„30 éve szabadon.” Ilyen néven nyilvánította a kormány emlékévvé a 2019. március 15. és 2021. június 19. közötti időszakot. A létrehozott emlékbizottság húsz tagja között azonban csak hárman vannak, akiknek részük volt az eseményekben. Olyan pedig egy sincs, aki ne a mai Fidesz-táborhoz tartozna.
Az elnök Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki a Fidesz alapítója volt, 1990 óta képviselő. A társelnök Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki fiatal kora miatt az eseményekre csak mint történelemre tekinthet.
A tagok különböző kormányzati és kormányközeli intézményeket képviselnek, köztük
- Andy Vajna filmkormánybiztos és
- Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója.
Valamint személy szerint kinevezve került be
- Boross Péter volt miniszterelnök,
- Kónya Imre volt belügyminiszter,
- Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke,
- Balog Zoltán volt miniszter és
- három történész: Szakály Sándor, az első világháborús és az 1956-os megemlékezéseket is irányító Schmidt Mária és M.Kiss Sándor.
Közülük egyedül Lezsák Sándornak, az MDF megalapításához vezető 1987-es lakiteleki találkozó egykori házigazdájának és Kónya Imrének, az Ellenzéki Kerekasztalt megszervező Független Jogász Fórum volt vezetőjének volt szerepe a rendszerváltoztatásban. A Kádár-rendszer demokratikus ellenzékéből, az 1990-es választásokon második legerősebb pártnak bizonyult SZDSZ volt politikusai közül senkit nem hívtak meg az emlékbizottságba. A kormányzattól távolabb álló történészt sem. A testület tagjai nem kapnak pénzt a munkájukért.
Az emlékév célja a kormányhatározat szerint az lesz, hogy:
„ráirányítsa a magyar emberek és a közép-európai nemzetek figyelmét az akkori események világpolitikai súlyára, nyilvánvalóvá tegye, hogy Nyugat-Európa a második világháborút követően magára hagyta Közép-Európát, ennek ellenére a közép-európai nemzeti közösségek – élve a történelmi lehetőséggel – maguk vívták ki szabadságukat és függetlenségüket”, valamint hogy „a szabadság és függetlenség visszaszerzéséért hozott áldozatok a XXI. században elfoglalhassák méltó helyüket a magyarság és Közép-Európa közösségi emlékezetében.” A nemzetközi figyelem középpontjába kívánják állítani „a közép-európai régiónak – különös tekintettel a Visegrádi Négyek országaira – az antikommunista ellenállás és az antikommunista forradalmak idején a függetlenség és a szabadság visszaszerzésére tett erőfeszítéseit”.
