömör országgyűlési képviselője az ilyen fejlesztéseket megvalósító „magánembereket” ajnározta, Simicskó István, a hazafias nevelésért is felelős kormánybiztos pedig bejelentette: a dzsúdócsarnok mellé egy „tízállásos földalatti sportlőtér” épül állami támogatással. A Honvédelmi Sportszövetség elnökeként Simicskó az eseményről tudósító Hír Tv-nek büszkélkedett azzal, hogy a „kormány szándéka szerint” itt lesz az országosan létrejövő honvédelmi sportközpontok egyike.
Így, hogy a használatbavételi engedély hiányát nemcsak a tankerület foglalta írásba, de maga a Pest Megyei Kormányhivatal helyileg illetékes, gödöllői építésügyi osztálya is megerősítette, különösen pikáns, hogy a fideszes országgyűlési képviselők egy szükséges engedéllyel nem rendelkező épület átadásán vagdosták a trikolór szalagot. Sőt, a gödöllői építésügyi osztály tájékoztatása szerint „ez a terület a helyi építési szabályzat alapján úgynevezett gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató övezet, ahol sportcélú épület nem helyezhető el”.
Ezért megkérdeztük a Honvédelmi Sportszövetségen keresztül Simicskó Istvánt, tudatában volt-e annak, hogy egy legálisan nem is használható ingatlant adott át. Azt is tudni akartuk, vajon az állami támogatással épülő, tervezett sportlőtér-sportközpont megépül-e azok után, hogy ezek szerint ez a magánberuházás semmilyen sporttevékenységre nem alkalmas. A fideszes politikus azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
Természetesen kerestük Bánhidi Balázst is, de ahogy az első cikknél, ezúttal sem reagált.
Kérjen bocsánatot az iskolaigazgató
A 2018-2019-es tanévben két időszakban jártak az elsősök, valamint a felső tagozatból az 5. évfolyamosok dzsúdóra a csarnokba, így többek közt tavaly ősszel és télen is. Itt írtuk le, hogyan kísérték a tornafelszerelésüket cipelő gyerekeket a tanárok a gazdasági övezetben található létesítményhez.
Sejtették, hogy valami nincs rendben a csarnokkal, de az építésügyi hatóság hivatalos tájékoztatása óta ez már nem kérdés – mondta névtelenséget kérve az egyik érintett szülő, hozzátéve, hogy „szürreális és felháborító, hogy ilyen megtörténhet”. Az iskola közösségét erősen megosztotta a kiszervezett dzsúdóoktatás kérdése, ahogy megírtuk, az iskolaigazgató, Bátovszky János az egyik egyeztetésen állítólag a tankerületre mutogatott, mikor kérdőre vonták, mégis hol és hogyan döntöttek erről. Az iskola felettes szerveként a tankerület azonban egyértelműen azt közölte: „az intézmény saját döntése alapján szervezte meg a dzsúdóoktatást”, az iskola írt alá „szándéknyilatkozatot” a Bánhidi által vezetett Csömöri Torna Egylettel a jóváhagyásukkal.
„Ezek után hogyan lehetne komolyan venni az igazgatót, hiszen hitelét vesztette – mondta erre a felháborodott szülő, aki szerint Bátovszkynak illő lenne legalább bocsánatot kérni tőlük a történtek után.
Nem is érte kár a gyerekeket, sőt, ingyen kaptak órákat
Utólag a tankerület is arra jutott: „csak egy ebből a célból megkötött együttműködési megállapodás birtokában” vihették volna a csömöri általános iskolásokat a kötelező testnevelésórákon egy külső helyszínre. Csakhogy ehhez meg szükség lett volna a megfelelő hatósági engedélyre, de erről "az intézményvezető nem tájékozódott a tanórák megszervezése előtt”. De arra hivatkoznak pozitívumként: bár a kötelező testnevelésórák Bánhidi Parkban való megszervezéséhez „a köznevelési intézmény nem rendelkezett megfelelő jogalappal”, amikor erre fény derült, „akkor az igazgató már nem szervezte meg az órákat, és együttműködő, jogkövető magatartást tanúsított”.
Különben is, szerintük az iskola vezetőjétől nem elvárható, hogy bekérje és ellenőrizze a hatósági engedélyeket, hiszen „például egy művelődési házban tartott programra sem engedhetné el a tanulókat enélkül”. A hasonlat már csak azért is sántít, mert itt nem egy ilyen közpénzből fenntartott, ismert intézményről volt szó, hanem egy pártpolitikushoz köthető gazdasági vállalkozás még építés alatt álló telephelyéről.
Különben is, „a gyerekeket nem érte sem anyagi, sem erkölcsi kár, sőt, ingyendzsúdóórákat vehettek” – teszik hozzá.
