Az év végéig lebontják a Hős utcai gettót, az önkormányzat folyamatosan vásárolja fel az ott lakók lakásait. Birtokunkba került egy értékbecslés, amely még úgy is jóval magasabb árat állapít meg egy ingatlan esetében, hogy azt a szabad piacon nem lehet értékesíteni. Közben egy bírósági döntés értelmében egyelőre mégsem zárhatják le kerítéssel a telepet, a hirtelen meleg és a szemét miatt pedig megjelentek a patkányok is.
Jövő év végére a kőbányai önkormányzat tulajdonába kerülhet a Hős utcai lakótömb. Tavaly év végi adatok szerint az összesen 317 albetétből álló társasházban közel 190 lakás már az önkormányzat birtokába került, mintegy 120 magántulajdonú ingatlan esetében még folytak a tárgyalások. A hvg.hu úgy értesült, jelenleg nagyjából 100 lakásról kell még megegyezni.
D. Kovács Róbert, Kőbánya fideszes polgármestere néhány hónapja úgy nyilatkozott:
A magántulajdonosok harmadával közel vagyunk a megállapodáshoz, a többi, mintegy nyolcvan tulajdonos esetében azonban valószínűleg kisajátítási eljárás kezdődik; erről harmincan már megkapták a megelőző felhívást.
Ezen túl 36 önkormányzati lakásból 12 határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlőt kell elhelyeznie az önkormányzatnak, a többi 12 határozott időre szerződővel és a szerződés nélkül itt élő illegális lakásfoglalókkal nem lehet tudni, mi lesz. Úgy tudjuk, néhány határozott idejű szerződéssel rendelkezőnek is hajlandó másik lakást biztosítani az önkormányzat, ám az elmúlt hetekben mind a határozott, mind a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkezők teljes bizonytalanságba kerültek.
Van, akinek már készen van a beígért lakása, a kőbányai vagyonkezelő és az önkormányzat valamilyen oknál fogva mégis halogatja az új bérleti szerződés aláírását.
2017 legvégén Kőbánya 2,1 milliárd forintot kapott a kormánytól. A cél az volt, hogy 2019 decemberére lebontsák a két épületet, a Hős utca 15/A-t és a 15/B-t. A Hős utcai lakások megvásárlásra a teljes összegből 1,1 milliárdot költenek. Felújításra és ingatlanvásárlásra – vagyis új lakásokra – 225 milliót költhetnek, bérleti jogviszony megvásárlására 96 millió forintot adhatnak ki. Az állammal kötött támogatási okiratban lakásonként hétmillió forintot terveztek be.
| Gettóból sportpályák |
A Hős utca hosszú ideje a figyelem középpontjában van, ugyanis hiába folyamatos a rendőri jelenlét, a kábítószer-kereskedelmet nem sikerült megállítani. A drog mellett a bűnözés is jelen van, ezért született meg az a döntés, hogy lebontják az épületeket. Ennek a deviáns életmódtól mentes többség is örül. Úgy tudni, mivel a szomszédos telkeken található a Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai kara, a Terrorelhárítási Központ, valamint a Készenléti Rendőrség épületei is, valószínűleg elsősorban az ezekben az intézményekben dolgozók, tanulók használnák azokat a sportpályákat, amiket a telekre terveznek építeni, miután lebontották az épülettömböket. |
És itt kezdődnek a problémák
Az Átlátszó tavaly év végén azt írta, a kőbányai önkormányzat addig mintegy 130 millió forintot használt fel a támogatásból. Az önkormányzat árverési előlegekkel kapcsolatosan közel 25 millió forintot költött el, míg a vételárakra és lakásvásárlásokra 55 millió forintnál többet adott ki. Az adatokból azonban látható, hogy több nem Hős utcai lakást vásároltak, vélhetően már készülnek arra, hogy az ott élőknek cserelakást kell majdan biztosítaniuk.
