A kormánypártot júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék, a többiek stagnálnak.
Az önkormányzati választás kampánya nem hozott több szavazót a pártoknak, egyedül a Fidesz látszik kivételnek: a kormánypártot júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék – ezt mérte a ZRI Závecz Research Intézet szeptemberben.
- A Demokratikus Koalíció táborának mérete változatlan, a párt most is 9 százalékon áll.
- A Jobbik az előző hónapban 7 százalékot ért el, most 6 százalékos.
- Az MSZP tábora nem módosult – 6 százalékos volt és maradt.
- A Momentum továbbra is 5 százalékos.
- A Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt augusztusban és szeptemberben is.
- A Párbeszéd 1 százalékos, a pártnélküliek aránya 31 százalék.
A biztos pártválasztói körben a Fidesz 54 százalékot ért el, a sorban második Demokratikus Koalíció 15 százalékos. Az aktív szavazók csoportjában lényegében hármas holtverseny van az MSZP, a Momentum (8-8%) és a Jobbik között (7%). A Mi Hazánk Mozgalom négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.
Az elmúlt egy hónapban keveset változott a pártok támogatottsága és a különböző települési kategóriákban is csak kisebb mozgások történtek. A megyei közgyűlések összetételét határozzák majd meg a pártlistákra leadott szavazatok, amely a fővárosiakat és a megyei jogú városok lakóit nem érinti, de a máshol élő választópolgárokat igen. A pártpreferenciák alapján úgy tűnik, hogy a Fidesznek jelentős többsége lesz a megyékben, a kis közepes városok és falvak választókorú népességében 40 százalékon áll a kormánypárt. Az ellenzéki pártoknak együttesen 27 százaléka van ebben a települési kategóriában. (Az elmúlt hónapban 38-25% volt a két politikai tábor aránya.)
A megyei jogú városokban a múlt hónaphoz képest valamivel szorosabb lett a verseny a Fidesz és az ellenzéki pártok között. A kormánypárt a múlt hónapban 30 százalékon állt, most 29 százalékos. Az ellenzéki pártok valamelyest gyengültek, a múltkor 37 százalékot értek el együttesen, most viszont 34 százalékosak. Az ellenzéki többlet viszont azt sejteti, hogy a megyei jogú városokban a kormánnyal szembeni oldal az öt évvel ezelőttihez képest néhánnyal több polgármesteri posztot szerezhet és minden bizonnyal a közgyűlésekben a mostaninál valamivel nagyobb súlya lesz.
A múlt hónapban és azt megelőzően is a Fidesznek 34 százaléka volt a fővárosban, most 33 százalékos. Az ellenzék pártjai együttesen minimálist javítottak, a korábbi, több hónapban is mért 37-ről 39 százalékra. Az eltérés nagysága azt vetíti előre, hogy több ellenzéki polgármester lesz, mint amennyi most van s a főpolgármesteri is székért is kiélezett verseny várható.
(Az adatfelvétel időpontja: szeptember 7-15. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.)