A három vádlott felmosóvizet itatott, csikkeket etetett a sértettel. Volt, hogy kikötözték, ütötték, rugdosták, ugráltak a testén és ájulásig fojtogatták. 12 napig kegyetlenkedtek vele, ami a halálát okozta.
A Vas Megyei Főügyészség vádirata szerint a három vádlott 2017 tavaszától elkezdte csicskáztatni a velük egy zárkában lévő sértettet. Május 2-től napi rendszerességgel bántalmazták és alázták meg, például a takarításhoz használt műanyag vödröt az elsőrendű vádlott megtöltötte vízzel, és arra kényszerítette, hogy igya meg. Eközben testszerte bántalmazták, majd csikket etettek vele.
A rendszeres bántalmazások és kínzások néhány nappal később még inkább eldurvultak. A vádlottak kikötözték a sértettet, lepedőből hasított csíkokkal betömték száját, felváltva ráálltak, taposták, ugráltak rajta, ököllel ütötték és rugdalták a bordáit, ájulásig fojtogatták. Amikor a sértett összecsuklott, felállították, és elölről kezdték a bántalmazást.
A sértett halálát megelőző egy-két napban az elsőrendű vádlott arra kényszerítette, hogy egye meg a felmosó cipőfűző vastagságú szálait. Az ellenőrzések során a sértettet beküldték a mosdóba vagy az elé térdeltették, oda ugyanis az őrök nem láthattak be.
Amikor a sértett a bántalmazások miatt vérzett, a szétnyílt sebet az elsőrendű vádlott egy öngyújtóval kiégette, a vért feltakarították a sértettel, a véres törölközőt pedig kidobták az ablakon.
Május 14-én reggel a vádlottak arra ébredtek, hogy a sértett a hányásában fekszik a mosdó előtt és hörög. A másodrendű vádlott kikiabált az őrnek, hogy baj van. Amíg az őr a zárkához ért, megbeszélték, hogy nem mondanak egymásra semmit, azt fogják előadni, hogy valaki más bántalmazta a sértettet.
A nappalos szolgálatot ellátó ápoló nem tudta megmenteni a sértett életét.
Az elhunyt sérüléseit – amelyeket a vádlottak által térben és időben elhúzódó, az emberi méltóságot mélyen megalázó durva bántalmazások következtében szerezte – három oldalon keresztül sorolja a vádirat. A sérülések nagy részét a halálát megelőző 12-24 órán belül szenvedte el, ezen belül a halált eredményező sérüléseket, továbbá a durva, életveszélyes sérüléseket is.
A halált eredményező sérülések elszenvedését követően a néhai sértett életének megmentésére lehetőség nem volt, halálát az idejekorán érkező szakszerű, célszerű orvosi ellátás sem háríthatta volna el.
A Vas Megyei Főügyészség az első- és másodrendű vádlottakat folytatólagosan, társtettesként elkövetett kényszerítés bűntettével, társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettével, és társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével, a harmadrendű vádlottat pedig társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettével, és társtettesként, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádolja.
Az előkészítő ülésen egyik vádlott sem ismerte be a bűnösségét, ezért a bíróság tárgyalást tart az ügyben.
Az előkészítő ülésen a bíróság döntött a bizonyítási indítványokról, továbbá elrendelte a harmadrendű vádlott letartóztatását, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabadságvesztését 2018. szeptember 20-án tölti ki.
A 24.hu megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, hogy megtudják, mit tesz a szervezet azért, hogy ilyen borzalmakat senkivel ne tehessenek. Szóvivőjük szerint a büntetés-végrehajtás kiemelt figyelmet fordít a fogvatartottak egymás sérelmére elkövetett cselekményeivel összefüggő megelőző-feltáró jellegű tevékenységre. „A több ember együttes elhelyezését biztosító intézetekhez, intézményekhez hasonlóan a büntetés-végrehajtási intézetekben is előfordulhatnak atrocitások. Általánosságban az is elmondható, hogy a fogvatartottak folyamatos őrzés, felügyelet, ellenőrzés mellett töltik mindennapjaikat, végzik tevékenységüket. A bv. intézetekben – a lámpaoltást követően is – rendszeres, visszatérő ellenőrzésekkel felügyelik munkatársaink a fogvatartottakat az egyes körletrészeken. Amennyiben a fogvatartottak egymás sérelmére elkövetett bántalmazásáról a személyi állomány tagjai tudomást szereznek, arról azonnal jelentést tesznek elöljáróik irányába, majd meghatározott protokoll alapján jár el az intézet. A tudomásunkra jutott, feltárt eseteket minden esetben fegyelmi-, illetve – ha a körülmények és a tények azt indokolják – büntetőeljárások követik.”