A PestiSrácok állításával ellentétben nem csak egyszer fordult elő, hogy kiadták informátorukat a Czeglédy Csaba ellen folytatott nyomozás előrelendítése érdekében, más esetekben is aktívan beavatkoztak a büntetőeljárásba – derül ki a hvg.hu által megszerzett újabb nyomozati iratokból. Megtaláltuk az egyik hatóságnak kiközvetített informátort, aki úgy érzi, felhasználták, ráadásul „politikai vonalra terelték”, amit anonimitást kérve mondott Czeglédy cégéről. A kormányoldali lap munkatársa állítja, hogy az informátorait a hozzájárulásukkal adta át a hatóságoknak, de hiába kértük, ezt nem támasztotta alá.
„Speciális eset volt”, hogy a PestiSrácok munkatársa úgy érezte, újságírói „szerepéből kilépve” tájékoztatnia kell a hatóságokat az információkról – így próbálta magyarázni Huth Gergely a Media1-nek adott interjújában, hogy kollégájuk, Füssy Angéla miért adta ki informátorát az ügyészségnek a Czeglédy-ügyben. Március végén hoztuk nyilvánosságra, hogyan szolgáltatta ki Polt Péternek az újságíró saját forrását, csak hogy előrelendítse a szerinte nem elég hatékony nyomozást. Pár órával cikkünk megjelenése után állította a lap főszerkesztőjeként Huth, hogy ez a PestiSrácok gyakorlatában szó szerint „kivételes” eset.
Maga Füssy erre még azzal kontrázott az Indexnek, hogy az MSZP-ben politizáló informátor személyére vezette vissza a sajtóetikai szempontból kérdéses esetet: szerinte a forrás „önös érdekből valótlan információkat akart” neki szállítani, ezért gyakorlatilag „nem is tekinti informátornak”. Sőt, állampolgári kötelessége volt tevékenyen közreműködni a büntetőeljárásban, hiszen ezzel kapcsolatos, „releváns információk birtokába jutott". Annak ellenére döntött így az újságíró, hogy a szocialista informátor kifejezett kérése volt az anonimitás, a forrásvédelem pedig a forrást a kilétére és a tőle származó infók minőségére tekintet nélkül megillette volna.
Csakhogy a PestiSrácok munkatársának eljárása egyáltalán nem volt – ahogyan a kormányoldali lap részéről ezt állították – „kivételes” vagy „speciális”: két további esetet találtunk, amikor Füssy Angéla személyesen, aktívan beavatkozott a Ceglédy és társai ellen költségvetési csalás miatt folyamatban lévő nyomozásba. Ahogy korábbi cikkünket a Polt Péternek személyesen írt beadványára alapoztuk,
ezt a további befolyásolást is a birtokunkba került nyomozati iratok támasztják alá.
Megígérte, hogy még besegít informátorok szállításával
Az ügy több mint 50 ezer oldalas aktájának egy külön fejezetébe szedték össze az újságírótól származó anyagokat, ezek közül szereztünk meg két újabb dokumentumot. Az egyik a korábbi bejelentésének a kiegészítése, amiben a NAV bűnügyi igazgatóságának megküld egy négy nevet tartalmazó listát azokról, akik szerinte információkkal rendelkeznek Czeglédyről. Ebben ő maga fogalmaz úgy, hogy a felsorolt személyek az „informátorai”, és azt is kifejezetten kéri a nyomozóktól, hogy az adatokat, „ide értve a nevüket is, kezeljék zártan, hogy kilétükről a gyanúsítotti kör, sem azok védői ne szerezhessenek tudomást”.
A bejelentés kísérőlevelében az olvasható: a „kihallgatása során tett ígérete szerint” küldi a neveket, ugyanis Füssy maga is vallomást tett, ez után panaszkodott a Poltnak írt beadványában, hogy a nyomozók szinte teljesen kizárják „a politikai szálat, ami a lelke, mozgatója és a célja a bűnszervezetnek”. Ezek szerint már akkor „megígérte”, hogy a neki súgó informátorok kiközvetítésével segíteni fogja az eljárást.
Az újságíró leszervezte, azt hitte, "ez így rendben van"
A NAV nyomozóinak továbbított „bejelentés kiegészítés” listáján szereplők egyikét sikerült megtalálnunk, ő Czeglédy egyik korábbi cégénél dolgozott, így került kapcsolatba Füssy Angélával, aki leszervezte, hogy a vele mint újságíróval megosztott információkat a hatóság előtt is mondja el. Az ügy politikai jellegére tekintettel nevének elhallgatását kérve elmondta: bár „nem erővel kényszerítették oda”, laikusként nem tudta, meddig terjed pontosan egy újságíró feladatköre, azt hitte, „ez így rendben van”.
