Áll a bál a triatlonszövetségnél: egy korábbi olimpikon-edző került szembe a vezetőséggel, aminek az élén az Orbán Viktor fogorvosaként ismert Bátorfi Béla áll. Az utóbbi években jóval több állami pénz érkezett a sportágba, csakhogy a kritikák szerint el is folyik vitatható megbízásokra és költésekre, miközben a versenyzők és az edzők anyagi áldozatokat hoznak, hogy sportolhassanak. Az elnök tagadta a problémákat, ő azt is rendben lévőnek tartja, hogy saját üzlettársából csinált elnöki tanácsadót. Közben gőzerővel készülnek Tokióra, bár eredetileg a budapesti olimpián szerettek volna dobogóra állni.
Menetrendszerűen pattannak ki botrányok az utóbbi években a különféle sportági szakszövetségeknél, utoljára Fucsovics Márton olvasott be a teniszszövetség vezetésének a támogatások körüli anomáliák, a versenyzésre destruktív „légkör” és feltételek miatt. Hasonló belső harc bontakozott ki a jóval kevésbé kirakatban lévő Magyar Triatlon Szövetségnél (MTSZ) is múlt év végén, miután tavaly a három olimpián induló, jelenleg edzőként dolgozó Kuttor Csaba „Látlelet” címmel nyilvánosan felsorolta, szerinte miért van válságban a sportág. A teniszben kibontakozó csatához hasonlóan ő is elsősorban a szövetség megnövelt támogatási pénzekkel gazdálkodó menedzsmentjét okolta a kialakult helyzetért.
Ahhoz képest, hogy manapság a sportélet minden szegmensében, komolyabb csapatnál van egy kormánypárthoz köthető fejes – például az említett teniszszövetség elnöke a fideszes országgyűlési képviselő, Szűcs Lajos – a triatlonosoknál ez egy fokkal kevésbé direkten jelenik meg: ezt a szervezetet 2014 óta Bátorfi Béla vezeti, akit csak mint Orbán Viktor fogorvosát szoktak emlegetni. Több forrásunk szerint ennek érezhető volt a pozitív hatása, egyikük szó szerint úgy fogalmazott, „attól kezdve álltak szóba velük”, a korábban erősen háttérben lévő triatlonosokkal. Így nem véletlen, hogy Bátorfit 2016-ban egyhangúan újra is választották.
Belharc országos tanulságokkal?
Vele került szembe a partizánakcióba kezdő Kuttor, a sportági belharc pedig januárban tovább durvult, miután a triatlonos egy sportcsatornán is keresetlenül beszélt a szerinte megkérdőjelezhető gazdálkodásról. Sommásan úgy fogalmazott, hogy „ha a lopást karlevágással büntetnénk, a triatlonban erős paracsapatunk lenne”. Mire pár nappal később Bátorfi is bement ugyanebbe az adásba, és helyenként a személyeskedés határát súrolva vágott vissza, a sportolót „magánéleti válsága” miatt „ámokfutó”-nak titulálva.
Kuttor az állításainak alátámasztására a hvg.hu-nak átadta azokat az információkat, amikhez a szövetségénél szerinte szabályosan kiharcolt iratbetekintéssel, másrészt közérdekű adatkéréssel jutott. Kikérte ugyanis az MTSZ több szerződését is a támogatásokat porciózó Emberi Erőforrások Minisztériumától. Bár egy sportági szakszövetség működésének erősen szakmai kérdéseiről van szó, több felvetés generálisan tanulságos lehet az aránytalan elosztási rendszerrel, az eltérített tao-forintokkal és az átpolitizáltsággal küszködő magyar sportéletben. Ezért ezekre reagáltattuk Bátorfi Béla elnököt, és mindkét fél álláspontját egymással ütköztetve közöljük összeállításunkban.
Egy dologban mindenki egyetért: soha korábban nem volt annyi pénz a sportágban, mint az elmúlt években. Ez tovább nőtt, amikor 2016-ban a kormány olimpiai álmai miatt még több pénzt osztottak szét valamennyi szövetség között, így a triatlonnak is. Csakhogy Kuttor szerint a jóval több forrással rosszul gazdálkodnak Bátorfiék, erősen vitatott beszerzésekre megy el a pénz, miközben ezt a klubok támogatására is lehetne fordítani. „A szövetség céljait valójában a klubok valósítják meg, közülük is a kisebb, utánpótlás nevelő klubok miatt aggódom, van, ahol az edző ingyen vagy minimális pénzért áll a parton. Ezek akár már pár százezer forintnak is tudnak örülni, a túlélést jelenthetik számukra” – mondta.
