Mese Park nyílt Erzsébetvárosban, benne a Kossuth-díjas írónő szobrával.
Négyezer négyzetméteres új közparkot nyitottak hétfőn Erzsébetvárosban a Kazinczy utca, a Dob utca és a Nagy Diófa utca által határolt területen. A park nem csak méreteivel emelkedik ki a környéken: itt kapott helyet kapott Janikovszky Éva régen ígért szobra is.
A történet még 2011-ben kezdődött, amikor a VII. kerületi önkormányzat előzetes bejelentés nélkül pár hónap alatt felszámolta a Rottenbiller Utcai Általános Iskolát, mely nem sokkal korábban vette fel a 2003-ban elhunyt Janikovszky Éva nevét. A szülők hiába tüntettek és írtak petíciót, a néhány évvel korábban 700 millió forintért felújított intézménynek nem kegyelmeztek, a 465 gyereket más iskolákban helyezték el, az épületben később a Fasori Református Kollégium kapott helyet.
Janikovszky János – aki maga is részt vett a tüntetésen – az Origónak akkor úgy nyilatkozott, hogy az iskolabezárással meghurcolták édesanyja nevét és emlékét, hiszen egyes képviselők „liberális fészeknek” nevezték az intézményt, és azt mondták, ilyen néven a kerületben nem maradhat iskola.
Az önkormányzat végül négy évvel később kereste meg, hogy kárpótlásként a Dob utcában szobrot állítanának az írónőnek. Az erről szóló határozatot 2015 májusában, egyhangúan fogadta el a képviselő-testület, a Fidesz képviselői az utolsó pillanatban még egy módosító indítványt benyújtottak, hogy a szobor mellé egy Mese Park is készüljön, ahol „Janikovszky figurái elevenednek meg, a könyveiből ismert Réber László-grafikák alapján”.
Az önkormányzatnál akkor azt ígérték, hogy a parkot és a szobrot is 2016-ban adják át, végül erre idén került sor. A Janikovszky Éva könyvéhez készített rajzok a pihenőparkkal határos tűzfalra kerültek.
Janikovszky János, aki a körülmények ellenére boldog, hogy végül elkészült a neki nagyon tetsző szobor, és a park is megvalósult, azt mondta a hvg.hu-nak: az egész olyan számára, mint az étcsokoládé: „édes, de mégis kicsit keserű”.
„Már korábban sejtettem, hogy a szobrot néhány hónappal a választások előtt fogják átadni, mert kell nekik az a néhány szavazat, amit az édesanyám neve jelent” – tette hozzá.
Az írónő fia végül néhány hete az – egyébként 2015-ben általa javasolt – szobrásznőtől, Zsemlye Ildikótól tudta meg, hogy mikor lesz az átadó.
„A művésznő június elején kapott egy levelet az önkormányzattól, melyben megírták neki, hogy 24-én délután lesz az esemény. Egyben arra is megkérték, hogy engem is tájékoztasson az átadóról.”
Janikovszky János ezután levelet írt Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármesternek, melyben nemcsak azt kifogásolta, hogy elfelejtették meghívni, hanem azt is, hogy a képviselőtestületi határozatban foglaltak ellenére az elmúlt több mint négy évben sem őt, sem pedig a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítványt nem tájékoztatták hivatalosan a szobor megvalósításának előkészítésével kapcsolatban.
A polgármesteri hivataltól már másnap kapott választ, amelyben azzal magyarázták a történteket, hogy „a meghívásokat aznapra időzítették, amikor kihelyezik a szobrot a pihenőparkban”. A levél mellé természetesen már küldtek meghívót is, az írónő fia arra viszont továbbra sem kapott választ, hogy miért nem keresték meg 2015 óta a szobor ügyében.
Janikovszky János ennek ellenére elment a hétfő délutáni szoboravatásra, ahol a polgármester is elnézést kért tőle, majd felkérte, hogy ha akar, mondjon néhány szót.
„Megköszöntem a lehetőséget, és mondtam pár mondatot, amelyek végén megemlítettem, hogy remélem, egy újabb politikai fordulat esetén nem fogják bezárni a parkot, mondván, az egy liberális fészek” – emlékezett vissza Janikovszky, aki ennek ellenére hálás, hogy a szobor végül elkészülhetett.