A lakásokra az önkormányzat ehhez képest 3-3,5 millió forintot kínált sokaknak, ennyiből lehetetlen másik lakást venni. Ez a kínált ár információnk szerint később 4-4,5 millió forintig kúszott, de beszéltünk már olyan lakóval is, aki azt mondta, egyik szomszédjának a korábban belengetett 7,2 milliós ár helyett mindössze 1 milliót adtak. Úgy tudjuk, leginkább azokkal a tulajdonosokkal tudtak megegyezni, akik magas összegű tartozást, hátralékot halmoztak fel, vagy esetleg nem ott élnek.
Ha a lakók nem adják, kisajátíthatják a lakásokat.
Eltérő számítások
A fő kérdés tehát az, mennyibe kerül egy Hős utcai lakás.
Vagyis: mennyit ér; az önkormányzatnak és a lakóknak. November végén a kőbányai önkormányzat közmeghallgatásán is téma volt ez, a polgármester akkor azzal érvelt, elemzések szerint egy négyzetméter a Hős utcában 75 ezer forint. E szerint a 25-30 négyzetméteres lakások esetén vételár kétmillió forint körül mozog, ehhez képest az önkormányzat van, hogy ennek a dupláját kínálja.
A polgármester azzal indokolta a kínált árakat, hogy a Hős utcában nem érvényesülnek a piaci viszonyok. Ha a lakók úgy gondolják, menjenek a szabad piacra, próbálják meg ott értékesíteni lakásaikat.
D. Kovács említett egy független értékbecslőktől származó anyagot is, akik szerint egy lakás az ottani gettóban 3-5 milliót ér. De úgy tudjuk, ezzel az értékbecslővel a lakók nem találkoztak, illetve a 2,1 milliárd terhére sem számoltak el ilyen költséget.
A hvg.hu birtokába került viszont egy 2018 nyarán készült, többoldalas értékbecslés.
Az értékelési szakvéleményt az egyik tulajdonos kérte a saját lakására. A dokumentum az épülettömböt 60 százalékos fizikai állapotúnak, a vizsgált, 2012-ben teljesen felújított, klímával is rendelkező lakást 85 százalékosra, jó állapotúnak ítélte. A 25 négyzetméteres, felújítandó, emeleti, téglaépítésű, gázfűtéses lakás piaci értéke – összehasonlító adatok elemzésén alapuló módszer nyomán – négyzetméterenként 470 ezer forintnál is többet,
összesen 11,9 millió forintot ér.
Így jön ki tízmilliónál is több
A dokumentum szerint a kiinduló adatokat az értékbecslő helyszíni bejárással, valamint a megbízó által rendelkezésére bocsátott dokumentumokkal vette fel. Megjegyzik: „a megállapított érték a telep kritikus szociális helyzetét csak részben tartalmazza”, azonban az ingatlan tulajdonosai „rendes, dolgos és tiszta életvitelt élő emberek”.
A lakás összes helyiségét (konyha, szoba, mosdó zuhanyzóval, vécével) jó állapotúnak értékeli a szakértő. Mivel a lakásokról hosszú ideje tudni, hogy bontás vár rájuk, így a piaci szempont torzul, ami azonban tényleg értékessé teszi a területet, az a város szívében lévő, 9229 négyzetméteres, osztatlan közös tulajdonú telek, ahol a két lakótömb áll. Információnk szerint a lakó is azért csináltatta ezt, hogy megtudja ingatlanja forgalmi értékét, de ő is tisztában van azzal, hogy a valós piaci viszonyok a lebontásra ítélt helyen nem tudnak érvényesülni. Úgy tudjuk, ő cserelakást vár az önkormányzattól.
Szemét, patkány, kerítés
A valós érték megállapítását az is nehezíti, hogy mivel 2017 áprilisa óta nincs takarítás a társasházakban, mostanra helyszíni tudósítások szerint „szó szerint térdig gázolnak a szemétben” a lakók.
