„A szabadságjogok egy demokráciában egyoldalú akaratnyilatkozattal gyakorlathatók, vagyis egy állami szerv nem gyakorolhatna kontrollt egy párt bejegyzésében. Az ügyészségnek legfeljebb abban lehet - később - szerepe, hogy megvizsgálja, törvényesen működik-e az adott szervezet, és akkor léphet, ha az nem tesz eleget a párttörvényben előírt feltételeknek, például mert két egymást követő országgyűlési választáson nem indul el” – reagált az Éjjeli Őrség bejegyzésének csütörtöki ügyészségi vétójára a hvg.hu-nak a TASZ szakmai igazgatója. Szabó Máté szerint ha a formai feltételeknek megfelel, akkor a pártot be kell jegyezni, egy korábbi médianyilatkozatra hivatkozva azt nem lehetetleníthetik el.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Zala megyei Főügyészség csütörtökön – a rendelkezésre álló határidő gyakorlatilag utolsó óráiban – fellebbezést nyújtott be a Migration Aid „kényszerpártja”, az Éjjeli Őrség bejegyzését jóváhagyó törvényszéki határozat ellen, arra hivatkozva, hogy a párt alapszabálya több ponton is ellentétes a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény, valamint más vonatkozó jogszabály rendelkezéseivel.

Az ügyészség egyik fő kifogása szerint „a párt létrejötte jogszabály megkerülésére irányul, a migrációt támogató civil szervezeteket érintő különadó alóli mentesülést célozza". A hvg.hu birtokába jutott alapszabály szerint ezt ugyanakkor az égvilágon semmi nem támasztja alá a dokumentumban: az ügyészség kizárólag a Migration Aid vezetőjének tavaly augusztusi nyilatkozatára alapozhatja az állítást, amelyben Siewert András azzal indokolta a párt létrehozását, hogy így kerülhetik el, hogy a frissen elfogadott bevándorlási különadó ellehetetlenítse a működésüket. (Pártokra és politikai szervezetekre ugyanis nem vonatkozik az eredetileg a Stop Soros törvénycsomagba foglalt, brüsszeli és nemzetközi bírálatokra végül az adótörvényekbe épített különadó, amely alapján a törvény hatálya alá tartozó civil szervezeteknek 25 százalékos adót kell fizetniük a kapott pénzbeli és tárgybeli adományok után. A NAV mellesleg azóta sem jutott dűlőre benne, hogy mely szervezeteket érint a jogszabály és mi alapján mennyi adót kellene fizetniük, ha egyáltalán.)

A pártalapszabályt megvizsgáltattuk a TASZ szakértőivel is, de a szervezet szakmai igazgatója és jogi munkatársa Döbrentey Dániel is egyértelműen úgy látja: a dokumentum egyetlen része sem támasztja alá a Migration Aid-el vagy annak tevékenységével a kapcsolatot. Az ügyészség vétója tehát jogsértő, mert a bejegyzés során a benyújtott iratokból kell kiindulnia, és nem vélelmezhetné pusztán egy köztudomású tény - az egyik alapító múltbeli nyilatkozatai - alapján, hogy mi a létrehozandó párt célja.

Az alapszabályban az Éjjeli Őrség egyébként a közösségi felelősségvállalás és szolidaritás erősítését, a társadalom perifériájára szorultak segítését, az egyre szélesebb rétegeket érintő szegénység kezelésére és felszámolására irányuló kezdeményezések támogatását jelölte meg fő céljaként.

A TASZ jogellenesnek tartja az ügyészség arra hivatkozó kifogását is, hogy az Éjjeli Őrség nem felel meg a névvalódiság jogszabályi követelményének. Döbrentey Dániel szerint nagyon nagy a mozgásér abban, hogy milyen nevet választ az alapító a politikai pártnak:

Már a név önmagában a véleménynyilvánítás része, önértékkel bír, kommunikációs szerepe van. A párt alapszabályának bevezetőjében pedig világosan szerepel, hogy mit értenek "éjjeli őrség" alatt. A névvalódiság egyébként azt jelenti, hogy a szervezet nevében nem szerepel olyan kifejezés, amely a szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas.

-  magyarázta a TASZ jogi munkatársa, aki szerint az ügyészség egyetlen kifogása lehet megalapozott - hogy a megalakuló párt jogi személyek részére is biztosítaná a támogatás lehetőségét, noha a párttörvény ezt kizárja -, de ezt is meg kell vizsgálni.

Az ügyészség érvei között szerepelt az is, hogy a megalakuló párt székhelyhasználatát nem magyar állampolgár biztosítja, miközben külföldi magánszemélytől pártok nem fogadhatnak el vagyoni hozzájárulást. Ez azonban szintén nem áll meg, mert bár a székhely valóban egy osztrák állampolgár tulajdona, de Siewert András szerint azért, hogy az ő esztergályhorváti ingatlanába jegyezzék be az Éjjeli Őrséget, az illetú semmilyen díjat vagy ellenértéket nem határozott meg, a székhely csak szimbolikus, a párt az ingatlant nem bérli, nem használja, nem folytat ott tevékenységet.

A 429 fős Zala megyei falucskát azért választották székhelyül, mert az említett osztrák magánszemély ottani nyaralója volt az a hely, ahol 2017 nyarán emlékezetes módon menekült családokat szeretett volna nyaraltatni a Migration Aid. A tervezett üdültetésről azonban pánikkeltő cikket közölt a Magyar Idők, amelynek nyomán Manninger Jenő, a térség fideszes országgyűlési képviselője, majd Keszthely és a környező kistelepülések polgármesterei a lakók félelmére, illetve és rossz érzéseire hivatkozva közösen megfúrták a projektet.

A Zala megyei főügyészség fellebbezését a pécsi ítélőtábla bírálja majd el. Az eljárásban az ügyészség indoklásához az Éjjeli őrség képviselői észrevételeket tehetnek, bár egyelőre még értesítést sem kaptak a vétóról, azt ők is sajtóból, illetve az ügyészség nyilatkozatából tudták meg.

Az ügyészség fellebbezése aligha független attól, hogy Németh Szilárd, a Fidesz bevándorlás-ellenes kabinetjét is vezető alelnöke novemberben a Legfőbb Ügyészség épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján követelte Polt Péter legfőbb ügyésztől, hogy a Migration Aid párttá alakulását „alaposan vizsgálja meg”. A Fidesz kezdettől fogva támadta az új formációt, a tavaly őszi ülésszakon a párt az egyik első dolga volt, hogy felkérte a parlament igazságügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg, hogy lehetne elkerülni, hogy a Migration párttá alakulva játssza ki a(z adó)törvényeket.