Salátatörvényben szabná át az önkormányzati jogszabályokat a kormány, és drákói szigorral büntetné a Hadházy-féle táblás akciókat a Parlamentben, valamint jogköröket vonna el a politikusoktól – erről is kérdezi majd a sajtó Gulyás Gergelyt a kormányinfón, ahol arra is fény derül, miről döntött a kormány a legutóbbi ülésén.
Most érkezett
Nem jól érzékelték vélhetően a hatóságok a veszélyt, mondja Gulyás Gergely arról a pásztói esetről, amikor egy férfi többször brutálisan megverte barátnőjét, a jogszabályi háttér szerinte jó.
Európai és nemzeti érdek, hogy a menekültek Törökországban maradjanak, az ehhez kapcsolódó stabilitás megteremtése fontos, ha ezek közben keresztényellenes atrocitások történnek, az elfogadhatatlan, mondja Gulyás Gergely.
A Türk Tanács budapesti irodája diplomácia mentességet kapott, ezt szokás megadni, örülünk, amikor idejön egy nemzetközi szervezet, növeli Budapest sokszínűségét, mondja Gulyás Gergely.
Ezzel zárul a Kormányinfó.
Vonatkozó híreink:
Gulyás elégedett lenne egy újabb Várkonyi Zoltán-féle történelmi filmes sorozattal (Egri csillagok stb.), ez a kommunista kultúra elismerésre méltó teljesítménye. Ha ez irányba visz az új, átdolgozott filmalapos struktúra, akkor jó.
Nem változik a kedvezményes adózás, a kata szabályozása 2020. január 1-től, a katánál elképzelhető évközi változtatás is, mondja Gulyás.
Soros György nemrég arról nyilatkozott, nem mer Magyarországra jönni az ellene kialakított közhangulat miatt, Gulyás szerint jöhetne az országba, és a nyilatkozata beleillik az eddigi sorba.
Mekkora pénzről vitázunk Brüsszellel? 5-700 milliárd forintról szólnak a hírek – Gulyás szerint még nincs biztos szám, nincs minden lezárva. A korrekció a számlák összegének százalékos csökkentését jelentik, nem az egész projektet. A vita a szabálytalanság körül van, a tagállam bíróságra mehet, kockáztatva a forrás elvesztését, ezért a tagállamok inkább a korrekciót választják. Az összeg az 500 milliárdhoz van közelebb Gulyás szerint, de az is túlzó.
A kormány elítéli az általa támogatott török katonai hadműveletek során történt keresztényellenes incidenseket, derül ki Gulyás Gergely szavaiból.
Törökország nem fog Magyarországra visszaküldeni Iszlám Állam-katonát, nincs ilyen információ.
Mi lesz a fogskerekű vasút meghosszabbításával? Minden engedély megvan, a Széll Kálmán térről villamosként indulna, és fent a kilátóig elmenne a fogaskerekű, 40 milliárdba kerülne, de nincs erről kormánydöntés. A decemberi Közfejlesztési Tanácsban dönthetnek majd erről. A Széll Kálmán tér felújításakor is volt erről szó, tehetjük hozzá, de nem épült semmi.
A tankötelezettség határa a legtöbb EU-országban 16 év, Ausztriában 15 éve, mondja Hollik István kormányszóvivő. De nem ez a lényeg, hanem hogy kapjanak használható, piacképest tudást. A kormánynak nem célja a tankötelezettség 18 évre emelése, a szülőket erőteljesen ösztönző szabály törvénybe foglalása egy nemzeti konzervatív gondolat jogszabályba foglalása: a szülők gondoskodjanak a gyerekeikről.
A győri időközi polgármesterválasztást illetően még mindig nincs döntés a Fideszben, mert még nem hallgatták meg a helyi Fideszt, udvariatlanság lenne a jelöltek nevét megszellőztetni ez előtt.
Borkai Zsolt nem vesztené el az olimpiai járadékát a MOB-tól, nem volt vevő Steinmetz Ádám jogszabályi javaslatára, erre Gulyás Gergely azt mondja, tiszteletben tartja a kormány a döntést.
A Várhelyi-meghallgatásról azt mondja Gulyás, a kormány azt reméli, hogy ez Európai Parlament a jelöltek szakmai alkalmasságát minősíti, Várhelyi alkalmassága szerinte nem kétséges – Várhelyi szavairól, hogy ma Magyarországot nem vennék fel az EU-ba, itt írtunk.
