A kisebb-nagyobb problémák száma hatalmas, ezért is nehéz a 7,2 milliárdból kifejlesztett e-recept-rendszeren gyorsan változtatni. Pedig elméletben minden egyszerű: elég egy telefon a háziorvosnak, aki csak megírja a receptet, fellövi a digitális térbe, ahonnan a gyógyszertárak letöltik, így az érintettnek csak a patikába kell elmennie. Elvileg. Mert a valóság jóval tarkább.

Egy olvasónk például arról számolt be, hogy miután felíratta a recepteket, elment a patikába, hogy kiváltsa a gyógyszereket, de a gyógyszerészek nem láttak semmit a rendszerben. Telefonos egyeztetés után a háziorvos ismét felrakta a „felhőbe” a gyógyszereket, majd azt javasolta, a beteg próbálja meg kiváltani más gyógyszertárban is, de ott sem látták a gyógyszereit. A háziorvos is kért közben konzultációt, az e-receptért felelős Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő (NEAK) azt írta neki, nem zökkenőmentes a rendszer működése. Amit mi sem bizonyít jobban: végül a recepteket a háziorvos postán küldte el a betegnek.

Az eeszthez, vagyis az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez 2017. december 15-ig kellett csatlakoznia 3200 patikának. Vartus Gergely illetékes Emmi-miniszteri biztos akkor azt mondta, a nehéz indulás óta "átestünk egy-két verziófrissítésen, finomhangoláson, amelyek eredményeként tényleg nagyon gyors válaszidejű üzemmenetet sikerült létrehozni". Az indulás azonban nem volt zökkenőmentes, akkori cikkünk rengeteg problémáról számolt be, de egy ekkora rendszer indulása általában nem megy problémák nélkül. Nincs internet, megszakad a kapcsolat, nem érkezett meg a kód, nem illeszkedtek a szoftverek, pedig sokan részt vettek fizetős tanfolyamokon is, hogy megértsék a rendszer működését.

Mi is ez az egész?

Az e-recept és az egész elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (eeszt) arról szól, hogy digitalizálják a betegellátás egy részének adminisztratív oldalát: a beutalók, receptek, leletek kiadását, közreadását, hogy a háziorvos, szakrendelés, vizsgálatok között az információ digitálisan áramoljon, és a betegnek se kelljen fél napokat várni és átszerveznie az életét. A beteg személyivel és taj-számmal, vagy új digitális személyivel férhet hozzá a gyógyszertárban a felhőben tárolt receptekhez.

Az e-recept legfőbb használói a háziorvosok. Egyikük azt mondja, az neki a gond, hogy nem látja, más orvos mit írt fel korábban a betegének, és így akár ő lehet a sokadik a sorban, aki felírja „az Antivakarint”. Egy másik orvos, aki a tesztüzemben is részt vett, azt írja, az esetek nagy többségében a programmal nincs gond, de sok múlik a háziorvos rendelőjének szerverén. „Az, amivel én dolgozom, gyakorlatilag használhatatlan.”

Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt egykori egészségpolitikusa szerint az egyik legfőbb gond, hogy a netkapcsolat a felhővel sokszor megszakad. Ilyenkor újra kell kapcsolódni, ami egy ötperces folyamat, és erre vagy van idő nap közben, vagy nincs. Ha nincs kapcsolat, akkor az orvos nem az e-rendszerrel kompatibilis gyógyszerkiutalást ír, hanem sima receptet. Ezt viszont a gyógyszertárnak kell bevinnie a felhőbe a kiváltáskor, mert e nélkül nem kapja meg az ellenértékét a NEAK-tól. Egy négyórás műszak alatt 5-6-szor is előfordul, hogy a rendszer ledobja a rendelőt. Komáromi szerint az is probléma, hogy a szakorvosi javaslatok nem kerülnek fel a rendszerbe, amire viszont a krónikus betegeknek szükségük lenne.

Gondot jelent a rugalmatlanság is. A kelet-magyarországi kisváros nyugdíjkorhatárhoz közelítő háziorvosa azt mondja a hvg.hu-nak, a rendszer működik, de sem ő, sem a betegek nem tudnak meglenni papírrecept nélkül. „Egyszerűen kell nekik a papír, amivel elmennek a gyógyszertárba”. Emiatt, bár a recept ingyen van – mivel a nyomtatók költségeit a háziorvos állja – a napi 100 beteg után csak a nyomtatás havi 20-30 ezer forintba kerül.

Weltner János sebészprofesszor a klinikumban dolgozik, neki az a problémája, hogy az adatok strukturálatlanul vannak fenn a rendszerben, nem tud rákeresni például arra, hogy a beteg mikor és hány ultrahangos vizsgálaton vett részt. Az e-beutaló rendszere sem úgy működik, ahogy neki logikus lenne: a háziorvosnak vagy szakorvosnak látnia kéne, hogy mikor van üres hely egy pl. ultrahangos vizsgálatra, ne pedig a beteg menjen el foglalni, hiszen az egész rendszer arról szól, hogy „ne a beteget használjuk postagalambnak”. Az egész rendszer pedig szerinte úgy lett kialakítva, mintha nem ismerték volna eléggé az orvosok mindennapi munkáját és azt, mire is lenne szükségük.

