Nincs politikai akarat Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal elnökének leváltására – derült ki a parlament igazságügyi bizottságának ülésén, ahol a fideszes többség az Országos Bírói Tanácsot megalázva és kioktatva állt ki Handó mellett.
Alig fél órás vita után eldőlt: az Országgyűlés fideszes többsége nem fosztja meg Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét tisztségétől. Az igazságügyi bizottság ülésén a kormánypárti képviselők 10-3 arányban döntöttek így. Az erről szóló bizottsági indítvány indoklása hosszasan taglalja, az Országos Bírói Tanács elfogultságát, miközben az OBT által nevesített, és okiratokkal alátámasztott törvénysértésekkel nem foglakoztak érdemben. S hogy az üzenet elég világos legyen: a leendő igazságügyi miniszterként emlegetett Bajkai István fideszes képviselő jól kioktatta az OBT-t – amelynek két tagja is jelen volt az ülésen – arról, mit is jelent a pártatlanság.
Az OBH elnökének tevékenységét felügyelő OBT a májusi ülésén döntött, méghozzá egyhangú szavazással a Handóval szemben alkalmazható legsúlyosabb szankcióról, azaz arról, hogy kezdeményezi az OBH elnökének menesztését. A bírói testület terjedelmes írásban nevesített a Handó által elkövetett törvénytelenségeket, ám a bírósági szervezet egyszemélyes vezetőjét csak kétharmados parlamenti döntéssel lehet megfosztani a tisztségétől.
Erre ok az OBT szerint mindenesetre lenne bőven.
„Handó Tünde magatartása és mulasztásai, a bírósági igazgatásban kizárólagos, kontroll nélküli hatalomra törekvése miatt a tisztségére méltatlanná vált”
– áll az OBT határozatában, amelyben 16 oldalon részletezik Handó mulasztásait és törvénysértéseit. Így például azt, ahogy a hatályos előírásokat kijátszva nevez ki és helyez át bírósági vezetőket, negligálja és ellehetetleníti az ő munkáját ellenőrizni hivatott OBT-t, a bíróságok költségvetését, és több utasítást is a testület megkerülésével készített el. Lényegében mindenfajta kontroll nélkül gyakorolja széles körű jogosítványait.
Az OBT az utóbbi egy évben összesen nyolc alkalommal jelezte aggályait, egy éve pedig már figyelmeztetést is küldött. Mondván, „a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára”. Handó azonban figyelmen kívül hagyta a törvényességi észrevételeket, így tavaly május és december között legalább 14 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított indoklás nélkül eredménytelenné, kilenc esetben pedig az OBT szerinte „törvénytelen működésére” hivatkozva negligálta a testület álláspontját.
Nem csak a bírálatok pattantak le róla, együttműködési szándékot sem tanúsított: az OBT határozott kérése ellenére nem vizsgálta ki például, hogyan nevezhették ki a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét harmadik ciklusára is, holott ezt a törvény csak az OBT hozzájárulásával engedné meg. Handó makacssága miatt tucatnyi bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve. Ellehetetlenült a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, és megakadt a kitüntetések adományozása is. Az OBT szerint Handó tudatosan figyelmen kívül hagyja a testület felhívásait. Bár néha-néha legalább a látszatra adott – hosszas levelezés nyomán például engedélyezett iratbetekintést az OBT tagjainak –, mint utóbb kiderült, az iratokat nem teljeskörűen mutatta be, sőt megesett, hogy visszadátumozott határozatokkal állt elő. Volt példa arra is, hogy megbeszélésre hívta, helyesebben kész helyzet elé állította az OBT elnökét, aki vasárnap kapott egy e-mailt arról, hogy másnap délben találkozzanak.
A testület mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy „az OBH elnöke egyes feladatköreit jogállami kontroll nélkül, továbbra is rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja, egyes intézkedéseivel sérti az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát”.
A felvetett aggályokra Handó az igazságügyi bizottság tagjainak írt válaszában sem reagál, hanem az OBT legitimitását és tagjainak pártatlanságát vitatta.
Mondván, az ő elmozdítását kezdeményező határozatot az OBT 10 tagjából öt olyan is megszavazta, akik érintettek voltak valamely pályázatban, ami számukra sikertelenül végződött. Handó szerint ezért semmiképpen sem tekinthetők elfogulatlannak az ügyben. Hosszasan sorolta az OBH elnöke 16 oldalas válaszában azt is, hogy miért tartja illegitimnek az OBT-t. Mindezek alapján érvelt – mint utóbb kiderült sikerrel – Handó amellett, hogy az OBT eljárása oly mértékben sértette a tisztességes eljárás elvét, ami érdemi elbírálásra alkalmatlanná teszi az OBT beadványát. Ami pedig a törvényes működését illeti: Handó szerint ehhez kétség sem férhet, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ő félévente beszámol a munkájáról a parlamentnek, amit el is fogadnak a képviselők (legalábbis a kormánypártiak).
Handó jogértelmezése alapján tavaly április óta szabotálja az együttműködést, mondván, nem tekinti működőképesnek a testületet. Arra hivatkozik, hogy az OBT-nek nincs elég tagja, és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok képviselete sem megoldott. Miközben már ez is megkérdőjelezi az alkalmatlanságát – hangzott el az ellenzék részéről a bizottsági ülésen. Handó aggályait amúgy rajta kívül nem osztja más: az igazságügyi tárca, az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamara képviselője is rendszeresen részt vesz azóta is az üléseken.
„Ahogyan tapasztalom, az OBH és az OBT is működik, utóbbi tart üléseket, és azon az Igazságügyi Minisztérium képviselteti magát minden egyes alkalommal. Ha vannak személyes konfliktusok, azok rendezése nem a tárca feladata. A két intézményt az alaptörvény együttműködésre ítélte”
– fogalmazott a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Törvényességtől a szabotázsig |
Jelzésértékű, hogy Handó és az OBT vitája azóta mérgesedett el, hogy – bírósági körökben forradalminak nevezett – választás nyomán kritikusnak ígérkező testület állt össze, amely már az alakuló ülésen leszögezte, nem lesz „bólogatójános”. S ahogy sokasodtak a kérdések és a törvényességi észrevételek, úgy mélyültek a lövészárkok. Ennek hatására néhányan jobbnak látták, ha lemondanak OBT-tagságukról, így most nincs közigazgatási és munkaügyi bíró tagja a testületnek, míg Handó kapva-kapott az alkalmon, hogy erre hivatkozva vitassa, negligálja a létszámhiányos OBT döntéseit. A törvény szerint ugyanis a bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó, 15 fős testület tagjai között 1 ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. Ám Darák Péternek, a Kúria elnökének véleménye meggyőzte a tanácsot arról, hogy a testület működőképes, a törvény által előírt bírósági szintek szerinti képviseletet pedig póttagválasztás útján kell megoldani. Erre volt is egy kísérlet, ám tavaly októberben lényegében szabotálták az OBT póttagválasztását a Handó által kinevezett bírósági vezetők. Új választást pedig nem hajlandó összehívni az OBH-elnök, ehelyett egyre csak sértegeti az OBT tagjait, akiket hazaárulóknak is nevezett. Mindezen aggályok ellenére a fideszes többség simán megismételte Handó érveit, és nem is foglalkoztak érdemben a felmerült törvényességi aggályokkal. A most kialakult patthelyzetet amúgy az Alkotmánybíróság oldhatja fel, Székely László ombudsman ugyanis a testület vizsgálatát kérte annak eldöntéséhez, hogy az OBT összetétele és jelenlegi létszáma megfelel-e a törvényben előírtaknak. |