Bő egy hónapja, október 15-étől lépett életbe az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalma, a hírek azóta arról szólnak, hogy miként valósult meg a gyakorlatban, illetve milyen következményei vannak annak, hogy szabálysértés lett, ha egy hajléktalan az utcán él. Közben azonban az Orbán-kormány több minisztériuma és a főváros szakmai szervezetei gőzerővel dolgoztak a következő lépéseken, és mára kidolgozott tervekkel rendelkeznek – ez derül abból a két, egyelőre titkos előterjesztésből, amelyek lapunk birtokába kerültek.

Mindkét javaslat november közepén készült, a benne lévő határidők alapján pedig valószínűleg hamarosan a kormány elé is kerülnek. Egyértelműen látszik, hogy precízen kitalált, több körben egyeztetett, költségkalkulációkat is tartalmazó anyagok, így bár még csak előkészítő anyagnak tekinthetők, világosan kitűnik, milyen irányba gondolkozik a kormány a hajléktalan-kérdésben.

Az előterjesztéseket a területért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) készítette, a belügyminiszter és egy sor más szervezet bevonásával. Elsőként – megvalósulásuk esetén - a budapestiek életét leginkább érintő javaslatokat hozzuk nyilvánosságra, a hajléktalanok ellátásának átalakítására koncentráló másik dokumentumot még a héten megjelenő, következő cikkünkben ismertetjük. A Kásler Miklós tárcája által kidolgozott, nem nyilvános előterjesztés három nagy tervet visz a kormány elé:

Lezárnák éjszakára a nagy aluljárókat – az eredmények „fenntartása” érdekében

„Egyértelműen látszik, hogy a fővárosi aluljárók

rendezett állapotának hosszú távú fenntartásához az éjszakai lezárásuk elengedhetetlen”

– olvasható az előterjesztésben. E szerint „a kiemelt helyen lévő aluljárókat” a metró üzemzárása után a reggeli első járat érkezéséig fizikailag lezárnák. Így azok, akik ebben az időszakban gyalogosan akarnak átkelni ezeken a nagy csomópontokon, csak a felszínen közlekedhetnek majd. Mindezt azzal indokolják, hogy így egyaránt biztosítható „a közbiztonság, a köztisztaság, az állagmegóvás”, illetve a „jogellenes életvitelszerű közterületen tartózkodás megszüntetése”.

Indoklásként hivatkoznak egyrészt az új szabályozás bevezetése óta eltelt első hónap tapasztalataira, másrészt a Ferenciek terén lévő aluljáró 2016-os lezárására. Mint írják, utóbbi az aluljáró felújítása után „pilot projekt”-ként történt, de „évtizedes probléma” oldódott meg így. Pozitív irányba mozdult el mind az aluljáró, mind a közelében lévő felszíni területek rendezettsége, megszűnt az aluljáróban alvás, csökkent a jogsértő cselekmények száma, nappal is rendezettebb állapotot mutat az aluljáró, sőt, a tiltott dohányzás, a szeszesital-fogyasztás, jogosulatlan kereskedés és rongálások száma is csökkent” – sorolják a Ferenciek terén már megvalósult lezárás előnyeit.

Ezen a terven komolyan gondolkodhatnak: a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a BKK és a Budapesti Közút Zrt. szakmai szervezetei már ki is dolgozták, hogyan zárnák le a kiemelt gyalogos-aluljárókat éjszakára. A javaslat szerint ez két ütemben történne, mivel jelenleg nem mindenhol oldható meg azonnal a gyalogosok biztonságos, felszíni átkelése, hiszen nincsenek mindenhol kiépítve az ehhez szükséges átkelők, lámpák.

