Magyarországon nincs jogállam – így összegezte Kovács András közigazgatási bíró Handó Tünde egy korábbi nyilatkozatát, illetve az önálló közigazgatási bíróságok felállításának tervét. A Kúria egyik tanácselnök bírája gyorsleltárt készített a magyar igazságszolgáltatásról belső szakfórumon.
„Ha ez egy nagyszerű átalakítás, vajon mi, a most rendszerben lévő bírák miért nem örülünk ennek felhőtlenül” – az önálló közigazgatási bíróságok létrehozására vonatkozó kérdést Kovács András közigazgatási bíró, a Kúria egyik tanácselnök bírája vetette fel, egy a témában tartott szakmai konferencián. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület rendezvényén arról is beszélt (2:16:10-nél indul. Frissítés: cikkünk megjelenése után pár órával a videó elérhetetlennél vált - a szerk.), hogy sokat gondolkodott azon, mondjon-e bármit, hiszen „egy bírótól elvárt, hogy indulatoktól mentesen beszéljen egy témában”, de ő, erre most nem képes. Még három hete van arra, hogy eldöntse, átmegy az új Közigazgatási Felsőbíróságra, vagy marad a Kúrián, „mint egyfajta rendszerhiba”, akinek egészen mást kellene csinálnia, mint eddig. Elmondása szerint még nem tudja, hogy döntsön, pedig már nyolc hónapja gondolkodik ezen.
S vajon miért olyan nehéz döntés ez? – tette fel a kérdést Kovács András, majd válaszolt is rá: látja milyen irányba változtak az elmúlt években azok a közigazgatási szervek, amelyekkel a munkája miatt kapcsolatban áll, hogyan csökkent azok színvonala. A tanácselnök bíró szerint nem a megnyugtató az sem, hogy az általa megkérdezett és nagyra becsült közigazgatási szakembereknek eszük ágában sincs a felsőbíróságra pályázni. Mondván, "ők ahhoz a munkához nem értenek". S akkor kik kerülnek majd oda? „Hát azok, akik már ahhoz sem értenek, amit most csinálnak” – így válaszoltak Kovács tolmácsolásában a megkérdezettek.
A kúriai bíró hallhatóan megrendülten beszélt arról, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének Kaposváron, a közelmúltban elmondott, és azóta sem cáfolt beszédéről, amelyben Handó Tünde azt mondta: „a jog uralma az állam felett, mint például az Egyesült Államokban, nem jó út. A bíróságok számára ez persze népszerű, de nem járható út.” Kovács András úgy gondolja, hogy ez a kijelentés még annál is súlyosabb kérdés, minthogy pártbíróságok lesznek-e a közigazgatási bíróságok.
Ez a mondat azt jelenti, hogy nincs szükség közigazgatási bíróságokra, egészen pontosan azt jelenti, hogy Magyarországon nincs jogállam
– fogalmazott a bíró, aki szerint nem is lehet megérteni, hogyan mondhat ilyet a bírósági igazgatás első számú megtestesítője, miközben Magyarország ellen folyik a 7-es cikk szerinti eljárás (ez a jogállamiság állapotát vizsgálja – a szerk.) Ebből látszik, hova jutottunk – tette hozzá a bíró.
Elkeseredett megnyilvánulása is jól mutatja, milyen hatalmas és veszélyes változás előtt áll az igazságszolgáltatás, amelyen belül már most is hatalmas a bizonytalanság. Ami azért nagy baj, mert kikezdi a bírák magabiztosságát, ami nélkülözhetetlen pártatlan ítélkezéshez" – erre korábban több bíró is figyelmeztetett.
Bár elfogadása óta már módosították is – miközben csak jövőre lép hatályba – az önálló közigazgatási bíróságokról szóló törvény még mindig komoly kritikát kap.
Túl nagy hatalma lesz az igazságügyi miniszternek, ami sérti az új közigazgatási bíróságok függetlenségét
– írta a magyar kormánynak Diego García-Sayán, az ENSZ-nek a bírók és jogászok függetlenségével foglalkozó különmegbízottja. Ő többek között abban látja a problémát, hogy az új közigazgatási bírósági rendszer az igazságügyi miniszter befolyása alá kerül, ami aláássa a bírói függetlenségnek és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.
Erre figyelmeztetett a Velencei Bizottság is, az amúgy kritikusai szerint túlzottan diplomatikusra, óvatosra sikerült jelentésében. Eszerint:
nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények.
A bizottság is úgy ítélte meg, túl nagy hatalom koncentrálódik kevés ember kezében. A független alkotmányjogászokból álló testület véleménye szerint többek között meg kellene határozni, hogy a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat kinevezésre váró bírójelöltek rangsorán, valamint lehetőséget kellene adni a jogorvoslatra. A testület szerint fontos lenne, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a bírói tanácsoknak is legyen valódi beleszólásuk. A bizottság továbbá javasolja annak szabályozását is, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai.
Ezeket az aggályokat pedig a fideszes törvénymódosítás sem oszlatta el. A Velencei Bizottság jelentésének elfogadása előtt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba, a törvényalkotási bizottság elnöke kezdeményezte a még nem hatályos törvény módosítását „a közigazgatási bírák függetlenségét biztosító további garanciák érdekében”. A miniszter hatásköreinek pontosítása, vagy például közigazgatási bírói tanács bíró tagjainak létszámemelése a lényegen nem változtatott.
A 2019-es átmeneti időszakban - amikor a közigazgatási bírák nagy többségét kinevezik – az igazságügy miniszter dönti majd el, kiből lehet bíró, aki aztán az állam számára legkényesebb jogvitákat eldöntheti.
