„Furcsa és megmagyarázhatatlan” – több helyről ezekkel a szavakkal kommentálták Trócsányi László jelölését az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős portfóliójának az élére. Ursula von der Leyen döntése több elemzőt annak ellenére is meglepett, hogy nyílt titok volt: Orbán Viktor régóta lobbizott ezért a posztért Brüsszelben, egyes hírek szerint korábban már Navracsics Tibor számára is kinézte. Az elmúlt öt év politikai változásai azt is lehetővé tették, hogy sikerrel járjon: míg Navracsicsnak az egyik legsúlytalanabb poszttal – sport és ifjúságpolitika – kellett megelégednie, utódjának már csak az Európai Parlament jóváhagyását kell megszereznie.

Trócsányi a Twitter-oldalán néhány órával a bejelentés után megtiszteltetésnek nevezte a jelölést. Egykori igazságügyi miniszterként, nagykövetként és alkotmányjogászként minden bizonnyal tényleg izgalmas pozíció számára a csatlakozási és szomszédságpolitika, és erről beszélt az MTI-nek adott nyilakozatában is.

I am honoured to have been proposed for portfolio of Commissioner for Enlargement and Neighbourhood. Look forward to engage with @Europarl_EN and work closely with @JosepBorrellF to mobilise the EU's full toolbox and working in partnership to the benefit of our neighbourhood

— László Trócsányi (@trocsanyi) September 10, 2019

Mindenekelőtt azonban érdemes megnézni, pontosan mit is foglal magában a portfólió, és milyen területeken akar eredményeket látni a magyar jelölttől a bizottság elnöke. Ursula von der Leyen a honlapján közzétett levél szerint azt várja Trócsányitól, hogy

• nyújtson valós perspektívát a nyugat-balkáni országoknak, és a következő öt évben gyorsítsa fel a csatlakozási tárgyalásokat.
• alakítson ki partnerségi viszonyt Törökországgal annak ellenére, hogy az Ankarával megkezdett csatlakozási tárgyalások a holtpontra jutottak.
• vigye új szintre az együttműködést a keleti partnerség országaival (Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldovai Köztársaság, Ukrajna), miközben őket is ráveszi a reformok bevezetésére.

Első ránézésre ezek mind olyan célkitűzések, amellyel a magyar kormány is egyetért, de közelebbről megvizsgálva látszik, hogy egy-két területen lesznek nézetkülönbségek Magyarország és az Európai Unió között. Trócsányinak ügyesen kell majd egyensúlyoznia: bár a mindenkori biztosok nem saját nemzeti kormányukat, hanem az Európai Uniót képviselik, nehéz elképzelni, hogy teljes mértékben függetleníteni tudja magát a magyar kormánytól.

MTI / Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter utoljára éppen tíz napja vádolta azzal az előző Európai Bizottságot, hogy vakvágányra vitte az Európai Unió bővítésének ügyét. A külgazdasági és külügyminiszter azt vetette a Jean-Claude Juncker vezette bizottság szemére, hogy ötéves mandátuma alatt egyetlen új tagország sem csatlakozott az EU-hoz, és a már tagjelölt országok sem tudtak előrelépni. (Azt már nem említette, hogy Juncker ezt soha nem is ígérte.)

Azt nem tudni, hogy a magyar külügy vezetője ekkor már tisztában volt-e azzal, hogy nemsokára Trócsányi lehet majd a felelős a területért, mindenesetre nem csinált titkot belőle, mit vár tőle a következő években. Csakhogy öt év az uniós bővítés szempontjából nem hosszú idő: a következő bizottság mandátuma 2024-ben jár le, a tárgyalásokat pedig ennél is korábban le kellene ahhoz zárni, hogy még a magyar biztos ideje alatt új tagországokkal bővülhessen az Európai Unió.

A jelenlegi állás szerint az EU Szerbiával 2014 januárja óta, Montenegróval 2012 júniusa óta, Törökországgal pedig jóval régebb ideje, 2005 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat. A tagjelölt országok között Albánia és az Észak-Macedón Köztársaság, a potenciális tagjelöltek listáján pedig Bosznia-Hercegovina és Koszovó szerepel.

Érdekellentétek

A magyar kormány korábbi nyilatkozatait ismerve nem kétséges, miért örültek annyira a bővítési portfóliónak. Orbán Viktor sosem csinált titkot belőle, hogy fontosnak tartja a nyugat-balkáni országok mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz. Valószínűleg erre gondolt Ursula von der Leyen is, amikor keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Magyarország céljai egyértelműek, és azok megegyeznek az új uniós bizottságéval a térség uniós integrációját illetően. A végső motiváció azonban mindkét esetben más: míg Von der Leyen az unió érdekeit hangsúlyozza, Orbán Viktor saját befolyását építené a Nyugat-Balkánon.

Ennek egyik helyszíne Észak-Macedónia, melynek egykori, börtönre ítélt miniszterelnöke, Nikola Gruevszki éppen hazánkban kapott menedékjogot, miután kimenekítették az országból. Orbán korábban Gruevszki mellett kampányolt, mint ahogy azt több olyan macedón sajtótermék is tette, melyek a magyar kormányfő tanácsadójához, Habony Árpád környezetéhez köthetők. Bár Gruevszki alulmaradt, az új kormány pedig szélsebesen kezdett közeledni az EU-hoz, mégis nehéz lesz elképzelni, hogyan viszonyul majd a magyar biztoshoz az ország jelenlegi vezetése, miután hiába kérték a volt kormányfő kiadatását Budapesttől.