Arra is hivatkoznak, hogy „a dzsúdóoktatás helyszínéül szolgáló létesítmény tulajdonosa is indult a helyi önkormányzati választásokon mint polgármesterjelölt”, így az ügy megítéléséhez figyelembe kell venni, hogy „a dzsúdóoktatás körül kialakult heves érzelmek és médiafigyelem épp a helyhatósági választásokat megelőző időszakban lángoltak fel”. Úgy tudjuk, hogy valójában papíron nem Bánhidi Balázs a tulajdonos, de ezek szerint az alapos vizsgálatot lefolytató tankerület ennyire hozzá köti az ingatlant.
Vázlatosan soroljuk csak fel, még mi mindent sorolnak fel a helyzet magyarázása érdekében:
- a korábbi tankerületi igazgató maga is ott volt az ünnepélyes megnyitón, így „személyesen is meggyőződött” arról, hogy rendelkezésre áll „a sportoláshoz szükséges infrastruktúra”,
- igaz, hogy tavaly októbertől május 30-ig, vagyis ősszel és télen is átvitték a gyerekeket, de „nagyon rossz idő – eső, hó – esetén az iskolában maradtak”
- „a kiszervezett testnevelésórák” előtt egyeztettek a szülői munkaközösség vezetőivel,
- volt láthatósági mellénye a gyerekeknek,
- a sportcsarnokban nem tudják megtartani az összes testnevelésórát, vagyis a férőhelyhiány miatt örültek neki, hogy „megfelelő méretű, sporteszközökkel jól felszerelt, beltéri helyszínre” tudták vinni a diákokat,
- utólag már nem lehet rekonstruálni, hogy a tesiórák idején a helyszín valóban építési terület volt-e „függetlenül a jogi minősítésétől”,
- „az iskolán kívüli tanórák, foglalkozások” tartása bevett dolog, „nem egy iskola működik az országban, ahol szükségszerű az épületek közti átjárás”,
- a dzsúdóórák „színesítik az iskolai oktatást, változatosabbá teszik a testmozgást, hatékonyan támogatják az egészséges életmódra nevelést”.
Az egyik legfőbb érvük ugyanakkor az, hogy mióta 2017-ben átvették a csömöri iskola működtetését, az önkormányzat „jelentős összegű bérleti díjat” írt elő nekik, éves szinten mintegy 13 millió forintot kell fizetniük a sportcsarnokért. Ezért a tankerület szerint azzal, hogy elfogadták Bánhidiék felajánlását, kifejezetten spóroltak, vagyis az Alaptörvény szerint felelősen gazdálkodtak a közpénzzel.
A civil polgármester cáfol
A helyi civil egyesület jelöltjeként ismét újraválasztott polgármester, Fábri István szerint nem igaz, hogy az iskolásokat az önkormányzatnak fizetett „bérleti díj” megspórolása vagy a rendelkezésre álló sportlétesítmények szűkössége miatt kellett külső helyszínre vinni testnevelésórán.
„Az iskolánk államosításával a fenntartását átvette a központosított állami szerv, viszont a kibővített sportcsarnok nem része az iskolának, így az továbbra is a csömöri önkormányzaté maradt. De természetesen megengedtük, hogy ezt továbbra is használja az iskola, amelynek épületével egy folyosóval össze is van kapcsolva. Ezt teljes iskolaidőben, kora reggeltől délután fél négyig biztosítjuk, ebben az idősávban kizárólag a diákok számára úgy, hogy cserébe – hiába nevezi így a tankerület – nem bérleti díjat kérünk, hanem csak az alaprezsit. Amiben még a karbantartás költsége sincs benne, és az épület tetején a másfél éve átadott, vadonatúj, 100 százalékban EU-támogatásból vett napelemek vannak, így az iskola és a sportcsarnok teljes áramellátása biztosított” – magyarázta.
„Nincs a térségben még egy intézmény, ahol ilyen lehetőségek vannak” – jelentette ki a polgármester, miután hosszan sorolta, hogy a sportcsarnokhoz még teljesen ingyen odaadtak használatra kültéri sportpályákat, így kézilabda-, kosárlabda- és focipályát, de egy új salakos atlétikai pályát, több teniszpályát és szabadtéri kondiparkot is használhatnak a gyerekek. „De még ha rossz is az idő, és nem tudnak kimenni, akkor is minimum 4 osztály kényelmesen elfér egyszerre a csarnokban” – jegyezte meg.
"Az építésügyi hatósági eljárásba sajnos nincs beleszólása az önkormányzatoknak 2013 óta, így csak előzetesen, településképi szempontból véleményezhetünk egyes, a törvényben meghatározott épületterveket. Mind az építési, mind a használatbavételi engedélyek kiadása azonban a gödöllői építéshatóság vagy a járási hivatal kizárólagos hatáskörébe tartozik" – cáfolta a tankerület állítását. Ezt támasztja alá, hogy a csömöri jegyzőnek is a hatóságtól kellett hivatalos tájékoztatást kérni arról, mi a helyzet a dzsúdócsarnoknak használt építménnyel. Így derült ki, hogy nincs használatbavételi engedélye, ráadásul csak tárolásra, raktárcsarnoknak használható.
(Kiemelt képünk illusztráció, MTI / Komka Péter)
„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”