Állami százmilliók, de fapados körülmények
Szerinte nemcsak az amatőröket tömörítő legkisebb klubok küszködnek, azoknak sem könnyű a helyzete, ahol az eredményeket szállító versenyzők sportolnak. A csillogó felszín mögött „hihetetlen anyagi és szakmai erőfeszítések vannak”, méghozzá elsősorban a versenyzők, azok családja és az edzők részéről. „Sokszor anyu, apu vagy a klub tesz bele nem kevés pénzt, a körülményekről pedig csak annyit, hogy a sportolóink a versenyekre utazva airbnb-znek, magukra főznek, fapadossal repülnek, és soha nincs orvos, masszőr vagy egy fizioterapeuta mellettük” – sorolta. Példaként saját klubját, a Team Újbuda Sportegyesületet hozza, amely elmondása szerint „2017 legjobb egyesületeként nulla műhelytámogatást kapott, már csak ezért is elgondolkodtató, jól vannak-e elköltve az állami százmilliók”.
A szövetség elnöke azonban egy átlagos amatőr triatlonegyesület példáján levezette, hogy a tagdíjnak köszönhetően így is micsoda lehetőségeket kapnak, további támogatásuk nem indokolt. Hiszen ezek az egyesületek „hobbisportolóknak biztosítanak sportolási keretet, utánpótlást nem képeznek, elit versenyzőjük nincs, ehhez kellene még támogatást adnia az MTSZ-nek?” – kérdezett vissza.
Budapesti olimpián akartak dobogóra állni
Bátorfi szerint az utóbbi években elért eredményeik őket igazolják, hiszen az MTSZ „szakmai programjai és eredményei 2015-től kezdődően folyamatos fejlődési pályán vannak”. A Nemzetközi Triatlon Szövetség (ITU) a nemzetek besorolásánál az öt, eredmények alapján felállított kategóriából Magyarországot a második legjobb kategóriába sorolta. Ez minden idők legjobb magyar triatlonsport teljesítménye, és lássuk be, ha szerkezeti válságban lenne a szövetség, akkor ezek nem következtek, nem következhettek volna be” – reagált Bátorfi a kritikára. Kuttor azt is kifogásolta, hogy hiába tagja a szakmai bizottságnak, fogalma sincs, merre tartanak, mi a stratégia, melyek a közép- és hosszú távú célok.
Bátorfi ezt cáfolta, szerinte 2016-ban átfogó sportági stratégiát készítettek nyolc évre, „a (budapesti) párizsi olimpiáig”, ugyanis „ 2024-ben Budapesten, dobogón szerettünk volna állni”. Mivel ez meghiúsult, „esetleg Párizsban állhatunk a dobogóra, de kis szerencsével és óriási munkával Tokióban is pontszerzők lehetünk” – tette hozzá az elnök, aki szerint ebbe a szakmai anyagba (ami alapján azóta is dolgoznak) belevették Kuttor szakmai meglátásait is.
Túlárazott szerver, milliós ügyvédi számlák?
Kuttor állítja, tavaly nyáron szabályosan ki kellett harcolnia, hogy belenézhessen a szövetség dokumentumaiba, hiába közérdekű adatok, illetve szólnak a közpénz felhasználásáról. Szerinte többféle gyanús beszerzést is talált, irreálisan magasnak tűnő, milliós ügyvédi megbízásokat, furcsa tanácsadói díjakat, és olyan nagy értékben vettek versenyrendezési eszközöket – például kordonokat –, ami szerinte érthetetlen. Ezek közül két aggályos költést emelt ki: az iratbetekintése alapján a szövetség 38 millió forint plusz áfa összegért vásárolt szervert és más informatikai berendezéseket, csakhogy a triatlonos-edző szerint elavult, többszörösen túlárazott készülékekre költöttek közel 50 millió forintnyi támogatást, ezek piaci árát ugyanis ellenőrizte az iratbetekintés után. Arról nem is beszélve, hogy a szerverek szerinte nem is lettek beüzemelve, ahogy a beszerzés indokaként beígért fejlesztések sem valósultak meg, miközben „csak a szerverrel 'eltüntetett' összeg elegendő lett volna arra, hogy a 2018-as évben is folytassuk a klubtámogatási modellt” – tette hozzá.
