Most először készült átfogó kutatás a biciklizőkről, eszerint Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legmagasabb az elsősorban biciklivel közlekedők aránya.
Nagy mintájú, átfogó kutatás készült a magyarok biciklizési szokásairól, amelyet a Magyar Kerékpárosklub és a Medián bonyolított le az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos megbízásából, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával.
A kutatás szerint
Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legmagasabb az elsősorban biciklivel közlekedők aránya.
A kutatásból kiderült az is, hogy
- a magyarok 17 százaléka közlekedik elsősorban kerékpárral, és a leggyakoribb cél a vásárlás;
- országosan 70 százalék teker valamilyen gyakorisággal;
- az emberek 67 százaléka rendelkezik saját működőképes bringával;
- 61 százalék legfeljebb 5 kilométeres távokat tesz meg;
- a fiatalabbak inkább kerékpároznak, de a nemekre vonatkozó adatok alapján megdőlt az a nézet, amely szerint "férfias" lenne biciklizni;
- leginkább a Dél-Alföldön, például Szegeden bringáznak, az ezt követő régió az Észak-Alföld, egyebek mellett Debrecennel;
- a községekben élők több mint fele minden nap kerékpárral jár.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos azt mondta, azért rendelték meg a kutatást, mert rájöttek, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő adat a témában, a vidéki kerékpárosok számáról ugyanis csak Kisköréről voltak információik, ahol a gátőrök strigulázzák az áthaladókat. Most számlálókat is elhelyeztek szerte az országban. A kormánybiztos abbéli reményét fejezte ki, hogy rendszeresen megismétlik majd a kutatást. A munkába járásra vonatkozó, úgynevezett "hivatásforgalmi" adatok mellett szerinte fontos volna a turisztikai dimenziót is felmérni.
Mint mondta, a lakosság jelentős része, nagyjából egyötöde biciklizik naponta, és főleg a kisebb településeken jellemzőbb a kerékpározás, a nagyvárosokban az emberek fontosabbnak tartják a megfelelő infrastruktúrát. Révész Máriusz felhívta az önkormányzatok figyelmét: sokan kifogásolják, hogy nincs módjuk biztonságosan tárolni az eszközeiket. Arról is beszélt, hogy a közbringarendszer átalakításával valószínűleg többen ülnének nyeregbe. Azt javasolta, hogy az éves budapesti tömegközlekedési bérlet mellé kerékpárosbérlet is járjon.
Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője szerint is sokat lendítene a biciklivel járók arányán, ha biztonságosan le lehetne kötni az eszközöket a tömegközlekedési megállóhelyeken.
Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke azt mondta, tíz éve lobbiztak azért, hogy legyen egy ilyen felmérés, és szeretnék, ha rendszeresen megismételnék azt, hogy kirajzolódjanak a trendek. Mint mondta, a fő céljuk, hogy jobban elterjedjen a biciklizés.
Nagy lehetőségnek nevezte a különböző eszközök közötti megfelelő átszállást: Dunakeszin például el lehet gurulni a vasútállomásig, vonattal Budapestre menni, majd ott ismét nyeregbe ülni.
Kérdésre válaszolva Kürti Gábor a várható beruházások között említette a Budapest-Balaton bringaút kivitelezését, valamint a Balaton-kör felújítását. Révész Máriusz ehhez hozzátette a Tisza-tónál tervezett fejlesztést. Megemlítette, hogy gyermekeknek szóló füzetet adnak ki a közlekedésről, valamint kampányt indítottak azért, hogy az autósok 1,5 méteres oldaltávolságot tartsanak a biciklistáktól.