Válságtanácskozást hívott össze információink szerint a Miniszterelnökség közszolgáltatásokért felelős államtitkára, hogy kitalálják, hogyan lehetne orvosolni a (főként a fővárosi) kormányablakoknál előállt durva létszámhiányt. Ha valaki próbált ügyet intézni az utóbbi hónapokban, ismeri a problémát: ingerült tömegek, lestrapált dolgozók, többórás várakozás – már ha egyáltalán akad aznapra sorszám. A folyamat nagyon nem abba az irányba tart, ami a kormány célja volt a hivatalok megalkotásánál.
"Itt is emberek dolgoznak, erre van kapacitás!" – förmed rám a biztonsági őr a rengeteg ismétléstől ingerülten a soroksári kormányablak bejáratánál, amikor visszakérdezek: jól értettem-e, hogy azt mondta az imént (reggel fél 9-kor), úgy húzzak sorszámot, ha tudomásul veszem, hogy délután 3-4 óra előtt nem kerülök sorra. Csak abban a pár percben, amíg a menés-maradást mérlegelem, még ötször mondja el ugyanezt a frissen érkezőknek. Nem csoda: az ügyféltér zsúfoltsága láttán minden újonnan betérő első kérdése az:
Te jó ég, mitől van itt ekkora tömeg?
Egyesek egyből ki is fordulnak az ajtón, mondván, majd visszajönnek, ha nem lesz ekkora tumultus, pedig megéri egy kicsit tovább faggatni az őrt: a nő szerint ugyanis minden nap ez van, teljesen mindegy, hogy hétfőn vagy csütörtökön, és az is, hogy reggel vagy délután jön valaki: „Ennyi ügyintéző van és kész”. A napszakot később mégis módosítja: kettő után igazából nem érdemes jönni, mert addigra általában már sorszám sincs – függetlenül attól, hogy még órák vannak hátra a nyitvatartásból.
Az külön bosszúság, hogy a többórás sorban állás/várakozáson kétszer kellene átesnem: nem indíthatom el egyszerre a frissen vett motorom átírását, és az eladandó autóm törzskönyvének pótlását, a sorszámadó oszlopon ugyanis kézzel írt post iten virít a figyelmeztetés: "gépjármű"-ügytípusból egy nap csak egyet lehet intézni.
Sebaj, gondolom, átmegyek a szomszéd kerületbe, az ottani kormányablak nagyobb is, nyilván előbb sorra kerülök, ám ez óriási tévedés. A pesterzsébeti hivatalban már fél 10 kor lezárták a sorszámosztást, mert a várakozók száma elérte a kritikus szintet: 90-et. Lehet, hogy újranyitják még ma – vonogatja a vállát az ottani őr, de hogy mikor, azt senki nem tudja. Itt sincs más lehetőség tehát, mint ahonnan jöttem: több órát várakozni állva a türelmetlen-ingerült emberekkel zsúfolásig telt helyiségben, vagy visszajönni máskor, és bízni a szerencsében.
Ez utóbbit választom, de nem mondhatni, hogy sokkal jobban járok: másnap, nyitáskor az utcán kígyózik a sor, mire fél óra alatt eljutok egyáltalán a sorszám-automatáig, már 18, gépjárműügyet intézni óhajtó kliens van előttem. Vagyis, ha mindenki végez tíz perc alatt – pedig ez sajnos nem valószínű – akkor is három órát kellene várnom. Hát jó, akkor marad az internetes időpontfoglalás, de távozás előtt még megtudom: nemcsak azért van ekkora tömeg, mert kevés az ügyintéző, hanem mert Soroksárról és Csepelről is sokan idejönnek – ott ugyanis még kevesebb.
Ilyen előzmények után nyilván már nem meglepetés, ahogy az internetes foglalással járok: június közepi próbálkozásomnál július 30-i az első szabad időpont, amit lefoglalhatnék. És nem, nem útlevelet szeretnék, továbbra is csak a motorom átírását, amit a hatályos BM-rendelet alapján 15 napon belül kellene elvégeztetnem, különben több tízezer forintra is megbüntethetnek.
Nekem ne szidják az anyámat
A helyzet viszont nemcsak Dél-Pesten ennyire kritikus, több más kollégánk és olvasónk jelzett hasonló gondokat a főváros más kerületeiből, és ugyanekkora leterheltséget tapasztalt a belvárosi kormányablakoknál múlt héten az Index is.
