Állunk Karácsony rendelkezésére - ezt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, ahol megerősítette: lefújhatják a Liget-projektet, a kézilabda Eb-döntőt és az atlétikai világbajnokságot is, ha a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt. Végigvettük, mi lehet a következménye ennek az engedékenységnek. Dercsényi Dávid, Serdült Viktória és Sztojcsev Iván cikke.
Öt évig tartó huzavonára, kicsinyes játszmákra lehetett számítani miután Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást olyan ígéretekkel, hogy leállítja a kormánynak kedves Liget-projektet és stadion stopot is hirdet, ám Orbán Viktor miniszterelnök eddig egészen meglepően reagált.
A válaszás éjszakáján az együttműködését hangoztatta, hétfőn a parlamentben pedig már arról beszélt, nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak.
Ha nem akarják, nem lesz se Liget-projekt, se kézilabda-Eb-döntő a vele járó csarnoképítéssel, se 2023-as atlétikai világbajnokság,
csak tisztázza a városvezetés, mit akar, és akkor felmondják a nemzetközi szerződéseket. Erre ráerősített a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arról beszélt, a folyamatban lévő beruházásoknál várják a Fővárosi Közgyűlés "egyértelmű" álláspontját (hogy az egyértelmű álláspontot milyen közgyűlési többséghez kötné a kormány, egyelőre nem világos. Az erről szóló kormányhatározatban sincs ez részletezve - a szerk).
A józanságban bíznak, befejezett épületeket nem bontanának le, és a fél-egy év múlva befejező építkezéseknél is nehéz a kérdés, hogy "otthagyjuk torzóként, vagy mi legyen velük", de például a Liget-projektnél az új Nemzeti Galéria és az Innováció Háza esetében még egy kapavágás sem történt. Remélik, hogy van közös mezsgye, de ha nincs, 10-100 milliárdos beruházásokat nem akarnak a Fővárosi Közgyűlés akarata ellenére megvalósítani.
Állunk a főpolgármester rendelkezésére
- hangzott el.
Karácsony hátradőlhet?
Az, hogy ezt mennyire gondolják komolyan, nehéz megmondani. Miként azt is, hogy mi áll az engedékeny hangnem hátterében. Egy tény: ha a kormány nem hátrál meg, úgy a Fővárosi Közgyűlésnek kevés mozgástere lenne a Liget-projektet leállítani: ez csak akkor működne, ha a bíróság megsemmisíti több beruházás építési engedélyét, amikorra a Közgyűlés már módosította a városrendezési tervet. Jogerős engedélyeket felülírni ugyanis a közgyűlési tagok nem tudnak.
A városligeti beruházások építési engedélyeit folyamatosan támadja a Civil Zugló Egyesület arra hivatkozva, hogy a Városliget Zrt. nem engedett betekintést az eljárás irataiba. Egyben vitatják azt is, hogy a Dózsa György úti mélygarázsnak ne lenne jelentős környezeti hatása. Emiatt több engedély még nem jogerős: megtámadták a többi között az új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum engedélyeit, de folyamatban van eljárás a mélygarázs és a Magyar Innováció Háza esetében is.
A listát a Civil Zugló Egyesület közzétette a honlapján, illetve sajtóhírek szerint Karácsony Gergely is kapott egyet, ám az egyelőre nem ismert. Megkerestük a Városliget Zrt.-t és az V. kerületi Hivatalt is, hogy mely épületeknek nincs jogerős engedélye, de eddig nem válaszoltak. Azt azonban az Indexnek hétfőn hangsúlyozták, a vonatkozó építési szabályok alapján
a megtámadott engedély is érvényes és végrehajtható, így az építkezések teljesen jogszerűen zajlanak a Városligetben.
Ez főként a Néprajzi Múzeumra vonatkozik, ahol már folyamatban van az építkezés, így előfordulhat, hogy ez torzóként megmarad. Összeségében a leállítható beruházások értéke - a 444.hu korábbi összesítése alapján - 50-60 milliárd forint lehet.
| A budapestiek eddig sem akarták a Liget-projektet |
A választás előtt több közvélemény-kutatás is azt mutatta, a fővárosiak többsége ellenzi a beruházást. A Závecz Research például kevesebb mint két hete azt hozta ki, hogy a megkérdezettek 62 százaléka leállítaná a projektet, inkább közparkként működtetné a Városligetet. A felmérés szerint a fővárosiak mindössze 32 százaléka támogatja a múzeumi negyed építését. Érdekesség, hogy szinte a teljes ellenzéki tábor ellenzi a beruházást, mindössze nyolc százalékuk állt ki az építkezés mellett.
A korábbi mérések még ennél is nagyobb elutasítottságot mutattak. A Greenpeace 2017-ben is a Závecz Research segítségével kutatott a témában. Az eredmények szerint két éve a budapestiek 72 százaléka nem akarta, hogy a Városligetben épüljön meg az új múzeumi negyed, inkább a Nyugati pályaudvar mögötti területet találták alkalmasnak erre a célra. Egy évvel korábban, 2016-ban pedig az Ipsos közvélemény-kutatása derítette ki, hogy a fővárosi lakók 75 százaléka szerint nem lenne szabad új építményeket létrehozni a Városligetben, hanem kizárólag a már meglévő, leromlott zöldfelületeket, játszótereket, sportterületeket, sétányokat újítsák fel. |
Lemondjuk, oszt jónapot?
Az Orbán által felsorolt három elem közül a Liget-projektet tudja legkönnyebben elengedni az állam: abban ugyanis nincs uniós pénz, legfeljebb annyi történik, hogy a Karmelita kolostor közeléből nem költözik el a Nemzeti Galéria, vagy nem oda, ahová eredetileg tervezték. Az Európa- és világbajnoksággal már más a helyzet.
Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón arról beszélt, ha nem épül fel az új kézilabda-csarnok, az Eb-rendezést is újra kell tárgyalni, ez ugyanakkor a pályázatból nem következik. Aszerint ugyanis nem muszáj új csarnokot felépíteni, meg lehet úszni a meglévők felújításával is.
A közös magyar-szlovák pályázatban négy magyarországi helyszínt jelöltek meg: a budapesti Papp László Sportarénát, valamint a debreceni, a szegedi és a veszprémi csarnokot. Ezzel a pályázattal 2018. júniusában nyert a páros, sőt az akkori közleményekben még egyenesen az szerepelt, hogy a Papp László Sportarénában lesz a döntő. Egy 2019. kormányrendeletből derült ki, hogy inkább a Népligetnél építenek egy új sportcsarnokot, ahová már 20 ezer néző befér.
A hivatalos indoklás szerint erre azért volt szükség, mert a nemzetközi szövetség, az EHF azt szereti, ha legalább 18 ezren lehetnek a döntőn (az Aréna 14 ezer férőhelyes). Az új csarnok tehát csak egy lehetőség, de nem kötelezettség az Eb megrendezéséhez.
Az is könnyebbé teszi a helyzetet, hogy ezt a pályázatot Magyarország és nem Budapest nyerte, így akár máshol is felépíthetik a csarnokot, amennyiben ehhez az európai szövetség mégis ragaszkodik. Gulyás azt mondta, a "multifunkcionális csarnok" esetében már kötöttek szerződést is, ha lefújják az építkezést, a polgári jog általános szabályai szerint kell eljárni.
Vb-t lemondani drága lehet
Az atlétika vb-nél viszont már más a helyzet, ott Budapest nyert, így más város nem ugorhat be helyette, és muszáj is megépíteni az új stadiont. Vagyis, ha nincs csepeli aréna, vissza kell mondani a 2023-re elnyert rendezés jogát. Az viszont borítékolhatóan nem lenne ingyen. A lefújás költségvonzatáról nincsenek pontos információnk, a Magyar Atlétikai Szövetség egyelőre nem reagált megkeresésünkre, ahogy a Kiemelt Beruházások Központja sem.
A nemzetközi szövetség és a magyar szervezők sem hirdetik nyilvánosan, hogy pontosan milyen feltételekkel lehet vb-t rendezni, a más sporteseményekre vonatkozó szabályozásból viszont lehet következtetni. Megnéztük a 2024-es olimpiai szervezésre aláírt szerződést - amit a Nemzetközi Olimpiai Szövetség hozott nyilvánosságra -, amely szerint
ha a rendező város visszalépne, esetleg a NOB úgy döntene, hogy alkalmatlanná vált a sportesemény megtartására, akkor a szervező cég kasszáját zárolhatná a szövetség, és minden kárt a rendezőn lehetne behajtani.
A legalább 31,5 milliárdba kerülő atlétikai vb megrendezéséhez szükség volt kormányzati garanciavállalásra is. Az erről szóló kormányhatározat meg is jelent tavaly: aszerint Orbán Viktornak alá kell írnia a garanciavállalást az esemény megrendezésére és a helyszín megépítésére. A miniszterelnök ebben vállalta, hogy ha bármilyen pénzügyi probléma volna a vb-vel, akkor a kormány beszáll a finanszírozásba.
Olyan egyébként, hogy egy ekkora sporteseménytől visszalépjen a rendező, nagyon ritkán fordul elő. Emlékezetes a 45 évvel ezelőtti eset, amikor 1974-ben Colorado lakói népszavazáson döntöttek úgy, hogy mégse Denverben legyen az 1976-os téli olimpia. Akkor még nem volt senki sem ilyen esetre felkészülve, azóta a NOB és más nemzetközi sportszövetségek jogászai is alaposan körbebástyázták magukat, hogy ne történhessen újra visszalépés. Igaz, Guadalajara 2015-ben mégis megtette, akkor a 2017-es vizes világbajnokság megrendezésétől léptek vissza, így lett soron kívüli házigazda Budapest.
Nem vernék Budapestre?
Orbán Viktor, illetve Gulyás Gergely bejelentése után többször kerestük Karácsony Gergelyt, aki nekünk nem, egy Facebook-posztban viszont reagált. Azt írta, Orbán nyilatkozata
jó kiindulópontja az együttműködésnek,
ahhoz viszont ragaszkodik, hogy
presztízsberuházások helyett a budapestiek életminőségét javító fejlesztések kellenek, elengedhetetlen a város kizöldítése, és hogy Budapest jövőjéről a budapestiek bevonásával kell dönteni.
Karácsony is utalt a cikkben már említett közvélemény-kutatásokra, amely szerint a budapestiek csaknem kétharmada közparkot szeretne a Liget-projekt épületei helyett. Végül azt írta:
a kormány által kezdeményezett stadionberuházások ügyében pedig közvetlenül a budapestiekhez fogunk fordulni, hogy az ő véleményüket képviselhessük a kormánnyal folytatott tárgyalásokon.
Hogy ez pontosan mit jelent, népszavazást vagy valamiféle konzultációt, azt nem részletezte. A Csepelre tervezett atlétikai stadion felépítésének elhalasztásáról lehet népszavazást tartani, ezt a Kúria hagyta jóvá hétfőn.
Gulyás mindenesetre a kormányinfón azt ígérte, ha leállítják a beruházásokat, akkor sem vetődik fel, hogy a fővárosi önkormányzatnak bármilyen kárfelelőssége lenne.
