Egy héttel a Hableány tragédiája után magától a víz felszínére került egy holttest a Margit híd közelében, ő lehet a tragédia 14. áldozata. Ugyanennyi embert még keresnek. Közben megérkezett Budapestre az az úszódaru, amely egyedül képes kiemelni a hajóroncsot a víz alól, de túl magas a Duna vízállása ahhoz, hogy magától meg tudja közelíteni a helyszínt.
Ez nem olyan lesz, hogy jön a daru, és kikapja a hajóroncsot
– mondta a hvg.hu-nak Szathmári Zsolt, a mentésben részt vevő bajai Havária közhasznú egyesület vezetője és szakbúvároktatója. Bár mindenki mindent megtesz azért, hogy a múlt szerdán elsüllyedt Hableány mihamarabb felszínre kerüljön, a munka hetekig tarthat.
A hét másodperc alatt elsüllyedt hajó kiemeléséhez egy speciális, óriási teherbírású úszódarura van szükség, ez szerdán kora délután érkezett meg Budapestre Komáromból. A Clark Ádám úszódaru jelenleg Újpesten horgonyoz, kérdés, mikor érhet a Margit híd közelébe. A Duna vízállása ugyanis még mindig magas, első körben azt mondták, 400 centi alá kell süllyednie a vízszintnek ahhoz, hogy az úszódaru megközelíthesse a hajóroncsot.
Ez most változott, a szakértők jelen állás szerint elképzelhetőnek tartják, hogy már csütörtökön a baleset helyszínére érkezzen a 200 tonnát is megmozgatni képes úszódaru. Ehhez is óriási logisztika kell, a határokat súrolják – teszi hozzá Szathmári.
A magas vízállás miatt minden centiken múlik, ha jön egy kis szél, a daru nem tud átmenni a Margit híd alatt.
Az úszódaru kapitánya, Gyenei Gyula a hvg.hu-nak azt mondja, ha sikerül olyan hajót találni, amely "terelgetni tudja" az úszódaru orrát, akkor keresztirányban át tudnának menni a Margit híd pillére alatt.
Saját hajtóművel nem lehet átmenni, mert félő, hogy akkor a híd szerkezetének ütközünk.
Gyenei szerint talán a tűzoltóknak lehet megfelelően alacsony és erős hajójuk az akcióhoz. Ezt a kikötés után kezdték mérlegelni.
Miután a Clark Ádám úszódaru Közép-Európa legnagyobb gépi egysége, ezért a horgonyzásához is speciális előkészületekre van szükség. A környéken olyan hajókat horgonyoztatnak le, amelyekhez ki lehet kötni a darut. A hajókon kívül a mederhez, a parthoz és esetleg a híd pilléréhez kötik majd ki a hajót – tette hozzá Gyenei. A kikötéstől számítva 4-5 óra kell ahhoz, hogy a kiemelésre alkalmas állapotba hozzák a darut, de nem az ő munkájuk sok, hanem az előkészítés, hogy a kötél ott legyen a helyén.
Nagyon jó kérdés, hogy mikor lehet a helyén a kötél, nem láttam olyan előkészületeket, amelyek ebbe az irányba mutatnak.
A vízállás nem kedvez a mentéshez: apadás helyett újra árad a folyó. A terep még nincs előkészítve: meg kell kotorni az elsüllyedt hajótest előtti medret, ezután tudnak drótkötelet fűzni a hajó alá, majd behúzni.
Sok komplikáció lehet
– mondja Szathmári.
Mitől törhet el a hajó?
A mentést irányító Terrorelhárítási Központot vezető Hajdu János például attól tart, a roncs kettétörhet a kiemelés közben, épp ezért kérte Kang Kjunk Vha dél-koreai külügyminiszter egy speciális védőháló felszerelését, hogy a víz ne sodorjon ki semmit a roncsból. A magas vízállás és az erős sodrás miatt egyelőre ezt a kérést nem tudták teljesíteni.
A helyszínen beszéltünk szakértőkkel, akik nem osztották Hajdu aggodalmát, azt mondták, akkor törhet szét a hajóroncs, ha nagyon el van rozsdásodva. A Hableányt 1949-ben bocsátották először vízre, ezért kalkulálhattak a rozsdásodással. Megkérdeztük erről az elsüllyedt hajót is üzemeltető cég, a Panoráma Deck szóvivőjét, Tóth Mihályt, aki annyit mondott, a hajó tökéletes műszaki állapotban volt, 2020. október 31-ig volt érvényes a műszaki vizsgája.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő szakértő szerint inkább az ütközéskor keletkezhetett az öreg szerkezeten olyan sérülés, ami miatt felmerült a törésveszély.
Ha a nagyobb hajó bedarálta, kaphatott olyan ütést, amelytől a hajó szerkezete elhajlott vagy eltört.
Pintér Sándor belügyminiszter szerdán arról beszélt,
a látótávolság nulla, nem tudni, mennyire sérült meg a hajó, milyen csapdák vannak a hajótesten belül, épp ezért jelenleg életveszélyes bemenniük a búvároknak.
