Még az ügyészség szerint is olyan bírók kezdik el hamarosan tárgyalni az elmúlt évek legátpolitizáltabb büntetőperét, akiket ki kellene zárni az eljárásból – derül ki a hvg.hu birtokába került vádhatósági iratból. Ha viszont a bírók személye az elfogultság kérdése miatt aggályos, akkor az ítélet támadható lesz.
Kedden közölte a Csongrád Megyei Főügyészség: folytatni kell a Czeglédy Csaba elleni büntetőeljárást, ahogy azt több körben is megpróbálták elérni. A vádhatóság örülhet, mégis van „Czeglédy-ügy”, pedig az egész eljárás megfeneklett, miután a DK EP-jelöltjeként átmenetileg mentelmi jogot szerző politikus ellen korábban megszűnt az eljárás. A faramuci jogi helyzetet itt magyaráztuk el, de így, hogy a Szegedi Ítélőtábla az ügyészség mellé állt, már biztos, hogy a baloldali politikus-jogász is újra csatlakozik megvádolt 20 társához a bíróság előtt.
A milliárdos költségvetési csalásról szóló per elakadását nem kommunikálta hasonló lelkesedéssel az ügyészség még júniusban, ezt lapunk hozta nyilvánosságra. Azóta folyamatosan ment a huzavona mostanáig, mert a folytatás mellett kardoskodó ügyészség semmiképpen nem akart beletörődni abba az opcióba, hogy esetleg újra kell kezdeni az egész ügyet a vádemeléstől. A jogi meccsbe a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség is beszállt, hogy megpróbálják kilendíteni az ügyet a holtpontról, miután a Csongrád Megyei Főügyészség indítványa lepattant a bíróságról.
Ennek érdekében a fellebbviteli főügyészség a Szegedi Ítélőtáblánál előterjesztett egy nyilatkozatot még július elején, ez került most a hvg.hu birtokába. A vádhatósági iratban alapvetően a folytatás mellett érvelnek: méghozzá azzal, hogy mivel az akadály – pontosan Czeglédy DK-listára kerüléssel szerzett mentelmi joga – megszűnt, minden mehet tovább.
Az ügyészség szerint "kizárt bírók" döntenek
Csakhogy a dokumentumban a fellebbviteli főügyészség leírt egy olyan mondatot is, amely akár fordulatot is jelenthet az eljárásban: felhívják az ítélőtábla figyelmét arra, hogy egy "olyan összetételű bírói tanács döntött az eljárás megszüntetéséről, amelyben kizárt bírók vettek részt". Ezt maga a fellebbviteli főügyészség "észrevételezi" az Alkotmánybíróság egyik határozatában rögzített "alkotmányos követelmény" alapján.
Vagyis a nem nyilvános ügyészségi iratban az szerepel, hogy
nemsokára olyan bírók fognak dönteni a Czeglédy-perben, akiket ki kellene zárni az ügyből.
Saját törvényszéki főnökük is így gondolta
Ezzel az ügyészség gyakorlatilag elismerte azt, amit a hvg.hu egy júniusi cikkében előre leközölt egy bíróságok közötti levélváltás alapján. Akkor is egy iratot hoztunk nyilvánosságra, ezt a Szegedi Törvényszék elnöke, Tárkány-Szűcs Babett küldte a bírósági hierarchiában felette található Szegedi Ítélőtábla vezetőjének még a bírói tanács felállítása előtt. Ugyanis jó előre szólni akart, hogy baj van, mert szinte nincs olyan büntetőbíró az egész általa irányított Szegedi Törvényszéken, akire rá lehetne bízni a Czeglédy Csaba és társai elleni pert.
A büntetőeljárási törvény meghatározza, hogy mikor kell a bírót kizárni adott ügy eldöntéséből, milyen esetekben nem tekinthető pártatlannak. A kizáró okok egyike, hogy amennyiben egy büntetőügyben már vádat emeltek, akkor nem lehet bíró az, aki az ügy korábbi szakaszában részt vett az ügyben, hiszen a döntésével már gyakorlatilag állást foglalt. Mivel az ügy a kezdetektől, 2015 óta a Szegedi Törvényszéken zajlott, az évek során – például Czeglédy előzetes letartóztatásának hosszabbítgatása miatt – szinte minden bíró belefolyt már az ügybe. Maga a törvényszéki elnök sorolta fel név szerint azt az összesen 16 büntetőbírót, akit ki kellene zárni az eljárásból, akik pedig ezután maradnának, azokból nem tud megalakulni a 3 fős bírói tanács.
3-ból 2 bíró személye is necces?
Ez azt jelenti, hogy a bírósági vezetők is tisztában voltak azzal, hogy nem támadhatatlanok a törvényszék bírói, végül mégis 3 olyan bíróból állt fel a bírói tanács, akik közül ketten is szerepelnek saját elnökük "ki kellene zárni"-listáján. Ilyen a tanács elnöke, Tóth Tibor és a tanács egyik tagja, Kóbor Jenő, egyedül a harmadik tanácstag, Szűcs Károly eljárása nem aggályos, mert ő – a gazdasági bűncselekményeknél szokásos módon – gazdasági ügyszakos bíró. Vele szemben ezért nem merül fel, hogy már a nyomozati szakaszban belefolyt a Czeglédy-ügybe, mint ahogy a tanács elnöke és másik tagjával szemben.
Czeglédy Csaba szerint az a pikáns helyzet állt elő, hogy most először egyetért az ügyészséggel. A vádhatósági dokumentum bizonyítja, milyen "súlyos jogi skandalum, hogy kizárt bírák vesznek részt a társai és ellene folyó eljárásban, hiszen erre még a hatalmat elvtelenül kiszolgáló ügyészség is felhívta az ítélőtábla figyelmét" – közölte. "Akiket viszont egyáltalán nem érdekel az alkotmányos követelmény két lábbal tiprása. Valami nagy baj van az ítélőtáblánál. Talán az, hogy pontosan tudják, hogy koncepciós eljárás részesei?" – tette fel a kérdést. Ügyvédje, Hankó Faragó Miklós ugyanis hiába tette szóvá, hogy még saját felettesük szerint is kizárási bírókra bízták a döntést.
Czeglédy szerint talán taktika a súlyos eljárási hiba
"Vagy nem érdekli őket a törvényesség, vagy taktikáznak. Mivel tudják, hogy nem veszíthetjük el az ügyet, jobb lenne nekik, ha eljárásjogi hiba miatt nyernénk, és nem amiatt, mert kiderül, hogy ez az elejétől fogva egy koncepciós eljárás, amihez végig asszisztáltak" – magyarázta Czeglédy. Szerinte ezért elképzelhető, hogy tudatosan hagyják eljárási akadályok miatt elvérezni az ügyet.
Maga a per még június végén elkezdődött az előkészítő üléssel, és akár pár hét múlva élesben is indulnia kellene, a főszereplője és politikai szálai miatt erős közérdeklődéssel és médiafelhajtással kísérve. Kérdés, hogy lesz-e következménye annak, hogy ezek szerint már nemcsak saját főnökük, de még a fellebbviteli főügyészség "észrevétele" szerint is kizárt bírók ülnek a pulpituson.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben.
A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