Rohadó ételmaradványok, bűzlő pelenkák, törött bútorok növekvő halmaival szembesülünk nap mint nap. Az időjárás enyhülésével a patkányok és csótányok minden eddiginél nagyobb inváziója várható – írták.
A telepen egyedüli civil szervezetként jelenlévő Kontúr Egyesület által kezdeményezett közösségi beszélgetésen a lakók felvetették, hogy önkéntes takarítóakció szervezésébe kezdenének, mert „félnek, hogy az elképesztő mennyiségű rohadó szerves hulladéktól megbetegszenek”.
Azt a kőbányai vagyonkezelő is elismerte, hogy a hulladék potenciális veszélyforrás. A lakóknak „elegük lett abból, hogy mocsokban kell élniük”. A Kontúr, mivel az önkormányzat mára teljesen elzárkózott az egyesülettől (az általuk bérelt ingatlanból is kiteszi a civileket) és nem remélték, hogy megkeresésükre történne bármi is, támogatta a lakók kezdeményezését.
Az ügy érdekében a Kontúr levélben kérte a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. támogatását és a takarításhoz szükséges eszközök, konténerek biztosítását. A társaság vezérigazgatója válaszlevelében többek között azt írta:
- ők eddig már háromszor teljes lomtalanítást végeztek,
- eddig összesen 58 köbméter veszélyes hulladékot és 871 köbméter kommunális és zöld hulladékot, illetve építési törmeléket szállítottak el, valamint kicseréltek 516 köbméter szennyezett talajt és fertőtlenítettek 2260 négyzetméter területet.
- Már intézkedtek rágcsálóirtásról is.
- A vezérigazgató nem javasolta a szemétszedési akciót, azt okafogyottnak is nevezi.
A vagyonkezelő vezetője azt is írta, hogy:
Javaslom, és kérem is, hogy az ingatlan közös használatú részeinek, illetve közvetlen környezetének tisztaságával kapcsolatban közhasznú tevékenységüket a jövőben szíveskedjenek inkább a megelőzésre, azaz a lakók tisztaságtudatos és rendszerető szemléletének kialakítására irányítani.
Aztán pár napra rá az önkormányzat mégis elszállította az óriási mennyiségű, 391 köbméternyi szemetet, a területet is fertőtlenítették, valamint rágcsálóirtó dobozokat is kihelyeztek. A Kontúr és a lakók szerint folyamatos takarításra lenne szükség, annál is inkább, hiszen „a folyamatos takarítás egész éves költsége korábban 2,4 millió forint volt. Az önkormányzat saját bevallása szerint 2017 nyarán ennek az összegnek közel a tízszeresét, 23 milliót költött el egyetlen nagytakarításra, amire éppen a takarítás beszüntetése miatt kényszerült.”
Korábban arról is volt szó, hogy az önkormányzat kerítéssel venné körbe a lakótömböket, biztonsági őrök engednék be az embereket. Az önkormányzati többség ezt el is fogadta a társasházi közgyűlésen néhány hónapja, de a lakók nemmel szavaztak és pereltek, mivel a biztonsági őrös beléptető rendszernek semmi értelmét nem látták, ráadásul a kerítést az ő kárukra építették volna meg, hiszen a Hős utca felőli bejáratot teljesen lezárták volna.
A tiltakozás sikeres volt, a Pesti Központi Kerületi Bíróság felfüggesztette a tavaly ősszel megszavazott kerítés építéséről szóló határozatot, írta néhány napja a Hős utca hangjai Facebook-oldal. Az ítélet nem jogerős, az egyesület és a lakók is azzal számolnak, hogy, az önkormányzat fellebbezni fog.
A három méter magas kerítés és az élőerő 131 millió forintba kerülhet, ebből a kerítés nagyjából 15 millió forint lenne, a többi az élőerő költsége lenne: havi szinten 8-10 millió forint. Arról, hogy év végén, a lakótömbökkel együtt a költséges kerítést is lebontanák, nincs információ.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: Fazekas István / HVG)
