Rekordgyorsasággal, a rendelet megjelenése után mindössze két nap alatt kell levezényelniük a minisztériumoknak és a háttérintézményeinek a még augusztusban beígért elbocsátásokat. Úgy, hogy még mindig vannak tisztázatlan pontok a leépítések körül.
Hiába ígérte a kormányzat, hogy nem fűnyíróelv alapján történik majd a központi közigazgatásban dolgozók létszámának csökkentése, gyakorlatilag két nap alatt zavarják le több ezer ember elbocsátását. Méghozzá úgy, hogy maguk az érintettek az utolsó pillanatig ellentmondó híreket kaptak arról, mi is történhet velük vagy annál az intézménynél, ahol a munkájukat végzik.
Miután a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely augusztus közepén „saját becslései alapján” 15-20 százalékos leépítést lengetett be, úgy tudjuk, szeptember elején arról tájékoztatták a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél dolgozókat, hogy akár 40 százalékos is lehet a leépítés. Annak ellenére, hogy – mint arról a szakszervezeti vezetők is folyamatosan beszélnek – a munka mennyisége ezt nem indokolja.
Egy hónap teljes bizonytalanság után aztán megint tájékoztatták a dolgozókat, ezúttal arról, hogy mégsem kell ilyen brutális csökkentéssel számolni – az viszont, hogy valóban mi történik, csak az utolsó pillanatban derült ki. És nem csak a dolgozók számára: a szakszervezeteket október 19-én tájékoztatták először arról, hogy több mint hatezer – egészen pontosan 6810 – státuszt szüntetnek meg, mivel ezek fele betöltetlen, körülbelül háromezer embert küldenek el.
A pontos számok hétfőn este jelentek meg egy kormányhatározatban, az érintett intézményeknek pedig mindössze két munkanapjuk maradt arra, hogy levezényeljék a folyamatot – mivel két hónap a felmentési idő, így teljesíthető az, hogy január elsején a létszám már az elvárt kisebb legyen. A kormány nem bízta a véletlenre a dolgot: a kormányhatározatban a „felmentések, illetve felmondások elkészítésére” kétnapos határidőt adott.
Így jelenleg egy biztos csak: két hónapos felmentési idővel bocsátják el azokat, akiket határozatlan idejű szerződéssel alkalmaztak. Arról még nem született döntés, hogy a szerződésük szerint kapnak végkielégítést, vagy csak erre a két hónapra.
Nem tudtuk megítélni, hogy az egymásnak ellentmondó információkat azért kaptuk, mert ennyire nem tudták, mit akarnak, vagy tudatos pszichológiai nyomásgyakorlás volt
– fogalmazott a hvg.hu-nak egy minisztériumi háttérintézménynél dolgozó. Ő, és egy másik intézménynél alkalmazott forrásunk is említette, volt, aki maga döntött úgy, hogy inkább felmond, nem várta meg a végső döntést.
A két nap természetesen csak a végrehajtást jelentette, és nem az érdemi döntést. Úgy tudjuk, az egyik háttérintézménynél volt olyan dolgozó, aki úgy értesült a kirúgásáról, hogy néhány nappal korábban egy banki igazolást kért. A bankban közölték vele a munkáltatótól származó információ alapján, hogy november elején már nem lesz jogosult rendes fizetésre.
De volt, akit kevéssel a nyugdíjba vonulás előtt küldtek el. A kormány ezt úgy oldja meg, hogy adókedvezményt ad a 60. évüket betöltött, a közszférából elbocsátottakat foglalkoztató cégeknek – a programról szóló határozat épp a leépítés részleteiről szóló döntés alatt olvasható a Magyar Közlönyben.
Mi lesz azokkal, akik maradnak?
Egyelőre úgy tűnik, bejön az, amivel a szakszervezetek riogattak: az érdemi átszervezés előtt (vagy pesszimistább forgatókönyv szerint annak hiányában) a csökkentett létszámnak kell átvennie a kirúgottak munkáját. Beszéltünk olyan dolgozóval, akinek már jelezték: túlórázniuk kell a következő időszakban. Ezt legalább kifizetik nekik, ám úgy látják, így sem fenntartható a rendszer. Sokan emlékezhetnek még arra is, mikor 2014-ben Lázár János az általa akkor vezetett Miniszterelnökségnél tízórás munkaidőt vezetett be.
A közigazgatásban ráadásul június óta létszámstop van érvényben, amelyről csak annyit lehet tudni, hogy ebben az évben biztosan nem oldják fel. Az elbocsátásokban érintett intézményeknél az a pletyka terjed, hogy állítólag januártól újra fel lehet venni embereket – ezt a kormány nyilatkozatai nem erősítik meg. Különösen, hogy a mostani elbocsátás a létszámcsökkentésnek csak az egyik felét teszi ki, egy másik része a határozott idejű szerződések meg nem hosszabbításából, a nyugdíjba menők állásának be nem töltéséből, illetve a most is üres álláshelyek megszüntetéséből tevődhet össze.
Az érintettek arról sem kaptak tájékoztatást, hogy a mostani kaszálással lezárul-e a központi közigazgatás átalakítása. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője ezzel kapcsolatos kérdésére azt a választ kapta a múlt heti egyeztetésen, hogy a kormány a jövőben folyamatosan felülvizsgálja a feladatokat és az ellátásukhoz szükséges létszámokat. A szerkezeti átalakulások befejezése emiatt nem pontosan ismert, a feladatvizsgálat is folyamatosan zajlik.
Az sem világos egyelőre, hogy mi lesz a maradók bérének emelésével. A kormány ezt jó érzékkel még az elbocsátás előtt ígérte meg, de konkrétumok azóta sem derültek ki. Így, akárcsak a leépítéseknél, csupán szóbeli tájékoztatást kaptak az érintettek is – már csak abban lehet reménykedni, hogy ezek nem fognak a közeljövőben úgy változni, mint a leépítésről szóló információk.