Nikola Gruevszki

Máté Péter

A leendő biztos esetében ellentmondásos az is, hogy olyan feltételeket kell majd betartatnia a csatlakozásra váró országokkal, amelyek miatt Magyarországgal szemben eljárást indított az Európai Parlament. A csatlakozásra váró országok esetében az egyik sarkalatos pont éppen a jogállamiság helyzete, azaz Trócsányinak számon kell majd kérnie a független igazságszolgáltatást, a kisebbségek helyzetét, a romák és melegek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelmet, a közigazgatási reformokat, vagy éppen a sajtó függetlenségét.

Fejtörést okozhatnak a törökök is, akikkel Brüsszel 2005-ben nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat, de azok az elmúlt években gyakorlatilag leálltak. Von der Leyen úgy fogalmazott, hogy Ankara egyre távolabb kerül az Európai Unió alapértékeitől, ebből pedig nem nehéz kikövetkeztetni, mennyi esélye van a törököknek az unió csatlakozásra. Eközben viszont muszáj velük jó kapcsolatot kialakítani, hiszen Erdogan gyakorlatilag zsarolásra használja az ország területén élő másfél millió menekültet. A török-uniós kapcsolatok további alakulásában kulcsszerepe lesz Trócsányinak, ami csak azért kellemetlen, mert a magyar minisztert jelölő Orbán Viktornak néhány éve Erdogan még személyesen mondott hálát azért, mert támogatta Ankara csatlakozási kérelmét.

És akkor ott van Ukrajna, mely a keleti partnerség országaként szintén fontos szövetségese az Európai Uniónak. A magyar kormány azonban az ukrán oktatási törvény miatt a nemzetközi szervezetekben blokkolta Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit. Orbán Viktor tavalyi tusnádfürdői beszédében egyenesen arról beszélt, nem tartja reálisnak, hogy Ukrajna az Európai Unió és a NATO tagja legyen. Így Trócsányinak itt is bizonyítania kell majd, hogy biztosként nem a magyar kormány, hanem Brüsszel érdekeit tartja szem előtt.

MTI / AP / Virginia Mayo

Stratégia vagy rossz vicc?

Éppen a fenti ellentmondások azok, melyek miatt sokan meglepőnek nevezték Von der Leyen döntését. A Magyar Helsinki Bizottság például arra hívta fel a figyelmet: Trócsányi igazságügyi miniszterként olyan súlyos károkat tett a magyar jogállamban és demokráciában, hogy hazánkat ma nem vennék fel az Európai Unióba. Ha októberben bizalmat kap, akkor viszont a csatlakozó országokon most majd ő fogja számonkérni ugyanezt.

Hasonló okok miatt nevezte rossz viccnek a jelölést Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője, aki a teljes Renew Europe frakciót arra fogja kérni, hogy szavazzanak Trócsányi ellen. Nemmel voksol majd Ujhelyi István szocialista EP-képviselő is, és alkalmatlannak nevezte őt a Demokratikus Koalíció is. Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője pedig azt ígérte, hogy a Külügyi Bizottság tagjaként – ahol Trócsányit valószínűleg meghallgatják – minden kérdést fel fog tenni annak érdekében, hogy kiderüljön: hogyan tartatná be az EU alapértékeit a tagjelölt államokkal egy olyan kormány volt tagja, aki volt miniszterként „a bírói függetlenség és a jogállamiság elleni támadások egyik első számú felelőse”.

A fenti kijelentéseknek azért van súlya, mert a biztosi posztokról végső soron nem Ursula von der Leyen, hanem az Európai Parlament dönt, és meghallgatását is az EP szakbizottságában tartják. Abban az intézményben, amely megszavazta, hogy induljon eljárás Magyarország ellen a jogállamiság helyzete miatt, és ahol a Fidesz tagságát hasonló okok miatt függesztették fel az Európai Néppártban. (Trócsányi ugyan hivatalosan nem a magyar kormánypárt tagja, de az ő listájuk első helyéről jutott ki az Európai Parlamentbe.)

MTI / Koszticsák Szilárd

Ha a magyar jelölt súlytalanabb pozíciót kapott volna, akkor talán nagyobb esélye lett volna, hogy elfogadják. Így viszont Von der Leyen nagy kockázatot vállalt, hiszen már neki sem elsöprő a támogatottsága a parlamentben, bizottsági elnöki posztjáról is mindössze kilenc szavazat döntött. Megteheti persze, hogy új jelöltet keres, vagy változtat a portfólióján, ami egyébként nem lenne példa nélküli. 

Kovács Lászlónak 2004-ben az energetikai tárcát szánta José Manuel Barroso, de a politikust ízekre szedték a meghallgatásán. Végül a parlament jelezte, hogy az olasz biztos homofób megnyilvánulásai, a lett biztos korrupciós ügyei, és a magyar biztos „nem meggyőző” szereplése miatt nem szavazza meg a Barroso-bizottságot. Így Kovács László végül az adóügyeket kapta meg.

Nem járt sokkal jobban Navracsics Tibor most leköszönő biztos sem: 2014-ben a parlament az ő személyét is alkalmasnak találta, de a teljes portfólióra nem. Ezt Jean-Claude Juncker végül úgy oldotta meg, hogy a magyar jelölttől elvette az uniós polgárság portfólióját, és csak a kultúrát, az oktatásügyet, valamint az ifjúságügyet tarthatta meg.

A portfólióváltásra azonban egyelőre semmi jel nem utal. Ha viszont Ursula von der Leyen ragaszkodik Trócsányihoz, és vele együtt terjeszti az Európai Parlament elé a bizottságot, akkor azzal kell szembenéznie, hogy egy rossz döntésen az egész bizottság elcsúszhat.