Harmadszor is Polt Pétert választották meg a legfőbb ügyésznek, így újabb kilenc évig lehet eltussolni kormánynak kínos ügyeket. A vádhatóság vezetőjének tevékenységéről a HVG eheti számában olvashatnak egy összefoglalót.
Megválasztása után a Fidesz korábbi képviselője addig maradhat a hivatalában, ameddig utódját kétharmaddal meg nem választják. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik fontos pillére a vádhatóság, Polt és az ügyészség fegyvere pedig a tétlenség: a feljelentések elutasításával, a nyomozások megszüntetésével bármikor megakadályozhatnak egy bírósági eljárást.
Az utóbbi években sorra múltak ki a kormánypártoknak kínos ügyek. Az egyik legemlékezetesebb a Magyar Nemzeti Bank alapítványaihoz köthető, az ügyészség szerint nem érte el a bűnügyi gyanú szintjét, hogy úgy került a jegybankhoz 266 milliárd forint, hogy az Matolcsy György elnök szerint „elvesztette közpénz jellegét”.
A HVG nyomtatott lapszámában megjelent cikk több olyan nyomozást is megemlít, amelyet megtagadott a Főügyészség, ilyen voltak a trafikpályázatokkal, a Tiborcz István-féle Elios javára megkötött közvilágítási tenderekkel vagy a belvárosi ingatlanmutyival kapcsolatos vizsgálat.
Volt néhány ügy, amelyben már semmiképpen nem lehetett elkerülni a nyomozást, a Farkas Flóriánhoz köthető, roma felzárkóztatási pénzekkel kapcsolatos vizsgálat, vagy a Microsoft vesztegetési ügye ilyen volt, igaz, utóbbi esetében csak második nekifutásra rendelték el a vizsgálatot. A Momentumnál vagy a Párbeszédnél ezzel szemben szinte pillanatok alatt elrendelték a nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt.
A vádhatóság a számok szerint jól teljesít, váderedményessége 2013 óta folyamatosan emelkedik. Polt szerint az ügyészség az uniós átlagot meghaladó mértékben, az Európai Csalás Elleni hivatal által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emel vádat.