Az első ütemben azt a 9 kiemelt aluljárót zárnák le még 2018-ban – vagyis akár heteken belül –, ahol a felszínen „forgalomtechnikai módosítás nélkül” már biztosított a gyalogosközlekedés, már kiszámolva azt is, hány kijáratot kell egy-egy helyen blokkolniuk éjszakára:

• Deák tér aluljáró – 5 kijárat
• Corvin negyed aluljáró – 10 kijárat
• Kálvin téri aluljáró – 7 kijárat
• Újbuda-központ aluljáró – 4 kijárat
• Móricz Zsigmond téri aluljáró – 11 kijárat
• Ecseri úti aluljáró – 3 kijárat
• Váci út–Csanády u. aluljáró – 4 kijárat
• Boráros tér 1. – 3 kijárat
• Lehel tér déli aluljáró – 4 kijárat

(Ezekből kettő, a Váci út–Csanády utca kereszteződése és a Boráros tér 1. nem érint metrókapcsolatot, ez szerepel a felsorolásban is, de rajta vannak az első kilenc érintett hely listáján.)

Pár hete épp aluljárókban kérdeztük a hajléktalan emberek véleményét az akkor új rendeletről:

Az első kör 96 millióba kerül, a másodikat még számolják

A BKK becslése alapján az első ütem költsége mintegy 96 millió forint, amit a Fővárosi Önkormányzat fizetne.

A második ütemben pedig azok a további nagy aluljárók következnének, ahol jelenleg nem lehet a felszínen biztonságosan átkelni, de ez kiépíthető. Így ezeket a felszíni közlekedés átvariálása után zárnák le, hogy ez mennyibe kerülne összesen, arra nézve még nem készültek el a becslések.

Elektromoson működő rácsok – mit is jelent a fizikai lezárás?

Az előterjesztés szerint a gyakorlatban a lejáratok (lépcsők, rámpák) aljára felszerelt, elektromosan működő rácsokkal zárnák le az aluljárókat. Biztonsági okból ez az utolsó metró után a közterület-felügyelők jelenlétében történne, valószínűleg azért, hogy személyesen meggyőződjenek arról, senki nem ragadt lenn. A rácsok nyitása viszont hajnalban „távvezérléssel is történhet”.

Részletesen kifejtik azt is, hogy a katasztrófavédelem munkatársai kivételt jelentenek, ők az éjszakai zárlat alatt is le tudnának jutni az aluljárókba. Ha pedig a közműszolgáltató cégeknek kellene valamiért ebben az időszakban lemenniük, akkor a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság segítségével juthatnak be.

Megszereztük a lehetséges terveket

hvg.hu

Új, központi otthon az önellátásra képtelen hajléktalanoknak

Bővíteni kell a legsúlyosabb állapotban lévő hajléktalanok számára létrehozott, speciális gondozó otthonok kapacitását, mert túl kevés az ilyen jellegű férőhely – szögezik le az előterjesztésben. Már ennek helyszínére nézve is van elképzelés: Újpesten, a korábbi Árpád Úti Kórház területén lévő épületben jöhetne létre egy 150 fő ellátásra alkalmas hajléktalanotthon. Azok kerülnének ide, akik koruk, egészségi vagy mentális állapotuk miatt nem képesek az önellátásra, illetve tartós ápolásra szorulnak.

Az új otthont a főváros hajléktalanellátó szervezetének, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) javaslata alapján hoznák létre, pontos adataik vannak arról, hogy az utcán élő emberek egyre nagyobb része tartós gondozásra szorul. Közülük egyre több embernek az „egészségügyi, szociális, mentális állapota visszafordíthatatlanul károsodott, és ebből fakadóan a többségi társadalomba való visszailleszkedésük, és az önálló életvitelre való felkészítésük nem megvalósítható” – olvasható a javaslatban. Ezzel összefügg, hogy az adatok alapján a fedél nélkül élők átlagos életkora is folyamatos emelkedést mutat, jelenleg az átlagos életkoruk már eléri az 52,5 évet. És ahogy idősödnek, illetve egyre több évet töltenek az utcán, egyre reménytelenebb visszailleszkedésük a társadalomba, vagy visszavezetésük a munkába.