„Nagyjából úgy hangzott el, hogy ’ugye, bemész’, én pedig azt gondoltam, hogy ez a dolgom, és elmentem tanúskodni” – mondta. Ennek ellenére meglepődött, amikor megtudta tőlünk, hogy egy hivatalos beadványban – másokéval együtt – szerepel a neve, miután az újságíró azt más adatokkal együtt szállította a hatóságoknak. Füssy egykori informátora tisztában van azzal, hogy felhasználták, mert szerinte „politikai vonalra terelték” a tőle származó értesüléseket, pedig azok korábbi munkájának megfelelően elsősorban gazdasági jellegű információk voltak. Utólag már bánja, hogy belement az egészbe, ezért további részletekről nem akart beszélni, és hangsúlyozta, a maga részéről lezárta az egész Czeglédy-ügyet.
Azzal, hogy „informátorait” leszállította a hatóságoknak Füssy már eleve túlmehetett újságírói feladatkörén, azonban a másik esetben a körülmények alapján az sem valószínű, hogy érintett saját akaratából keveredett bele a büntetőügy hivatalos részébe, ahogyan az MSZP-s forrás is kifejezetten kérte Füssyt, hogy kezelje bizalmasan a kilétét.
Az informátor/tanú Füssy ismerőse volt, de Czeglédyt nem is ismerte
Ugyanis a listán szintén szereplő Sz. P. kihallgatásáról készült jegyzőkönyv is a birtokunkba került, nevét szándékosan nem írjuk ki teljes terjedelemben, hogy ne legyen beazonosítható. A 2018. februári kihallgatás – adatainak egyeztetése után – annak tisztázásával indul, miért keresték meg a nyomozók, és egyértelműen kiderül, hogy nem önként, magától jelentkezett vagy nem valamilyen nyom vezetett hozzá.
Sz. P. maga úgy fogalmaz: azért van a tanúkihallgatáson, „mivel Füssy Angéla oknyomozó újságíró megnevezett engem, mint információval bíró tanút”. Csakhogy életszerűtlen, hogy ezt Sz. akarta volna, mert nemcsak semmi használhatót nem mond a nyomozóknak, de kitart amellett, hogy eleve nem is lehetnek információi az ügyről. Ugyanis soha nem dolgozott a Human Operator Zrt.-nél, illetve más munkaerő-közvetítő cégnél, és egyáltalán nem is ismeri a baloldali politikus-jogászt. Ráadásul több mint tíz éve Ausztriában dolgozik, így „semmilyen érdemi információval nem rendelkezik a Czeglédy-ügyben” – teszi hozzá.
Szerinte azért keveredett bele teljesen alaptalanul, mert Füssyt viszont ismeri „régebb óta”, és egy telefonbeszélgetésük során a PestiSrácok munkatársa hozta elő a Czeglédy-ügyet. Amihez annyiban szólt hozzá, hogy ő is „hallotta a rádióban vagy az újságban, interneten olvasta”. „A témában ő volt a kezdeményező, én mindenre csak reagáltam, hogy igen, én is hallottam róla” – állította, méghozzá a hamis tanúzás terhe mellett, ahogy kell, ennek következményeire külön figyelmeztették. Az állítása szerint semmilyen érdemi információval nem rendelkező férfi kifejezetten kérte adatainak zártan kezelését a jegyzőkönyv szerint.
Körbeadták a NER-médiában
Azonban Sz. P.-t a PestiSrácok újságírója nemcsak a hatóságoknak szállította: kiadta az összes többi kormányoldali lapnak is, amely az elmúlt években kialakult gyakorlat szerint átvette és lehozta Füssy cikkét, amely „Tanúk állítják: a Czeglédy-féle iskolaszövetkezetek fő feladata az MSZP-s és DK-s pártmunka volt” címmel jelent meg. Ez azért is tanulságos, mert világosan mutatja, ahogyan a tudatosan felépített NER-közeli média együttműködik: amikor a cikkben szereplő baloldali politikusok és szervezet az összes lapot beperelte, az egyik fő informátornak kikiáltott Sz. P. nevét és adatait egyszerűen felfedték a bíróság nyilvános eljárásában.
A médiában bevett gyakorlat, hogy ha egy cikk miatt az ezt szemléző, újraközlő lapok ellen is sajtóper indul, akkor egyeztetnek az eredeti írást kiadóval. Csakhogy a forrásokat ilyenkor is megilleti a védelem, nem passzolható át simán az eredeti cikket átvevő többi lapnak az abban nyilatkozó, főleg nem egy névtelenséget kérő informátor a kifejezett beleegyezése nélkül, csak hogy azok védeni tudják magukat a bíróságon.
