Alaptörvénysértő utasítást adott ki Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke annak érdekében, hogy az őt felügyelni hivatott Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai ne tudják rendesen végezni a munkájukat – állítja hat bíró az Alkotmánybírósághoz benyújtott panaszában. Új fejezetéhez ért az idén januárban, az új OBT megválasztásakor kezdődött, és mára éles konfliktussá alakult vita a két intézmény között.
Ezúttal hat bíró állítja – akik kivétel nélkül az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai –, hogy alaptörvénysértő Handó egy utasítása, amivel a munkájukat igyekszik ellehetetleníteni. Fatalin Judit, Hilbert Edit, Léhman Zoltán, Matusik Tamás, Vadász Viktor és Vasvári Csaba bíróként vagy bírósági vezetőként mindannyian közvetlen vagy közvetett függésbe kerültek Handó Tündétől, tehát attól a személytől, akinek a munkáját ellenőrizniük kellene. A panaszosok szerint OBH elnöke a munkabeosztással akadályozni tudja, hogy a törvényben előírt kontrollt gyakorolhassák. Ezzel szerintük
a bírói függetlenségük sérül,
pedig, mint a mostani törvény indoklásából idézik, fontos, hogy Handó Tünde ne tehessen meg bármit: „Az egyszemélyi vezetés esetében fokozottan jelentkezik az igény az ellensúly megteremtésére is. Az ellensúlyt jelentő szervet (...) olyan módon kell létrehozni, és olyan feladatokat szükséges a számára meghatározni, amely (...) ténylegesen hatalmi féket jelent az egyszemélyi vezetés számára.” Ezért annak a kimondását is kérik, hogy az OBT-tagokra vonatkozó szabályokat törvényben kellene meghatározni, nem az OBH-elnök utasításában.
Az OBT tagjait bírótársaik választják, feladatukat rendes ítélkező munkájuk mellett látják el, de a törvény kimondja: „Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.” Korábban ez úgy érvényesült, hogy maga az érintett közölhette közvetlen felettesével, a következő évben hány napon és milyen időbeosztásban tud bírói munkát végezni az OBT-tagság mellett. Ezt változtatta meg idén az OBH elnöke: most már a munkáltatói jogkör gyakorlója – olyan bírósági vezető, akinek maga Handó a felettese – állapítja meg, mikor dolgozzanak az OBT-tagok, „figyelembe véve” az idézett mentesítési kötelezettséget.
Handó Tünde kritikusai nem először próbálnak jogorvoslatot keresni. Egyikük, Vasvári Csaba büntetőbíró pert is nyert, Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke pedig már tavaly az Ab-hoz fordult, bár sikertelenül. Mások is az Alkotmánybírósághoz fordultak, de nem jártak sikerrel, mert az Ab formai okokra hivatkozva nem foglalkozott érdemben a beadványukkal. Ám volt példa arra is, hogy igazat adott Handó bírálóinak. Az október végén érkezett új beadvány még nincs napirenden, így nem lehet tudni, hogy az Ab mikor dönthet róla.
Közben újabb bírák csatlakoztak ahhoz az aláírásgyűjtéshez, amelyet a Győri Ítélőtábla 14 bírája indított az október 9-én megtartott küldöttértekezlet miatt, amit szerintük
"számos szabálytalanság miatt"
meg kell ismételni. A győriek szerint ugyanis lényegében elszabotálták az OBT póttagválasztását a Handó Tünde által kinevezett bírósági vezetők. Az elmúlt időszakban több száz bíró csatlakozott a dokumentumhoz, illetve írta alá a tiltakozó íveket.
Az egyre bővülő kritikák és az egyre több kritikus szerint biztosítani kell az OBT törvényes működését. Az, hogy egyre többen értenek egyet a kritikákkal, azért lényeges pontja az ügynek, mert alig egy hónapja még Handó Tünde kritikusait lemondatták volna. Ehhez képest a dokumentumban az is szerepel: sem a küldöttértekezletnek, sem az ítélőtáblai és törvényszéki elnökök október 10-én megtartott értekezletének nem volt mandátuma és jogköre arra, hogy a bírói kar nevében az OBT tevékenységét minősítse, és annak tagjait lemondásra szólítsa fel.
Hogy milyen körülmények között működik, működhet valójában az OBT, azt az egyik levél árulhatja el a legjobban. A győriek arra kérik a kollégáikat, akik egyetértenek a tiltakozással, azok ne féljenek hozzájuk csatlakozni.
Mint arról már beszámoltunk, megválasztható jelöltek hiánya miatt eredménytelenül zárult az OBT póttagválasztása. A patthelyzetet az okozta, hogy a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistán lévőkből
senki nem vállalta a tagságot, olyan viszont, aki vállalta volna a feladatot, nem kerülhetett fel a szavazólapra.
Ehhez ugyanis nem kaptak elegendő (124-ből legalább 42) szavazatot a jelen levő küldöttektől, akiknek a többsége Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnökének kinevezési jogkörébe tartozó igazgatási vezető volt, vagy alájuk tartozó helyi elnök. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen – akiről aztán titkosan szavazhattak volna –, a jelenlévők egyharmadának támogatását kellett volna megszerezni, méghozzá nyílt szavazáson, azaz a Handó mellett korábban közös közleményben kiálló bírósági elnökök szeme előtt.
Az igazságügyi miniszter a csütörtökön megjelent HVG-nek adott interjújában azt mondta: az OBH és az OBT is működik, utóbbi tart üléseket, és azon az Igazságügyi Minisztérium képviselteti magát minden egyes alkalommal. Trócsányi László szerint
ha vannak személyes konfliktusok, azok rendezése nem a tárca feladata.
Ennél sarkosabb véleményt fogalmazott meg Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanár. A volt liberális képviselő szerint
még a kommunista alkotmány is rögzítette, hogy a bírák függetlenek,
de minden bírói előléptetéshez a pártbizottság hozzájárulása kellett, és ha a bírók politikailag nem „megfelelően” jártak el, akkor a pártbizottságok nem támogatták az előléptetésüket. – Most a fiatalabb bírók komolyan megtapasztalhatják, hogy ha valaha felsőbb bíróságnál akarnak ítélkezni, ahhoz a mindenkori OBH elnökével kell jó viszonyban lenniük – nyilatkozta a HVG-nek Hack.