Karácsony Gergely felvetette, hogy a kormány finanszírozza a közösségi közlekedés egyharmadát, erre felvont szemöldököket kapott, Gulyás erre azt mondja, a kormány a működtetés és felújítás költségeinek nagy részét állja. A jogszabályi változtatás egyébként annyiból állt, hogy a különösen szót a kormány az elsődlegesenre cserélte: az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítania az önkormányzatoknak.
A jegyzők építtetési jogköre a megyei és fővárosi kormányhivatalokhoz kerül, ha Horthy-szobrot építtetne a Mi Hazánk, kihez kell fordulnia? Gulyás nem tudja, de nem a szoborállításról szól a változtatás, hanem az épületépítésekről. Gulyás nem válaszol arra a kérdésre, támogatná-e egy Horthy-szobor felállítását a fővárosban.
A közigazgatási létszámstop két hétig van érvényben, és az önkormányzati választások utáni fluktuációt kezelné, árulja el Gulyás Gergely
Kötelező iskoláztatás: az Oktatási Hivatalnál kell felmentéseket kérni, ezt eddig az iskola döntötte el, mondja Gulyás kérdésre válaszolva, ha túl sok a gyerek, és nincs hely, akkor is. Túlságosan elburjánzott az a gyakorlat, hogy 7, 7 és fél évesen kezdik a gyerekek az iskolát, ez nem jó a kormány szerint, térjünk vissza ahhoz, hogy 6 évesen kezdik el.
Pedagógussztrájk: a kormány novemberben dönt a béremelésekről valamennyi területen. A tanárok januárban sztrájkolnának, ha nem teljesíti a kormány követeléseiket.
Eddig négy százalék a korrekció a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban, ez elfogadható Gulyás szerint, most jönnek az újságírói kérdések.
A BKV-finanszírozásról is érkezik kérdés, minden áll, amit a kormány megígért a BKV-ról Tarlós Istvánnak finanszírozási kérdésben.
Az építési kérdésekben annyi a változtatás, hogy nincsenek ezek többé megosztva, állami kézbe kerül, de az önkormányzat joga lesz továbbra is pl. változtatási tilalmat elrendelni. A műemlékvédelem eddig is kormányzati jogkör volt. A 2023-as vb-re építendő atlétikai stadionról továbbra is a kormány dönt, mondja Gulyás, de a főváros döntésére vár.
Gulyás Gergely ismerteti a jogszabály-módosításokat
– A kormány már a választások előtt döntött az építéshatósági szabályok központosításáról, a szabályozási jogkörök maradnak az önkormányzatoknál, de hatékonyabb lesz, ha az építéshatósági szabályok egy kézbe kerülnek.
– A forrásmegosztás szabályai nem fognak változni, csak ha az önkormányzat is akarja. Az egyik legfontosabb a közösségi közlekedés fenntartása, működtetése, ez eddig is így volt, a kormány 15 milliárdot ad most és ezután is erre a célra, a HÉV működtetését pedig korábban átvállalta a kormány.
– Megadóztatja az ingatlanspekulációt a kormány, a belterületek nagysága 3900 hektárral nőtt az országban, az átminősítéssel 50-szeresre is növekedhet a telkek ára, a kormány ezt akarja megakadályozni. Ez volt a győri Audi-földek problémája is, amivel a kormánynak annak idején még nem volt gondja.
– Létszámstop: csak a közigazgatásra vonatkozik, a kórházakra, közintézményekre nem vonatkozik, mondja Gulyás. A minisztériumok néhány havi jutalmat fizetnek majd a dolgozóiknak év végi prémiumként.
– EU-finanszírozási kérdések: 7500 milliárd forint az EU-s támogatás az árfolyamtól függően ebben a ciklusban. Az operatív programok keretszáma 9100 milliárd forint. Az állam magasabb forrást biztosít, mint az EU, ez a 110 százalékos szabály: ha az EU szabálytalanságot lát, a korrekció ne okozzon forrásvesztést. A mostani elszámolási viták a program néhány százalékát teszik ki, egy fillér forrás sem vész el, mondja Gulyás. 41 százalékban hívtunk le forrásokat, ezen a héten is érkeztek utalások, a 9. vagyunk a lehívási rangsorban, elsők vagyunk e téren a V4-ek között.
Erről a témáról szólt tegnapi cikkünk:
A kormány meg akarja kötni Karácsony kezét, de így nem fog menni
A gyakorlatban semmi értelme annak, hogy a kormány kötelezni akarja Budapestet: szinte egyetlen saját bevételi forrását, az iparűzési adót mindenek előtt a közösségi közlekedésre kell fordítania. Borsot viszont törhetnek erre hivatkozva Karácsony orra alá 2021 közepétől.
