Rákérdeztek a kormánynál, hogy most akkor jogállamnak tekintik-e Finnországot, de a kormány inkább azzal érvelt, hogy nincs is a jogállamiságnak rendes definíciója.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke rákérdezett az igazságügy-miniszternél, hogy jogállamnak tartja-e Finnországot, de nem kapott rá választ.
Korábban beszámoltunk róla, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország támogatja azt a tervet, hogy jogállamisági követelményekhez kötnék az uniós támogatások kifizetését, ami ellen egyrészt a kormány több tagja is tiltakozott, másrészt például Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő is arról írt a nyáron, hogy Finnország nem éppen a "jogállamiság bajnoka", és a köztévé oldalán is részletesen foglalkoztak azzal, hogy "Finnországban nincs jogállamiság", mert például nincs alkotmánybíróság.
Tóth ezért úgy döntött, megkérdezi az igazságügy-miniszter álláspontját a kérdésről, de Varga Judit miniszter helyett Völner Pál államtitkártól kapott választ, aki másokhoz képest roppant óvatosan fogalmazott, válaszában azt fejtegette, hogy
a jogállamiság fogalmával óvatosan kell bánni,
és hogy nincs objektív kritériumrendszer, ami szerint ezt meg lehetne ítélni.
Völner azt írta, Magyarország elkötelezett a jogállamiság iránt, ennek védelme a tagállamokban a nemzeti alkotmányos intézmények felelőssége, de mivel a feladat ellátására Európában igen változatos intézmények jöttek létre, ezért "a jogállamiságnak nincs olyan általánosan elfogadott definíciója, amely átfogó felülvizsgálat alapjául szolgálhatna", "nem létezik objektív kritériumrendszer, amely tisztességes eljárásban pártatlan értékelést tenne lehetővé".
Völner a válaszában azt is írta, hogy "a brüsszeli bürokrácia egyre inkább politikai szerepet akar betölteni", és hogy ha politikusok értékelhetik a jogállamiság minőségét, akkor azoknak a döntéseknek politikai színezete lesz, ami szerinte elfogadhatatlan.