Itthon MTI 2019. július. 24. 15:23

HM: Az úzvölgyi katonatemető 11 román katonája közül öt magyar volt

Az úzvölgyi katonatemetőben eltemetett és a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt a minisztérium szerint.

A magyar Honvédelmi Minisztérium illetékese szerint az úzvölgyi katonatemetőben eltemetett és a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt.

A bejelentést Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka tette szerdán Tusnádfürdőn, az úzvölgyi katonatemetőről, valamint a Hargita és Bákó megye közötti határvitákról szervezett pódiumbeszélgetésen.

A HM képviselői ki is osztották az öt magyar katona – Grimm Mihály, Harcsik Mihály, Kuzma György, Madaninecz György és Román Mihály – halálát nyilvántartásba vevő korabeli anyakönyvi bejegyzések fénymásolatát. 

Németh Szilárd, a HM államtitkára a beszélgetésen kijelentette: a magyar kormány a történeti hűség, a szakmaiság szempontjait és a jogi normák betartását próbálja érvényesíteni a katonatemető ügyében.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy a közeli Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús magyar sírkertben. Ezután több ezer román megemlékező érkezett a temetőhöz, hogy részt vegyen az emlékmű felszentelésén, a helyi magyarok pedig élőlánccal próbálták megakadályozni ezt, de a román résztvevők erőszakkal benyomultak a sírkertbe. A román ünneplők ledöntötték a székely kaput, és a honvéd sírok fölé emelt fakereszteket téptek ki, a román csendőrség pedig a helyszínen mindezt tétlenül nézte. Magyarország akkor tiltakozó jegyzéket adott át, és bekérették a külügyminisztériumba a román nagykövetet, aki viszont nem ment el, bár állítása szerint csak egy másik időpontot javasolt. Később a román rendőrség rongálás miatt indított eljárást.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.