Bár a kormányhivatalok hivatalosan tagadják, hogy munkaerőhiány lenne, a márciusi jogviszonyváltás után, amely március 1-jétől a minisztériumok és háttérintézményeik dolgozói mellett a kormányhivatalok köztisztviselőit is a megemelt munkaidővel és munkaterhekkel, de az alapszabadságok csökkenésével járó kormányzati szolgálati jogviszonyba sorolta át, trükkösen úgy határozták meg új létszámkereteiket, hogy az engedélyezett, a szükséges és a betöltött létszámokra vonatkozó adatok a korábbiakkal gyakorlatilag összevethetetlenek. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a hvg.hu-nak úgy saccolt: csak a fővárosban 615, országosan pedig több mint 4000 dolgozó hiányzik a járási és megyei kormányhivatalokból. Boros Péterné szerint a központi és területi közigazgatásban már a 2018 nyarán elrendelt létszámstop miatt több mint 10 százalékos létszámhiány alakult ki. Ezt csak tovább tetézte az a 2500 távozó, aki idén márciusban mondott fel, mert nem vállalata az új törvénnyel járó feltételeket, és a szintén további több száz dolgozó, aki azóta, az extrém leterheltség miatt hagyta el a munkahelyét.
Ráment volna a családom, és az egészségem is, ha maradok.
Az egy dolog, hogy a gyereket a szomszéd hozta el az óvodából, mert a plusz fél óra miatt nem értem oda, de hogy minden nap azon idegeskedjek, hányan szólnak be, szidják az anyámat, mert több órát kellett várniuk, mintha legalábbis én tehetnék róla, miközben gyakorlatilag pisilni nincs időm elmenni, és szabadságra sem engednek el, hogy kicsit regenerálódjak. Na, nem, nem tudnának annyit fizetni, hogy visszamenjek. Ezt persze csak képletesen mondom, mert nem is akarnak: csak munkából lett több, a fizetésem egy fillérrel sem nőtt" – panaszkodott a hvg.hu-nak egy pár hete távozott volt kormányablak-ügyintéző.
Ő szintén azt mondta: a lavinát a korábbi létszámstop indította el, attól kezdve bárki elment, nem lehetett a helyére senkit felvenni, vagyis a maradóknak kellett végezni az egyre több és több távozó munkáját is, a végén már a helyettes helyettesét is helyettesíteni kellett. Erre jöttek még rá a tavaszi felmondások, amivel szerinte – és ahogy a helyszíni tapasztalatok is mutatják – gyakorlatilag tarthatatlanná vált a helyzet.
Ez utóbbit egyébként információink szerint a terület gazdája, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkársága is észlelte. Munkatársai a közelmúltban, úgy tudjuk, több fővárosi kormányablaknál is tesztelték a rendszert, és egy ott dolgozó forrásunk szavaival élve, ők is
borzalmas dolgokat tapasztaltak.
Olyannyira, hogy Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár információink szerint keddre a kormányhivatalokat vezető húsz kormánymegbízottat és a 29 fővárosi kerületi kormányhivatal vezetőjét is összehívta, hogy megtárgyalják, hogyan lehetne enyhíteni a drámai mértékű munkaerőhiányon.
Az ugyanis – már a Miniszterelnökségen is belátják – nemcsak a szolgáltatás minőségét rontja, hanem egyenesen az elérhetőségét kérdőjelezi meg, pedig nyolc éve a „jó állam” megtestesítőjeként indult útjára a kormányablakok hálózata, ahol az ígéret szerint mindenki a lakóhelyéhez legközelebb, 21. századi módon, a lehető leggyorsabban intézheti el az ügyeit.
A gyors megoldás információink szerint az átcsoportosítás lenne: a hivatalvezetőknek össze kell írniuk, hogy hol vannak nélkülözhető emberek. De nincsenek könnyű helyzetben: nemcsak a kormányablakoknál, hanem a kormányhivatalok egyéb osztályain, például gyámügyi, földhivatali, építéshatósági és engedélyezési területen is óriási az emberhiány. Abban ugyanakkor egyetértés van, nem kell egy regimentnyi embert áthelyezni: már kormányablakonként 1-2 plusz dolgozó beállítása nagyságrendi ugrást jelenthetne.
Január elsejétől emellett egy sor, ma még bonyolult és körülményes eljárás egyszerűsítésével enyhítene a kormány a területen dolgozók munkaterhén, hosszabb távon pedig úgy tudjuk, bevezetnék az „online kormányablakot”, amellyel az ügyintézéshez – legyen szó akár igazolványkészítésről – nem kell majd személyesen megjelenni. Utóbbi biztonsági- és informatikai megoldásain információink szerint már hónapok óta dolgozik a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), és kísérleti jelleggel jövő év vége felé tervezik bevezetni.