Azt is furcsállja, ahogyan a szövetség a saját buszait hasznosítja, szerinte maguk a triatlonosok több esetben hiába szerették volna bérbe venni, a járműveket másoknak adták ki, de előfordult, hogy csak túlzó összegért engedték volna át ezeket. „Magam is kértem használatra, de olyan ajánlatot kaptam, ami vállalhatatlan volt, olcsóbban tudok a piacról bérelni buszt” – mondta Kuttor, aki ezek után kíváncsi volt, mit talál az iratok közt a buszok hasznosítására nézve. Elmondása szerint megkérdőjelezhető adatokat talált, így az egyik 6 napos „bérleti szünetben” az egyik jármű mintegy 4000 kilométert tett meg szerződés nélkül. „Erős a gyanúm, hogy a busz egyéni érdekeket szolgál, melyért senki sem fizet, miközben amortizálja a szövetség eszközét” – jelentette ki.
Kuttor és egy névtelenséget kérő másik forrásunk is állította, a triatlonszövetség járművét látják feltűnni versenyeken, amint Bátorfi csapatait szállítják, méghozzá nemcsak a Dr. Bátorfi-Agria Kerékpár és Triatlon Klub tagjait, hanem állítólag a Pannon Cycling Teamet is. Utóbbi pedig Bátorfi saját kerékpáros klubja, amely egy másik sportágba tartozó szervezetként nem kötődik az MTSZ-hez, csakis annak elnökéhez.
A rendőrség elutasította az önfeljelentésüket
Kuttor kritikái nyomán a szövetség a szerverbeszerzés kérdésében „feljelentette saját magát”, és minden szükséges dokumentumot – így az ellenajánlatokat, a szakértői véleményeket, a közbeszerzési szakvéleményt – átadtak a nyomozó hatóságnak, amely azonban bűncselekmény hiányában ezt elutasította – reagált a kritikára Bátorfi, aki szerint az informatikai eszközök „hiánytalanul megtalálhatók az MTSZ telephelyén”. Az elnök szerint a versenyzéshez használt eszközök beszerzése is rendben zajlott, 67 millió forintért vettek többek közt kordonokat, úszóbójákat, célkapukat, tájékoztató eszközöket, ezeket évi kb. 30 versenyen használják.
„Az MTSZ által beszerzett buszokat elsősorban a válogatott vagy edzőtáborba induló nemzeti csapat használja, ez elsőbbséget élvez mindenek előtt” – magyarázta az elnök, ezt követően vehetik igény tagszervezetek bérleti díj ellenében igényléseket „aki először foglal, az viszi”-alapon. A szövetségnek „nem dolga követni, melyik tagszervezet mire használja a bérelt autót, és azt sem listázza vagy követi, hogy egy használat mit jelent” – közölte, hozzátéve: saját csapata, a Dr. Bátorfi-Agria Kerékpár és Triatlon klub is tagja a szövetségnek. „Mióta a túlbérléssel megvádolt tagszervezetek – akik több százezer forint bérleti díjat fizettek be a kasszába – nem bérlik a buszokat, a kihasználtságuk töredékére esett vissza, ami jelentős fenntartási költség növekedést, vagyis többletköltséget jelent – utalt Bátorfi a támadásokra.
Függésben?
Generális probléma, hogy a tagszervezetek egy része érdektelen, el sem mennek például a közgyűlésekre, mások meg próbálnak helyezkedni, még egy kis támogatás is annyira számít, hogy inkább nem tesznek szóvá semmit – írta le több szövetségen belüli forrásunk is belső légkört.
Bátorfi szerint „egy szó sem igaz abból, hogy a pénzügyi támogatáson keresztül kényszerhelyzetben lennének a tagszervezetek”. Erre pont Kuttor Csaba az élő példa, aki „az elnökség ellen folytatott, teljesen elvakult, hazug rágalomhadjárata ellenére az eredményes klubja, és eredményes női versenyzője révén továbbra is az egyik legnagyobb haszonélvezője a szövetségi támogatásoknak, és továbbra is tagja a sok fontos döntést hozó szakmai bizottságnak” – jelentette ki, hozzátéve, hogy aki kényszerhelyzetben érzi magát, „tegyen feljelentést”.
