Községháza – ez a felirat sok ezer lejes büntetéssel járhat ma Romániában, hiába döntött úgy az egyik önkormányzat, hogy ezt szerepelteti épületén. Korondon úgy határoztak ugyanis, hogy a „polgármesteri hivatal” helyett „községházának” nevezik önkormányzati központjukat, ezt azonban az egyik román bíróság törvénysértőnek találta. A több mint 90 százalékban magyarok lakta település polgármesterének ezért 360 ezer lejes (24 millió forintos) bírságot kellene fizetnie. A román bíróság szerint románul polgármesteri hivatalnak hívják ezt az intézményt, ezért magyarul is ennek kell szerepelnie rajta.

A kisebbségi sorba került magyarság esetében a szomszédos utódállamok sokáig igyekeztek, s amennyiben lehetőségük van rá, ma is igyekeznek akadályozni mindenféle kötődést az egykori anyaállamhoz. Ez kiemelten vonatkozik például a nemzeti szimbólumokra, több államban ugyanis jogszabályokban tiltják Magyarország állami szimbólumainak használatát. Márpedig a határon túli magyarok számára továbbra is az identitásuk jelképei ezek a szimbólumok, a himnusz éppen úgy, mint a zászló vagy a címer. Az alapvető uniós értéknek számító identitásválasztás szabadsága tehát ezekben az országokban nem jár együtt a nemzeti kisebbség jelképei megválasztásának szabadságával. Az állandó retorziókat látva és Székelyföld autonómiájáért harcolva a székelyek saját szimbólumokat is „készenlétben tartanak”, például zászlót és himnuszt is. A román hatóságok nem fogadták túl jól ezeket, a székely zászló használatáért ugyanúgy büntetnek, mint a magyar zászlóért.

Mivel Erdélyen túl a Felvidéken sem bírnak magukkal a szélsőséges politikai erők, a legújabb HVG-ben arról is olvashatnak, hogy Pozsony, hogyan akarja betiltani a magyar himnuszt.