A kormány nem hozhat olyan rendeletet, amely törvénnyel, tehát magasabb szintű jogszabállyal ellentétes – mondta ki az Alkotmánybíróság Szívós Mária vezette tanácsa. Ezzel egy debreceni bírónak adott igazat.
Az ott folyó pert egy nagykereskedő indította, aki vadászati cikkekkel akart foglalkozni, de erre az illetékes hatóságtól nem kapott engedélyt. Az elutasítást nem indokolták, hivatkozva a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló 2017-es kormányrendeletre, amely szerint indoklást nem kell adni, ha az elutasítás alapja az, hogy valamelyik nemzetbiztonsági szerv szerint a kérelem teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sért vagy nemzetbiztonsági kockázatot okozna, illetve akadályozná a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági szervek munkáját.
Ezért fordult a bíró az Ab-hoz, mert szerinte a rendelet ellentétes az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel, és sérti a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot.
Az Alkotmánybíróság ötfős tanácsa egyetértett ezzel. A kormány alkothat részletszabályokat a törvényhez, de nem kerülhet azzal ellentétbe. „Az indokolási kötelezettség szerepe a döntés jogszerűségének és azon keresztül a közigazgatás joghoz kötöttsége követelménye betartásának ellenőrizhetősége, ekként egyike a törvényes és tisztességes eljárás garanciáinak.” A titkos adatokat ugyan nem kell beleírni az indoklásba, jegyzi meg az Ab, de azt teljesen mellőzni a kormánynak nem volt joga. Ezért a rendeletnek ezt a pontját megsemmisítették, a tárgyalt perben nem alkalmazható – vagyis a perelő vállalkozónak a bíróság bizonyára igazat fog adni, és az elutasítás megindoklására fogja kötelezni a hatóságot. Az Ab ezúttal nagyon gyors volt, mert az ügy január 16-án érkezett hozzá, vagyis a döntés két hónapon belül megszületett.