Egy az elnökséghez közeli, névtelenséget kérő forrás szerint azt kell nézni, hogy Bátorfi neve és kapcsolatai milyen sokat jelentenek, másképp a szervezet már "halott lenne", így többet tett a sportágért bárki másnál, amiért köszönet jár neki. Ezért félnek attól, hogy ha a támadások miatt esetleg feláll az "aranytojást tojó tyúk", ami rosszul hatna az egész szervezet működésére. Ő a felmerült problémák közül egyedül azt tartja súlyosnak, hogy az utóbbi időben többen elhagyták a szövetséget, így jelenleg nincs főtitkár, emiatt nehézségek vannak az átigazolásoknál, a napi ügyek intézésénél.
Az elnök saját üzlettársát nevezte ki elnöki tanácsadónak
Cikkünk készítése során újra és újra előjött, hogy még a Bátorfi tevékenységét kevésbé kritikusan szemlélők is feszültségforrásként írtak le egy személyi döntést: az elnök ide is magával hozta Szűcs Lászlót, aki régi üzlettársa. Így amikor Bátorfi 2011 után – a szintén jelentős támogatásokból gazdálkodó – kormányzati fogturizmus-fejlesztési program egyik vezetőj arca lett, azt is közösen menedzselték.
Az elnökkel mintegy árukapcsolásként Szűcs a triatlonsportba is megérkezett, Bátorfi ugyanis az üzlettársát kinevezte saját elnöki tanácsadójának. Ettől kezdve fontos döntésekben vesz részt, ott van a vezetőség ülésein, az elnök első embereként tekintenek rá a szervezetben. Megkérdeztük Bátorfit, az elnökség pontosan melyik határozatban döntött Szűcs kinevezéséről, mire azt a választ kaptuk, hogy a „belső szabályzatai alapján az elnök választja ki a munkatársait és nem az elnökség határozza meg az elnöknek, hogy kivel dolgozik együtt”.
Szűcs szerinte „azokban a feladatokban vesz részt, amire az elnök felkéri vagy jelöli”, így többek közt ő kezeli a szövetség Facebook-oldalát, ami információink szerint egyesekben ellenérzéseket keltett, hiszen így a szövetség nevében kommunikál nyilvánosan. Bátorfi ezt azzal magyarázta, hogy a „keret nem teszi lehetővé professzionális ’social media’ szolgáltató megbízását, sem pedig erre szakosított szakember felvételét”, de több embernek is van szerkesztési jogosultsága az oldalhoz, különben is, minden az ő tudtával és jóváhagyásával kerül ki.
Társadalmi munkában, de a cégeit megbízzák
Azt is többször hangsúlyozta, hogy üzlettársa – hozzá hasonlóan – társadalmi munkában végzi az elnöki tanácsadói tevékenységet.
A társadalmi munkában végzett sportszövetségi munka ugyanakkor egy másik vonalon megtérülhet: az elnöki tanácsadó cégei megbízásokat kapnak a szövetségtől. Kuttor szerint az AdWorth, a D & B 2001 és a York Communication meglehetősen borsos áron szolgáltatnak, de Bátorfi ezt is tagadta. „Az elnöki tanácsadó cégei sosem dolgoztak piaci ár felett, sőt számtalan esetben piaci ár alatt, bár az olcsónál is egész biztosan lehet találni olcsóbbat, sőt még annál is olcsóbbat. Az elvégzett munkának, úgy vélem, nem az ára az egyetlen fokmérője, hanem a minősége, kiválósága is” – közölte. Kérdésünkre, hogy eleve nem aggályos-e az elnöki tanácsadó cégeit foglalkoztatni az állami támogatásból élő szövetségnek, azt válaszolta: „semmiképp nem tartja aggályosnak”.
Ennek magyarázataképpen pedig azt állította: a szövetség egyébként is „az elmúlt 4 évben közel 800 megbízást adott, ebből kb. 700 a tagokkal, tagszervezetekkel vagy tagszervezetek kapcsolt vállalkozásával került megkötésre”.
