A legtöbb figyelmet a kormány kapta a megvizsgált híradókban.
A Mérték Médiaelemző Műhely az RTL Magyarország felkérésére a kampányidőszak kezdetétől elemezte az RTL Híradó adásait. Mellette – összehasonlításképpen – két másik országos csatorna: a TV2 és a közszolgálati Duna Tv esti hírműsorait.
A Duna, az RTL és a TV2 este hatkor kezdődő híradóit vizsgálták, ezt ismerteti a Magyar Narancs. Az EP-választás előtt a legtöbb hírt a Duna Tv sugározta, azonban ezen a csatornán volt a legtöbb olyan hír is, ami nem kapcsolódik az EP-választáshoz, de belpolitikai hír. A gyakoriságból következően a vizsgált hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna Tv-n volt a legmagasabb, a második helyen az RTL Híradó áll (615 perc, hírenként átlagosan közel két perc), a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan közel két perc).
A vizsgált időszakában a három csatorna híradóiban összesen 373 szereplő jelent meg. A legtöbbször Orbán Viktor szerepelt – mindhárom csatornán, összesen 180 hírben (az összes hír 17 százalékában). Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt, 48 alkalommal (az összes hír 5 százalékában).
Leginkább az RTL törekedett arra, hogy híreit több oldalról mutassa be, azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, míg a Duna Tv, illetve a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.
Kiderült, a kormányt és a kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna Tv 52 százalékos, az RTL Klub 53 százalékos eredményét meghaladja a TV2 78 százalékos aránya.
Az élőbeszéd arányait vizsgálva az látszik, hogy a Duna Tv lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a TV2-nél az EP-kampány során hírműsoraikban 12-szer annyi időt kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók együttesen.