Márpedig Füssy a cikkében Sz-t álnéven, úgy szerepeltette, mint „szombathelyi vállalkozó, akinek rálátása volt Czeglédy cégbirodalmának pártpolitikai feladataira”. Ő maga fogalmazott úgy, hogy a férfi „anonimitást kér”. Ehhez képest információink szerint az Origo, a Ripost, a Lokál, a 888.hu és még az MTI is azt indítványozta, hogy Sz. P.-t hallgassák meg, mert ő tudja alátámasztani az állításaikat. Nem tudunk arról, hogy a férfi ebbe beleegyezett volna, a NAV kihallgatáson mindent tagadó férfi az idézés ellenére egyetlen sajtóperre sem ment el.
Az külön érdekes, hogy az eredeti cikket megjelentető PestiSrácok maga inkább kitette a helyreigazítást, így Füssy cikke máig úgy olvasható, hogy az elején a hivatalos közleményben felsorolják, mi nem igaz benne.
Az is mutatja, hogy az „anonim informátort” gyakorlatilag bedobták a közösbe a NER-médiában, hogy egy további, személyiségi jogi perben szintén felbukkant Sz. neve: a Magyar Idők is az ő tanúkénti meghallgatását kérte a Fővárosi Törvényszéktől az általuk is átvett állítások alátámasztására. Ezt az eljárást – a Magyar Nemzet visszaszerzése miatt azóta megszüntetett – Magyar Idők ellen az egyik ebben megrágalmazott baloldali politikus kezdeményezte.
A bíróságon is kiadták az informátort
A birtokunkba került bírósági iratban egyértelműen úgy fogalmaznak, hogy a „cikkben is megjelölt informátorként ő tud hitelt érdemlően nyilatkozni” az állítások valóságtartalmáról, „a szerzőnek, Füssy Angélának ugyanis Sz. P. szolgáltatott információt”, ezért nevét és címét is megadták a bíróságon. Ahogy egy későbbi tárgyaláson a lap ügyvédje meg is erősítette: a Sz.-re vonatkozó információik a cikk írójától, Füssytől származnak, aki ezek szerint a személyiségi jogi perbe keveredett baráti lapnak is kiadta a férfit, hátha vele alá tudják támasztani az igazukat.
Mivel Sz. P.-t hiába próbáltuk megtalálni, utólag nem tudni, hogy valóban a világon semmit nem tudott a Czeglédy-ügyről, ahogy ezt elmondta vallomásában, vagy csak ezt állította, kockáztatva a hamis tanúzásért járó büntetést.
Mindent tagad a PestiSrácok újságírója
Ahogy korábbi cikkünk megjelenése előtt, úgy most is megkerestük Füssy Angélát, aki azt állította, hogy „egyetlen informátora nevét, személyi adatait sem adta ki előzetes hozzájárulásuk nélkül”. „Azok a személyek, akik nekem név nélkül nyilatkoztak, és nevüket elérhetőségükkel a hatóságoknak átadtam, ehhez hozzájárultak. Esetükben is határozottan kértem védelmükben az adataik zártan kezelését” – közölte.
A cikkében is azt állította, hogy az anonimitást kérő informátor „a PestiSrácok.hu-nál hagyta valós nevét és nyilatkozatát”. Ugyanakkor hiába kértük, hogy támassza alá bármilyen formában, akár egy nyilatkozattal, hogy az informátorok hozzájárultak kilétük és adataik kiadásához, ilyet a kormányoldali lap újságírója nem juttatott el hozzánk.
„Én sem a Magyar Időknek sem más sajtóorgánumnak nem adtam át informátorom nevét és elérhetőségét” – állította, holott például a Magyar Idők is azt állította, hogy tőle származnak a tanúként kihallgatni kért Sz.-re vonatkozó információik.
Csak inszinuálunk
„Sajnálattal tapasztalom, hogy ön a továbbiakban is egy köztörvényes bűncselekményekkel, 6 milliárdos adócsalással vádolt személyt védelmezve próbálja inszinuálni személyemet és szerkesztőségünket” – válaszolta. Több konkrét kérdésünkre viszont egyáltalán nem reagált, így arra sem, hogy vajon a további aktív közreműködését is azzal magyarázza-e, hogy „állampolgári kötelessége volt tevékenyen beavatkozni a büntetőeljárásba”.
A PestiSrácok oldalán mindenesetre az informátoraik kezeléséről írt első cikkünk idején, és azóta is olvasható a felhívás:
„Forrásainkat minden körülmények között megóvjuk, szivárogtasson bátran!”