Óriási problémát jelent, hogy jelenleg ezek az önellátásra valamiért képtelen otthontalanok is ugyanúgy a melegedőkön, éjjeli menedékhelyeken, illetve átmeneti szállásokon kötnek ki, ahol nincsenek felkészülve a megfelelő ellátásukra. Mivel viszont a tartós gondozásukra alkalmas otthon kevés van, ezek a helyek mégis kénytelenek befogadni őket, csakhogy folyamatosan küzdenek ezzel a lehetetlen helyzettel.

150 hajléktalan élne az újpesti otthonban

Most országosan mindössze 446 férőhely van ezeknek a legsúlyosabb állapotban lévő emberek számára, az Újpesten kialakítandó új, nagy otthonban viszont rögtön további 150 ember tartós ellátása oldódna meg. A helyszínnek kinézett, korábbi Árpád Úti Kórház területén lévő ingatlan az előterjesztés szerint megfelelő, így „minimális forrásigény bevonásával, rövid határidőn belül” alkalmassá tehető, hogy hajléktalanotthonként megnyissák. A teljes felújítás a BMSZKI számításai szerint kis kerekítéssel 212 millió forintba kerülne, majd további 59 millió forintból vennék meg a szükséges berendezéseket, felszereléseket.

A beruházás teljes becsült költsége így összesen 270,9 millió forint, az otthon fenntartása pedig évente 97,7 millió forintba kerülne. Utóbbi szám a minden egyes befogadott hajléktalan után, fejenként adott 650 ezer forintos állami támogatásból jön ki, ezt szorozták be a 150 férőhellyel.

A kétemeletes épületet jelenleg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) kezeli, de már velük is egyeztettek, és egy héten belül készek átadni a Fővárosi Vagyonkezelőnek, amint megvan a pénz az átalakításra – vagyis a tartós otthon ötlete is hamar megvalósulhat.

Még több állami pénz új férőhelyekre

Végül a harmadik kormány elé vitt intézkedésjavaslat, hogy az ez évi túlköltés ellenére adjanak plusz pénzt több hajléktalanellátást végző szervezetnek további férőhelyekre. Ilyen egyedi kérelmek elbírálására a törvény kétszer ad lehetőséget, de idén a második kört már meg sem hirdették, mert az erre szánt költségvetési előirányzat idén már „36 milliárd forinttal teljesül túl”.

Az előterjesztés viszont hat szervezetnek – köztük a Vöröskereszt fővárosi és somogyi szervezetének, az evangélikus egyháznak, a Baptista Integrációs Központnak vagy a pécsi Támasz Alapítványnak – a kérelmét támogatná.

Ha erre a kormány rábólint, akkor 346 további hely jön létre az ország több pontján a hajléktalanoknak, ami az állami büdzséből további 116 millió forintba kerülne. Utána pedig ezek a férőhelyek az Emmi támogatása alapján bekerülnének a finanszírozási rendszerbe – ezért a javaslatot kidolgozó tárca kéri a kabinetet a mielőbbi döntésre.

Az enyhe idő bezavart – de készülnek a középtávú tervek is

Az előterjesztésen november 13-i dátum szerepel és többkörös – így a közigazgatási államtitkári – egyeztetés. Az nem derül ki, hogy pontosan mikor kerülhet a kormány elé, de az igen, hogy még október elején az volt a terv, hogy november 15-e körül levonhatóak lesznek az új szabályozás első tapasztalatai.

Csakhogy „az ilyenkor szokásosnál enyhébb időjárása miatt ugyanis nem alakítható ki reális kép” a szociális ellátórendszer iránti „valós szükségletekről” – olvasható az előterjesztésben. Ezért végül december közepén terjesztenének a kormány elé egy olyan másik anyagot, ami a szabályváltozás utáni első időszak tapasztalatait összegezné, és már az ellátórendszer középtávú fejlesztési irányairól szólna.

A hajléktalan-kérdésről szóló másik birtokunkba került, titkos kormányzati előterjesztésről szóló cikkünket is hamarosan olvashatja itt, a hvg.hu-n!

Egy korábbi felvétel egy átmeneti zárlatról - képünk illusztráció

Béres Márton