Törvénysértő módon akadályozza egy ügy áttételét a Miskolci Törvényszék elnöke – állítja egy amúgy sikkasztással vádolt férfi, aki emiatt fegyelmi eljárást is kezdeményezett Répássy Árpád, a korábbi igazságügyi államtitkár testvére ellen.
Egy kívülről teljesen átlagos, mondhatni hétköznapi ügy miatt a következő, nem teljesen átlagos, nem hétköznapi kérdéseket kellett feltennünk:
- Hogyan hozhat egy bíró döntés úgy, hogy nem ismeri az iratokat?
- Mennyire veszik vajon figyelembe a védők által benyújtott iratokat, beadványokat, ha azokat még csak fel sem terjesztik a másodfokon döntést hozó bíróságnak?
- Hogyan lehetne gyakorolni a védői jogosítványokat, ha a vádlott és a védő még csak nem is értesül az ügyben tartott ülésekről, az beterjesztett iratokról?
A felsorolt kérdések egyetlen ügyhöz kapcsolódnak: a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás vádja miatt, Komjáti Zsolt ellen indult ügyet a Miskolci Járásbíróság „tárgyalja” 2017. november 3-a óta, ám a közel másfél év alatt érdemi tárgyalást még nem tartottak. Mindeközben viszont olyan sok, és olyan súlyú törvénysértés is történt – állítja Komjáti és védője, Győrffy István –, ami miatt az ügyben alkotmánybírósági eljárást, az ügyet tárgyaló bíróság, a Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Árpád ellen fegyelmi eljárást kezdeményeztek az Országos Bírósági Hivatal elnökénél – tudta meg a hvg.hu.
A másfél éves indítvány és beadványháborút generáló vita arról zajlik, vajon hol kell tárgyalni az ügyet: a vádhatóság, jelen esetben a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség a Miskolci Járásbíróságon emelt vádat, vélhetően azért, mert az ügyészség úgy véli, a Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezetet megkárosító sikkasztást a szervezet miskolci székhelyén követte el a vádlott, aki a vád szerint a szervezet szociális tevékenységének vezetőjeként dolgozott. A vádbéli időben is Debrecenben élő Komjáti tagadja, hogy bűncselekményt követett el, és azt is, hogy a gyülekezetnél Miskolcon dolgozott. A vádlott és védője ez alapján kérvényezik csaknem másfél éve az ügy áthelyezését a Debreceni Járásbíróságra. Hiába.
A hatályos büntetőeljárási törvény (Be) szerint „az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették”, illetve az a bírói fórum is, amelynek a területén él a terhelt vagy a sértett. Az áttételre vonatkozó indítványokat arra hivatkozva utasították el a bíróságok, hogy az illetékességgel kapcsolatban nem merült fel vita, mert „az elkövetés helyszíne jelenleg nem állapítható meg” – áll a bíróság végzésében. Hozzátéve: a törvényi rendelkezés alapján, ha az elkövetés helye nem ismert, az a bíróság is lehet illetékes, amelyik egy másikat megelőzve először intézkedik.
Mindez csak látszólag magánügy és mellékes kérdés. Az Alaptörvény alapján ugyanis mindenkinek joga van ahhoz, hogy „az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el”. Ezt a passzust segíti, hogy az illetékességi szabályokat törvény rendezi, és nem az ügyészség vagy a bíróság. A tisztességes eljáráshoz való jog kiteljesítése az a törvény előírás, amely szerint
törvényes bírájától senkit nem lehet elvonni.
A fenti ügyben pedig éppen ez történik – hangsúlyozta a hvg.hu-nak Komjáti, hozzátéve, összességében a miskolci bíróságokon a járásbíróságot és a törvényszéket is beleértve 14 büntetőbíró vett részt az ügyben, azaz már közel teljes miskolci büntetői kar foglakozott az üggyel. Szerinte erre azért volt szükség, mivel dr. Répássy Árpád mint a Miskolci Törvényszék elnöke úgy látja biztosítottnak az eljárást, hogyha az adott bírák eseteiben az adott szinteken, azaz járásbírósági és törvényszéki szinten a bírák kollegái is megerősítik az ügyben hozott vagy éppen nem hozott döntéseiket. Vagyis minél több bíró állítja ugyanazt, így hihetővé válik az a bírósági eljárás, amit a jogszabályok mellőzésével, a törvényesség látszatával kívánnak bemutatni, eljárni – érvel Komjáti.
