Több mint három éve indult el első útjára a felcsúti kisvasút, azóta folyamatosan veszteséget termelt.

Az Átlátszó az üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól (FUNA) kapott adatok alapján már korábban megírta, hogy a 2016. április végi indulása óta 2017. június végéig 4,1 millió forint veszteséget, 2017. július elejétől 2018. június végéig pedig 8,2 millió forint veszteséget termelt a kisvasút, ami nem meglepő, a portál szerint

több napon is utasok nélkül jártak a vonatok.

A tendencia nem fordult meg: az Átlátszó legújabb adatigénylése után kiderült, hogy 2018. július 1. és 2019. június 30. között a jegyértékesítésből 14,85 millió forint bevétel folyt be, a kisvasút üzemeltetése viszont 20 millió forintba került, azaz az elmúlt évben 5,15 millió forint veszteséget termelt a vasút. Az adatokhoz a következő kiegészítést fűzte a FUNA a portálnak küldött válaszában:

a bevétel és a kiadások közötti különbséget [a FUNA] az általa kapott adományokból fedezi. Általánosságban megállapítható, hogy a kisvasúti személyszállítás nem tartozik a legnyereségesebb ágazatokhoz.

A számok is ezt mutatják, az Átlátszó szerint 2016. április 30-i indulása óta 2019. június 30-ig összesen 17,4 millió forint veszteséget termelt a vonat. Az oknyomozó portál rákérdezett, naponta hány jegyet adnak el a kisvasútra, és hány vonat közlekedett az elmúlt egy évben. A válaszból kiderült,

2018. július 1. és 2019. június 30. között összesen 24 220 jegyet adtak el, 7678 darabbal kevesebbet, mint az előző évben. A legtöbb jegy – 1420 darab – 2019. február 20-án fogyott, 17 napon viszont utasok nélkül jártak a vonatok.

Az adatokból az is kiderült, hogy minden nap nullára végződik az eladott jegyek száma, ez korábban is feltűnően gyakran előfordult.