Bár a dél-koreaiak szerettek volna bejutni, Pintér szerint elfogadták a magyarok érveit arról, hogy ez most veszélyes. Egyelőre spekuláció, hogy mennyire sérülhetett a hajó, de a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértő felveti azt is, a kiemeléskor is keletkezhet olyan sérülés, amely akadályozza a nyomozást. A dél-koreaiak által kért hálós megoldást nem kommentálja, de azt valószínűnek tartja, hogy kiemelés előtt megpróbálják majd valamivel eltömíteni az ajtókat és ablakokat. Könnyen lehet ugyanis, hogy a roncs megemelése miatt kisodródhat egy-két test a nyílászárókon. Miután sokféle megoldás és technika létezik egy hajótest kiemelésénél, így inkább nem kezdett el találgatni, abban azonban biztos,
olyan megoldást keresnek majd, amely a legkevésbé veszélyezteti a mentésben részt vevőket.
Bármeddig is tart a kiemelés előkészülete, továbbra is az az első, hogy a roncsban talált holttesteket felhozzák.
Kegyeleti okok miatt ez az elsődleges feladat
– mondja Szathmári Zsolt. A búvárok még mindig nagyon durva körülmények között dolgoznak, a víz sodrása erős, örvények, hatalmas kövek, hídroncsok, kiálló vasdarabok nehezítik a mentést, továbbra is minden lépést meg kell tervezni.
Szerdán több holttest került elő
Délelőtt a roncs egyik nyílászárója közelében egy áldozat holttestét emelték ki a búvárok. Délután négy körül egy holttest magától felbukkant a víz felszínén az elsüllyedt hajó közelében. Azonosítása még folyamatban van, de ő lehet a tragédia 14. áldozata. Az eddig azonosított áldozatok mind dél-koreaiak voltak.
A múlt szerdai balesetet heten élték túl, a rendőrség szerda délutáni közlése alapján eddig 13 áldozatot sikerült azonosítani, köztük a délelőtt kiemelt férfit. Hivatalosan 15 áldozatot még keresnek, köztük a hajó magyar kapitányát és matrózát. Arról nincs semmilyen információ, hogy mennyien rekedhettek a hajó belsejében, ahogy azt sem tudni, a baleset idején hányan tartózkodhattak a fedélzeten.
Arról, hogy őket milyen messzire sodorhatta a víz, szintén csak találgatni lehet. A Duna medrében nagyon sok a hordalék, szemét, egy holttest bármiben megakadhat, akár egy kikötött hajó aljában is – mondta a szakértő, aki szerint szonárral nagyon nehéz lesz megtalálni az áldozatok holttestét. A keresést nehezíti az is, hogy a folyó erős sodrása miatt egyes holttestek az országhatáron is túl lehetnek már.
Arra azonban számítani lehet, hogy a természetes bomlási folyamatok és a gázképződés miatt előbb-utóbb a holttestek felbukkannak a víz felszínén vagy a part mentén. Mágori Krisztina igazságügyi orvos szakértő a hvg.hu-nak azt mondja, az eltűnéshez képest hónapokkal is a víz felszínére kerülnek még holttestek. Miután itt volt utaslista, természeti katasztrófákhoz képest könnyebb lesz az áldozatok azonosítása.
Az őrizetbe vett kapitány szabadulna
A baleset után a rendőrség gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette a Viking Sigyn ukrán kapitányát, Jurij C.-t, aki 15 millió forintos óvadék ellenében szabadulhat. Ügyvédje, M. Tóth Balázs a 24.hu-nak azt mondta, amint a bíróság végzése véglegessé válik, a következő napokban be lehet fizetni az óvadékot, így fognak eljárni. Az ügyvéd szerint védence kitart amellett, hogy nem szegett szabályt, arra pedig nincs semmilyen bizonyíték, hogy ő okozta volna a tragédiát.
A baleset körülményeit még tisztázni kell, az eddig nyilvánosságra került felvételeken annyi látszik, hogy a Viking megközelíti, majd nekimegy a nála jóval kisebb méretű Hableánynak, amely kissé befordult a nagy hajó elé. A szállodahajó gyaníthatóan előzni készült, az viszont még nem tisztázott, miért fordult elé a Hableány. Lehet, hogy a kisebb hajó elkezdte a visszafordulási manővert, ahogy az is, hogy a nagyobb hajó keltette hullámok miatt változott a pozíciója. Erre majd a nyomozás adhat választ. A TV2-nek nyilatkozott egy aznap éjjel dolgozó hajóskapitány, aki azt mondta, a Viking kapitánya nem jelezte rádión az előzési szándékát.
Összefüggésbe hozták egy másik esettel
Névtelen forrásra hivatkozva a Hajozas.hu azt állítja, az ukrán kapitány részese volt egy áprilisi, Hollandiában történt balesetnek is, amikor a Viking Idun nevű hajó egy tankernek ütközött a part közelében. Ennek az információnak próbáltunk utánajárni. A Viking River Cruises egyelőre nem válaszolt. Az Idunról készült 2012-es galériában találtunk egy hasonló nevű ukrán kapitányt, a későbbi fotókon viszont már mások szerepelnek, ez tehát nem bizonyítja, hogy hét éven keresztül azon a hajón szolgált volna. M. Tóth Mihály ügyvéd szerint amíg nem ismertek a tények, ez sajtóhíresztelés, így nem nyilatkozik. Megkerestük a magyar és a holland rendőrséget is, előbbi annyit írt, a folyamatban lévő nyomozás részleteiről – ideértve a hollandok megkereséséről – nem nyilatkoznak. A holland rendőrség személyiségi jogokra hivatkozva nem árulta el a holland balesetben érintett hajóskapitány nevét, de hozzátette,
annyit elmondhat, hogy eddig a magyar rendőrség nem kereste meg őket.