Egy emberi jogi szervezet saját felmérést készített az emberi jogok iskolai oktatásáról és érvényesüléséről. A pedagógusok megállapításai árnyalják az Emmi által festett rózsaszín képet: a hittanórákon alig jön elő a téma, a kormány retorikája pedig korlátozza a civilekkel való iskolai együttműködést, és végső soron a diákok felvilágosítása szenved csorbát ezáltal.
Az iskolákban a roma diákokat éri legtöbbször szóbeli vagy fizikai zaklatás, bullying, ugyanakkor az emberi jogi felvilágosítással gondok vannak, állapítja meg az Emberi Jogi Nevelők Hálózatának (EJHA) gyorsjelentése. Az EJHA nem reprezentatív felmérést végzett, 190 oktatót kérdezett online 18 megyéből arról, hogyan érvényesül az eberi jogok oktatása – 60 százalékuk középiskolai, 40 százalékuk általános iskolai oktató.
A felmérés árnyalja az Emmi által készített felmérést, amit az Európa Tanácsnak küldött el, és amiben a kötelező iskolai közösségi szolgálatot, valamint az erkölcstan és hittanóra bevezetését említették gyakorlati példának. Az EJHA felméréséből azonban kiderült, hogy a hittanórák 2 százalékán kerülnek csak elő az emberi jogok témaként, az erkölcstan órán pedig 17 százalékban. A legtöbbször (28%) a történelemórán kerül elő a téma.
Az iskolák 64 százaléka nem tart fent kapcsolatot emberi jogokra specializált civil szervezetekkel. Ide kapcsolódik, hogy a téma megjelenítésétől több iskola is tart, írja a jelentés, mert félnek az állami propaganda hatására a megbélyegzéstől. A legnagyobb emberi jogi civil szervezetek (TASZ, Helsinki) ugyanis sorosisták a kormány propagandája alapján. Beszédes egy tanári idézet is: „Érdemes lenne nem (csak) a tanulókat megcélozni, hanem a szülőket ilyen programokkal, ugyanis gyakran, amit hétköznap 'felépít' a pedagógus, hétvége vagy szünet után 'romokban hever' egyes tanulóknál.”
A kérdés viszont messze nem a migrációról szól. A zaklatás, bullying témája ugyanígy ide tartozik:
"Az iskolai zaklatások 70%-át teszik ki az előítéletes megjegyzések és verbális zaklatások, de előfordul cyberzaklatás és fizikai erőszak is. A pedagógusok 58%-a azt jelezte, hogy nem tudja, a tanulók tapasztalnak-e online zaklatást, bántalmazást. A tanárok számára ez a terület kevéssé átlátható vagy kontrollálható. A negatív megnyilvánulások 41%-a a roma származású tanulók ellen irányul, utánuk következnek 6%-kal az LMBTQ fiatalok, 5-5%-kal a zsidó, migráns, SNI-s, visszahúzódó gyerekek, és a lányok"
– áll a jelentésben.
Vagyis az emberi jogi felvilágosítás hatékonyságát csorbítja a civilellenes retorika, propaganda. És ennek, úgy tűnik, végső soron maguk a diákok isszák meg a levét.