Szerinte a miskolci büntetetőbírák az alábbi eljárásokat vélik helyesnek:
- olyan tárgyaláson is hozható végzés, amelynek megtartása jogi akadályba ütközik, és mindezen tényről a bíróságnak is tudomása van
- a bíróság megállapítja, hogy a védő által benyújtott dokumentumok tartalmát nem ismeri, de ennek ellenére azt elutasíthatja
- fellebbezés során nem szükséges minden ténybeli dokumentumot felterjeszteni, azok szabadon, a bíróság tetszése szerint szelektálhatók
- bírói rendszerben bármikor eltűnhet 29 oldalnyi dokumentum, és akkor kerülhet elő, amikor már döntés született az ügyben, így mint elkésett dokumentumként az nem vehető figyelembe
- másodfokú tárgyalás befejezését követően nem egy, hanem két határozat is elkészüljön.
„Tény, hogy az általunk 2018. október 08-án benyújtott 29 oldalnyi dokumentumot a mai napig nem bírálták el, ami arra mutat rá, hogy a miskolci bíróságok az ügyben illetékességgel nem rendelkeznek, tehát semmilyen döntési jogkörük nincs” – érvel Komjáti. „Tekintettel arra, hogy számos jogszabálysértés történt az ügyben, és mindezek dr. Répássy Árpád mint a Miskolci Törvényszék elnöke irányításával valósultak meg”
Komjáti és védője fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Répássy Árpád ellen az Országos Bírósági Hivatalnál.
Mivel szerintük az ügyben tett eljárások alkotmányjogokat is sértenek – mert elvonják a vádlottat a törvényes bírájától –, kérték továbbá azt is, hogy az ügy iratait terjesszék fel az Alkotmánybírósághoz. Szerintük ugyanis az már önmagában sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a törvény nem rendezi, mit is jelent pontosan a „bíróságok között felmerült…illetékességi összeütközés”. A kialakult bírói gyakorlat szerint akkor van ilyen, ha ezt maguk a bíróságok észlelik.
Azonban a bírói gyakorlat semmiképpen nem egyeztethető össze azzal az elvárással, amely szerint ott kell lefolytatni az eljárást, ahol a bűncselekményt elkövették. "Hiszen – mint ahogy a jelen eljárásban is kiderült – a vádlott és a védő indítványa nem elegendő ahhoz, hogy az eljárást az a bíróság folytassa le, ahol a vád szerinti cselekményt elkövették. Ehhez ugyanis az eljáró bírónak is be kellene ismernie a saját illetékességének hiányát – áll az alkotmánybírósági indítványban.
Az egyik legnagyobb probléma, hogy „a jelenlegi szabályozás alapján az a bíróság dönti el, hogy az ügyben van-e illetékessége vagy sem, amely előtt a kérdés felmerült. Vagyis az eljáró bíró a saját maga eljárásának jogszerűségét bírálja el.
Kerestük az ügyben a Miskolci Törvényszéket is, de a személyes adatok védelmére hivatkozva megtagadták a kérdéseinkre a válaszadást.
| Törvényen kívül? |
A Miskolci Törvényszék sajátos jogértelmezése más ügyben is megmutatkozik. Évek óta dolgozik ugyanis Répássy Árpád és felesége Répássy Árpádné Németh Laura is ugyanazon a bíróságon, nevezetesen a Miskolci Törvényszéken. Csakhogy a férj a bíróság elnöke, míg a feleség egy beosztott bíró. Márpedig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint egy adott bíróságon nem dolgozhatnak a bírósági vezető hozzátartozói. Az összeférhetetlenség alól elvben az Országos Bírói Tanács (OBT) adhatna felmentést, de a hvg.hu információja szerint a jelenlegi összetételű testülettől Handó Tünde ilyet nem kért, így nem is kaphatott. Így viszont törvényellenes helyzet állt elő a Miskolci Törvényszéken.  Handó Tünde és Répássy Árpád 2017-ben birosag.hu Lett azonban persze megoldás a törvénysértő állapot feloldására és nem mellesleg a Handó által totális támadás alá vett OBT megkerülésére: Handó ugyanis a Debreceni Ítélőtáblára rendelte ki Répássynét, a legfrissebb Bírósági Közlönyben olvasható határozat szerint április elsejéig, méghozzá eredeti ítélkezési tevékenysége megtartása nélkül.
|
