Olyan fokú a félelem, hogy abszurd lépésekre sarkall embereket az MTA-nál – mondta a hvg.hu-nak Kertész János Széchenyi-díjas fizikus, aki kedden nyílt levélben közölte: úgy döntött, nem tartja meg a Magyar Tudomány Ünnepén tervezett előadását.
hvg.hu: Egy hónap múlva kezdődik a Magyar Tudomány Ünnepe, de a programról csak annyit tudunk, mely előadásokat nem fogják megtartani. Mi zajlik a háttérben?
Kertész János: Egyszerű: még nem jelent meg a program. A szervezők egyelőre begyűjtötték a felkért előadóktól a témajavaslatokat, Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese ezek közül húzott ki többet.
hvg.hu: Mi lehet a magyarázata ennek?
K. J.: Először azt gondoltam, egyfajta túlbuzgóság lehet emögött. Nehéz helyzetben van a Magyar Tudományos Akadémia, a főtitkárhelyettes asszony talán azt gondolta, segít, ha a kényes témájú előadásokat cenzúrázza, ám ezzel abszurd helyzetet idézett elő. A számomra igazán sokkoló hír azonban csak ezután következett: az MTA az Index kérdéseire válaszolva megerősítette, hogy a rendezvénysorozatért felelős főtitkárhelyettes azért nem illesztette be a programba az előadásokat, mert azok „politikai áthallásokat” tartalmaznak. Ekkor döntöttem úgy, hogy lemondom az előadásomat.
hvg.hu: Miről szólt volna az előadás? Nyílt levelében említette, hogy a korrupció témája is előkerült volna benne.
K. J.: Arra kaptam felkérést, hogy a hálózatelméletről tartsak népszerűsítő előadást. Azt terveztem, hogy először áttekintem a tudományág elmúlt két évtizedének kiemelkedő pontjait, benne több neves magyar kutató eredményeivel. A második részben pedig a hálózattudomány gyakorlati alkalmazásairól beszéltem volna, például a járványok terjedésének vizsgálatában, az orvostudományban vagy éppen a korrupciókutatásban betöltött szerepéről. A korrupciót természeténél fogva nehéz vizsgálni, hiszen rejtett dolog. Johannes Wachs-szal elért eredményeinket felhasználva azt terveztem bemutatni, hogy egy településen a korrupciós kockázatot miként befolyásolja a társadalmi hálózat szerkezete. Lehet, hogy megemlítettem volna konkrét példaként az Elios-megbízásokat, amelyek ritka, lényegében azonosított példaként egyfajta referenciát jelenthetnek az elmélet számára. De persze alapvetően elméleti kutatásról van szó, ahol jelenségeket vizsgálunk, és nem a politikai következtetések levonása a cél.
hvg.hu: Tapasztalt korábban hasonló (ön)cenzúrát az akadémián?
K. J.: Az elmúlt harminc-negyven évben nem. A rendszerváltás előtt persze működött, az ilyen témák még a javaslatig sem jutottak volna el – bár az előző rendszer utolsó éveiben már ez sem volt feltétlenül igaz. Nem győzöm hangsúlyozni: itt tudományos módszerekkel elért tudományos eredmények bemutatásáról beszélünk egy nyilvános fórumon.
hvg.hu: Mi volt a célja a levéllel?
K. J.: Szeretném világossá tenni: semmiképpen nem azért írtam ezt a levelet, mert egy mozgalmat akartam elindítani, hanem mert a kollégáimmal kívántam szolidaritást vállalni, és mert botrányosnak tartom a történteket.
hvg.hu: Hová fajulhat a helyzet? Lesznek ön szerint személyi következményei?
K. J.: Azt mindenki látja, hogy az MTA és a kormány közötti konfliktus súlyos, és nem hiszem, hogy jó irányba mennek a dolgok. Palkovics László miniszterként nagyon eltökéltnek látszik, és nem igazán lehet vele párbeszédet folytatni. Éppen ezért megértem azokat is, akik úgy gondolják, hogy a jelenleg folyó tárgyalások szempontjából jobb nem hangosan tiltakozni. Azt nem gondolom, hogy az MTA vezetésénél bárkit felelősségre vonnának a tudomány cenzúrázásáért. Mindenesetre nagyon szomorúnak tartom azt, ami történt. Rávilágít arra, olyan fokú a félelem, hogy ilyen abszurd lépésekre sarkall embereket.
| Két előadás története |
Kedden a Qubit írt arról, hogy két előadást letiltott a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe tervezett programjából. A „Nők és a férfiak szerepe és sikeressége a számítástechnikában nagy adatok alapján”, valamint a „A közösségi média jogi oldala” című előadásokat a körbeküldött levél szerint „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai”, továbbá a téma „politikai vonatkozásai miatt” nem lehet megtartani. A hvg.hu megszerezte azt a válaszlevelet, amelyet a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője, Rudas Tamás az elutasító döntésre írt a programról döntő főtitkárságnak. Rudas a levélben tudomásul vette a döntést, és azt írta, a két előadást a Társadalomtudományi Kutatóközpontba áthelyezve fogják megtartani, hogy azok áthallásossága ne az MTA-t terhelje. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”. Kertész János fizikus, hálózatkutató, az MTA rendes tagja néhány órával később a Facebookra kiposztolt nyílt levélben jelezte: úgy döntött, lemondja az eseményen tervezett előadását. A Mérce közben úgy értesült, hogy az MTA nem csak a két említett előadást, de teljes blokkokat vett ki a tervezett programból, az egyik a migrációval kapcsolatos, a terv szerint árnyalandó az erről szóló közbeszédet, a másik pedig a 2018-as országgyűlési választások tanulságait összegezte volna.
|
