Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság az ellenzéki képviselők panaszát az önálló környezetvédelmi hatóságok megszüntetése miatt, de – mint az utóbbi időben többször – "alkotmányos követelmény" megfogalmazásával jelzi, hogy valójában mégsincs minden rendben.

52 ellenzéki képviselő még 2015-ben kifogásolta, hogy a korábbi környezet- és természetvédelmi szakhatóságok feladatát a Miniszterelnökség által felügyelt kormányhivatalok vették át, amivel sérülnek az Alaptörvényben is rögzített értékek, csökkenhet a környezet- és természetvédelem szintje, hiszen a kormányhivatalok egyéb, például gazdasági érdekeket is követhetnek. Álláspontjukat terjedelmes szakvéleményben támogatta az Országos Környezetvédelmi Tanács és a jövő nemzedékek szószólója. 

Az Ab csaknem négy év után most meghozott többségi határozatának érvelése szerint pusztán szervezeti átalakítás történt, hatáskörök nem vesztek el, visszalépés nem történt. Kimondták, hogy nincs szükség különálló szakhatóságra, ha a közigazgatási hatóság maga is rendelkezik a kellő szakértelemmel, például az oda máshonnan átvezényelt szakemberek révén.

Ezért "nem alapozható az alkotmányossági felülvizsgálat arra a feltételezésre, hogy a kormány egyik, méghozzá az Alaptörvényben nevesített általános hatáskörű területi államigazgatási szerve kevésbé szolgálja az anyagi jogszabályok érvényre juttatását, mint a kormány másik, az Alaptörvényben egyébként meg sem jelenő szakigazgatási szerve. … Az alkotmányossági felülvizsgálat tehát nem támaszkodhat arra, hogy a kormányhivatal megszegi a jogszabályokat feladat- és hatáskörei gyakorlása során."

Az Ab szerint garanciák továbbra is vannak, az ombudsmanhelyettes és az Országos Környezetvédelmi Tanács mindezzel ellentétes érveire – bár az indoklás bevezetője szerint ezeket "tekintetbe vették" – az Ab sehol nem tér ki.

Ugyanakkor a határozat éppen a panaszosok által is hivatkozott alaptörvényi pontok alapján kimondja:

alkotmányos követelmény, hogy a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá.

Vagyis mintha mégis fennállna ilyen veszély. Továbbá a 9:6 arányban elfogadott döntés azt is kimondja: "mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn, mivel a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében az ügy környezet- és természetvédelemre gyakorolt hatásáról". Ezt az országgyűlésnek még a nyári szünete előtt pótolnia kell.