December végén lejár a kormány által még 2014-ben létrehozott Veritas Történetutató Intézet főigazgatójának, Szakály Sándornak ötéves megbízatása, de a történész újra pályázni fog – mondta el a Népszavának. A Veritas Intézet 2014-ben jött létre költségvetési pénzből a Miniszterelnökségen belül. A Miniszterelnökség felügyeleti szerepét idén nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériuma vette át, de Szakály szerint ez inkább formai, mint tartalmi változás.

A sarkos megállapításairól ismert, a történelemtudomány fősodorával gyakran szembehelyezkedő Szakály a Népszavának azt mondta, bár lejár a megbízatása, szeretné továbbvinni azt a folyamatot, ami elindult, és konkrétan említette a ceglédi Gulág-Gupvi Emlékhely létrehozását is, amelynek megvalósítására közel 550 millió forintot adott a költségvetés (a Gupvi a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata volt a Szovjetunióban).

Azt is elmondta, hogy a pályázatát még nem írta meg, és át kell gondolnia, hogy ezen kívül pontosan mi szerepeljen benne. Szakály öt éve egyedüli indulóként lett az intézet főigazgatója Boross Péter volt miniszterelnök felkérésére, és bár ő most sem hallott arról, hogy más is pályázni készülne a tisztségre, de szerinte ha valaki akar is, akkor azt nem a sajtóban teszi közzé.

A közelmúltban megjelent egy sajtóhír, miszerint a Veritas Intézet levéltárába kerülnének az 1990 után keletkezett kormányzati iratok és dokumentumok, de Szakály erre azt mondta, hogy legjobb tudomása szerint a kormány erről nem hozott döntést. A lap szerint érzékeltette, hogy arra számít, hogy nem is fog.

Korábban a HVG arról írt, hogy tervként felmerült, hogy a Veritas Intézetet összeolvasztanák a választások előtt létrehozott László Gyula Intézettel, de Szakály akkor azt mondta, nem tud ilyesmiről.

Szakály több vitatott kijelentéséről is ismert: a Veritas Intézet élére kerülése után azt mondta, bár a történészek közül többen úgy ítélik meg, hogy 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető. A nagy visszhangot kiváltó nyilatkozat miatt Szakály végül azt mondta, megköveti mindazokat, akiket megsértett. Később arról is beszélt, hogy az 1920-as, a felsőoktatásban tanuló zsidók számarányát maximalizáló numerus clausus törvény nem jogfosztó, csak jogkorlátozó volt, "miközben másoknak nagyobb lehetőséget biztosított". Ez ügyben a kormány elhatárolódott Szakálytól.