Nem nőtt, de nem is csökkent az adminisztrációs teher az új rendszerben, ami pedig elvárható lenne – írja a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a hvg.hu megkeresésére. "A rendszer stabilitása és működése a bevezetés óta elmúlt lassan 1 évben sokat javult, bár esetenként még mindig kapok olyan jelzéseket, amelyek valamilyen zavarról számolnak be. Ezeket igyekszem az EESZT vezetőivel vagy az informatikai rendszergazdákkal egyedileg kezelni." A patikusok gondjai leginkább abból fakadnak, hogy az orvosok valamit nem megfelelően írnak fel a szoftver vagy felhasználói gyakorlat miatt.

Budai Balázs, az NKE intézetvezető docense, e-közigazgatási szakértő azt mondja, az eeszt jó rendszer, minden ma érvényes szakmai feltételnek megfelel, és egyre többféle szolgáltató csatlakozása és szolgáltatás jellemzi. Az integráció és a sok felhasználó, napi egymillió tranzakció okoz fennakadásokat. Ebből több mint 600 ezer e-recept. Vannak akár tervezett egész napos leállások, ez nem lenne megengedhető. Csökkenti a rendszer hatékonyságát, hogy 2019 végéig nem szűnik meg a papíralapú recept, nálunk ugyanis nem lehetett meglépni, hogy egy csapásra áttérjünk az elektronikus receptre, de a társadalom jelentős rész még mindig nem e-citizen, magyarázza Budai. Ami szerinte a legnagyobb probléma: még mindig nincsenek tisztában az orvosok és betegek a rendszer helyes használatával, "és ebből komoly anomáliák keletkezhetnek". Ez azt jelenti, hogy sokszor nincsenek meg a kellő informatikai ismereteknek, illetve összetévesztik a felírási igazolást a vénnyel.

Update: Megérkezett az ÁEEK válasza is. A rossz internetes kapcsolat gondjának megoldása az állami szerv szerint a háziorvosok és gyógyszertárak feladata. "A háziorvosok és a gyógyszertárak üzemeltetői saját maguk dönthetik el, hogy mely internet szolgáltatótól vásárolnak internet kapcsolatot, vagy mely rendszergyártótól vásárolják meg a munkájukat támogató szoftvert. Ettől függetlenül az informatikai rendszerek szállítóinak a fejlesztésben eddig és ezután is minden segítséget megad az ÁEEK, hogy az EESZT szolgáltatásit a felhasználóik számára könnyen kezelhető módon jeleníthessék meg." A szakorvosok, kórházak internetkapcsolatáról nem szól az ÁEEK, igaz, a kérdésünkben a háziorvosi, gyógyszerészi panaszokat említettük csak.

A szakorvosi javaslatok nem kerülnek be a rendszerbe, a leletek pdf-ben tölthetőek csak le: az ÁEEK válasza erre az, hogy olyan sok rendszert kellett az eeszt-hez illeszthetővé tenni, hogy bizonyos minimumokban kellett megállapodni egyelőre (10 000 szolgáltató 80 különböző eredetű rendszerét kellett fejleszteni). "A rendszer indulásakor a rendszerbe kötelezően publikálandó dokumentumok köre a mindenki által biztonságosan előállítható minimumban került meghatározásra: a kötelezően publikálandóak a járó- és fekvő szakellátást lezáró dokumentumok (az ambuláns lapok és zárójelentések), valamint a különböző diagnosztikai eredmények (laborok, képalkotó diagnosztikák leletei, stb.). Ugyanígy, a biztonságos indulás érdekében született az a döntés, hogy a publikációk kezdeti formája a PDF legyen - ez ugyanis minden fejlesztő számára teljesíthető feltétel volt, így a dokumentumok egységes és azonnali bekerülése a Térbe biztosítható volt." At ÁEEK ígéri, a fejlesztés folytatódik: egyre több dokumentumot kell majd kötelezően feltölteni, és a formátum is praktikusabb lesz, ehhez azonban a helyi (háziorvosi, gyógyszerészi) rendszereket is fejleszteni kell. 2019 elejétől pedig a szakorvosi javaslatok is bekerülnek a rendszerbe.

Sok orvos gyakorlatát szakította meg, hogy nem tud az asszisztencia vényt felírni. Ez az ÁEEK szerint rossz gyakorlat volt, adatvédelmi okokból ezt nem lehetett folytatni. Az asszisztencia a saját hatáskörében beléphet a rendszerbe a saját azonosítójával, korlátozottan férhet hozzá betegadatokhoz.

Hogy lehet, hogy az orvos felírja az e-receptet, de az nem jelenik meg a gyógyszertáraknál? Az ÁEEK szerint ez az orvosinformatikai vagy a gyógyszerészi rendszer hibája lehet csak, amit a rendszer gyártója tud megoldani. "Bejelentés esetén természetesen az ÁEEK EESZT működtetésért felelős szervezete segíti a gyors megoldást a rendszerszállítóval."