Az, hogy pontosan melyek lesznek ezek az ügyek még nem világosak. A részletszabályokat – így azt, hogy választási ügyeket vagy a közérdekű adatigényléseket is az új bíróságok tárgyalják-e – rögzítő salátatörvényt nyárra ígérte az igazságügyi tárca. Ami biztos, hogy a jövőben a különbíróságokon határozhatnak majd az állami szervek, például az adóhivatal, az MNB, a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy éppen a Médiatanács intézkedéseinek jogszerűségéről, és az állami tisztségviselők munkaügyi vitáiban is.
Ahhoz képest pedig, hogy milyen súlyú változás készül, még mindig nem tudni, valójában miért kell ez – és ez az egyik legnagyobb baj az új önálló közigazgatási bíróságokkal, hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság által, a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Munkaszervezési ok nem verődhet fel: uniós összehasonlításban ugyanis
a magyar közigazgatási bírák Európa legjobbjai közé tartoznak.
És nem hihető a történelmi párhuzam sem, hiszen a magyar történelem sok intézménye nem éledt újjá. Az átalakítás révén viszont lényegében nem marad olyan, politikai befolyástól mentes állami szervezet, amely kizárólag szakmai szempontok alapján, függetlenül ellenőrizhetné a hatalom működését.
A célokat illetően már az új rendszer születésének körülményei is árulkodóak: három munkanapot kapott az ország az új bírósági rendszer társadalmi vitájára. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényeket botrányos körülmények között fogadták el. Még meg sem született a Velencei Bizottság bírálata, és a Fidesz már módosításokat nyújtott be a jövőre hatályba lépő törvényhez. Közben elindult az új bírák kiválasztása, a Magyar Helsinki Bizottság megítélése szerint mindezek alapján a kormány szándéka nyilvánvaló: hozzá lojális bírákkal töltené fel az új bíróságokat.
A különbíróság ötletéért egyébként a korábbi, s még az OBH elnökének is tetsző OBT-nél sem rajongtak, bár ezt most szeretné feledtetni a bíróságok központi irányítása. „Az Országos Bírói Tanács, mint a bírák által demokratikusan választott testület kötelességének érzi kinyilvánítani, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, valamint a regionális kollégiumokat érintő törvénymódosítás-tervezete megbontja a 2012 januárjától működő új, egységes igazságszolgáltatási igazgatási modellt – írta 2016-ban állásfoglalásában az Országos Bírói Tanács. Hozzátéve, a tervezet figyelmen kívül hagyja az OBT és az OBH elnökének jelenlegi ellenőrzési és irányító feladatkörét, a bíróvá válás általános szempontjait indokolatlanul módosítja, valamint megváltoztatja a vezetői kinevezés és számonkérés egységes rendszerét, és nem rendezi a munkaügyi szakbíráskodás jövőbeni helyzetét.
Az akkor még az OBH elnökével mindenben együttműködő, előző tanács aggályosnak tartotta azt is, hogy „a tervezett regionális ítélkezési fórumok felállítása az ügyfelek igényérvényesítését esetenként jelentős mértékben megnehezítheti”.
Még azt sem tudni, hány bíróra lesz szükség, és mekkora lesz a közigazgatásból igazolt „újoncok” száma. Azok, akik már most is közigazgatási ügyekkel foglalkoznak, április végéig nyilatkozhatnak majd arról, hogy az új bíróságokon folytatják-e. Velük egyenlő esélyekkel indulnak azok is, akik „kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel rendelkeznek”, amit hatósági jogalkalmazóként vagy alkotmánybíróságon, ügyészségen, ügyvédként, jogtanácsosként, netán jogszabály-előkészítőként szereztek.
Van azonban némi támpont: a Velencei Bizottságnak adott válaszában az igazságügy miniszter arról beszélt, hogy 300 új bíróra lesz szükség az új bíróságokra, és az ő tudomása szerint várhatóan 220 bíró kéri majd az átvételt, így csak 80 új bíró kinevezésére lesz majd szükség. Darák Péter a Kúria elnöke ezzel szemben arról beszélt a bizottságnak, hogy csupán 118 bíró megy majd át az új rendszerbe, így viszont az új bírák több mint felét a miniszter nevezi majd ki. Akik akár kivétel nélkül lehetnek majd volt állami alkalmazottak. Így pedig könnyen előfordulhatnak olyan abszurd helyzetek: hogy egy volt adóhivatali munkatárs ítélkezik a NAV ellen indított perben.
Ez alapjaiban ingatja meg a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat
– hangzott el a Helsinki Bizottság rendezvényén.
Közigazgatási bírókat az elmúlt évben sok helyről igazoltak. Talárt öltött az agrárminisztérium egyik főosztályvezetője is. A minisztériumi jogi és személyügyeket közigazgatási perekre cserélő kormánytisztviselő példája amúgy nem tipikus: mostanáig jellemzően a NAV-tól és a Magyar Államkincstártól érkezett a legtöbb külsős, elsősorban „a sorozatos átszervezés és állandó bizonytalanság” miatt. A közigazgatás felől nézve ugyanis még a bíróságok is kiszámítható helynek tűnnek. Miközben a bíróságokon a 2010 óta tartó folyamatos változások soha nem látott kiszámíthatatlanságot eredményeztek.
Mindezek alapján nem világos az sem, hogy vajon mitől emelkedne az ítélkezés színvonala olyasvalakiktől, akik korábban egyetlen napig sem dolgoztak bíróként. Az átállásuk borítékolhatóan nem lesz zökkenőmentes. Az eddigi külsősöknek ugyanis ahhoz, hogy munkába állhassanak, előbb gyorstalpalókon kellett megtanítani számukra, hogyan kell tárgyalást vezetni, ítéletet írni. A pártatlan ítélkezéshez elengedhetetlen „bírói ethoszt” azonban nem lehet gyorstalpalókon megszerezni.
