Nem elég, hogy az eredeti látványtervekhez képest egy kelet-ukrán összeszerelő csarnok épült fel Duna Aréna néven sok milliárdból a Dagály területén, a vizes vb után az épület kék díszkivilágítása zavarja a környéken lakók nyugalmát. A néptelen úszókomplexum mögött élők az év 365 napján kapják a külső homlokzatot fényárban fürösztő reflektorok visszavert fényét. Az üzemeltető Bp2017 Kft. szerint ők mindent a jogszabályoknak megfelelően csinálnak. A szakértői mérés viszont ellentmond állításaiknak.
Lassan – természetesen az ígértekhez képest is lassabban – rendeződik a 140 milliárdot felemésztő budapesti vizes világbajnokság központi helyszíne, a Duna Aréna és a Dagály strand. Az uszodakomplexumról visszabontották a lelátók egy részét, a szabadtéri fürdőt pedig az első mínuszokra üzemképessé teszik (na jó, kedden nyit). A helyi lakók mégsem tudnak őszintén örülni, hogy a felfordulás lassan véget ér az előkertjükben. Ők még emlékeznek a Duna-partot korábban szegélyező fák látványára, a naplementére a budai hegyek fölött, és a szelíd folyóra. Ehelyett most nézhetik a „bolgár parkolóházat”, ahogy az egyik érintett, Wéber Dániel nevezi.
Sokan vannak ezzel így a városban. A beinduló ingatlanpiac miatt számos környéken sóhajtanak a lakók, amikor beépítik a foghíjtelket vagy a korábbi kiserdőt. Így jártak, mondhatják erre sokan. Igen ám, de a Duna Aréna nem csak fizikai valójában zavarja a lakókat.
Az Aréna éjszaka díszkivilágítást kap
A Duna Aréna külső, fémes burkolatát színváltós LED-es díszkivilágítással látták el. Ez eleinte különböző színekben pompázott, mára beállt egy nagyjából kék, olykor zöldes árnyalatra. És ha egyszer felkapcsolják, nincs kegyelem. Égnek a reflektorok egész éjjel: alkonyattól pirkadatig világít a vizes vb óta. Wéberéket ez pedig zavarja: a kék fény bevilágít a hálószobába, nappaliba, dolgozószobába.
A redőnyökkel persze megoldható a helyzet, de nyáron nem a legkényelmesebb csukott ablaknál, lehúzott redőnyök mellett aludni. És nem csak Wéberéknek ez a heppje, más lakókkal is beszéltünk, akiket zavar a fény. Egyikük csak idézni tudta a szintén angyalföldi Fenyő Miklós jövőbe látó Hotel Menthol című számának vonatkozó sorát: „tündöklő fénye kiveri a szemed”. Szerinte sikerült eltalálni épp azt a kék árnyalatot, ami sokakat irritál, olyan UV-s sugárzása van.
Egy másik lakó arról beszélt, a kivilágítás elnyomja a kilátást, jobb lenne, ha éjfélkor kikapcsolnák. Hogy a panasz nem teljesen reménytelen, azt mutatja, hogy két nagyon erős fényforrást a számtalan tiltakozó e-mail hatására letompítottak, igaz, csak a közeli, Arénához kapcsolódó építkezésen, maga az épület továbbra is ragyog. Egy lakó arról számolt be, hogy a kisgyerekük elaltatása nehezebb a kék fény miatt, elvonja a figyelmét éjszaka is, amikor felébred. Ők sem szoktak lehúzott redőnnyel aludni, szeretik a természetes fényviszonyokat. Nekik igazából a fák kivágása a megbocsáthatatlan bűn, és elég bosszantó, hogy a Dagály még most sem készült el, korábban a nagyobb gyerekeik oda jártak nyári táborba, és persze a család is strandolni.
Na jó, erős a kivilágítás, miért baj ez? – teheti fel bárki a kérdést. Wéber attól tart, mivel a kék fénynek élettani hatása van (a sugárzó kék fény csökkenti a melatonin hormon termelését, ami a nyugodt alváshoz kell), emiatt felületesebb lesz az alvás, így nem piheni ki magát a szervezet. Mint magyarázza, ez hosszabb távon egészségkárosító hatású: a rossz minőségű alvás (más faktorokkal együtt) depresszióhoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, elhízáshoz, 2-s típusú cukorbetegséghez vezethet.
Van-e fény a hivatalok végén?
A pszichológus szakértők szerint egy ilyen, távoli fényforrás nem valószínű, hogy kihat a melatonintermelésre, ez a közvetlen közeli fényforrásoknál probléma inkább, mint a tablet, telefon, számítógép képernyője. Ha éjjel ezeket bámuljuk sokáig, akkor bezavarhat az alvásteljesítményünkbe. Viszont aki egy probléma miatt idegeskedik (akár alaptalanul), az tényleg rosszabbul alszik, nála emiatt már jelentkezhetnek egészségügyi következmények.
Wéber nem ült ölbe tett kézzel: írt levelet a XIII. kerületnek, az Arénát üzemeltető Bp2017 Kft.-nek, az ÁNTSZ-nek, amely egészségügyi probléma esetén lehet illetékes. Állítja, érdemi választ nem kapott sehonnan sem. Mi is végigjártuk hát a köröket.
A XIII. kerületi önkormányzat kérdésünkre azt írta, az érintett lakók birtokvédelmi eljárást kezdeményezhetnek. Ezt a jegyzőnél kell indítványozni, ha „a birtokost a birtokától tilos önhatalommal, jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják”. Kérdés persze, hogy itt a birtoklásban keletkezik-e zavar, azaz a bíróságon milyen sikerrel érvelhetnek a lakók. 3000 forint illeték fizetése után tehető meg a bejelentés. Az önkormányzat elutasíthatja a kérelmet határozattal, „ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát”. A lakóknak pedig maguknak kell előállniuk a bizonyítékokkal, azaz nekik kell megmérniük az Aréna fényét. A határozatot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon lehet megtámadni 15 nappal a kiadása után.
Az Aréna fenntartója, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) annyit írt, az üzemeltető Bp2017 Kft.-hez továbbítják a levelet. A kft. teljes neve ugye Bp2017 Világbajnokságot Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. Több dolog is kiderült róla: a vezető tisztségviselők havi 800 ezer–1,5 millió forint között keresnek, a vb után megnőtt a cégben dolgozók létszáma, és nem csak a vb szervezésére és lebonyolítására jött létre, hanem utána megkapta feladatként a Duna Aréna üzemeltetését (miután sokáig nem jelentkezett erre senki), sőt a tervek szerint innentől más, nemzetközi sportesemények szervezését is megkaphatja (nem csak úszóeseményét).
A Bp2017 válaszolt kérdéseinkre, és elküldte azt a levelet is, amelyet állításuk szerint Wébernek küldtek – egy hivatalos válasz esetében egy tértivevényes levél nem lett volna talán túlreagálásnak mondható. Szántó Éva ügyvezető igazgató (a MÚSZ egykori főtitkára) úgy látja, minden szükséges engedélyt beszereztek az építéshez és az üzemeltetéshez is. „Ha az épület bármilyen téren nem felelne meg az érvényes jogszabályoknak, az illetékes hatóságok nem adnák ki.” A Bp2017 arra is felhívja a figyelmet, hogy az érintett lakások 300 méterre fekszenek az Arénától. Állítják:
mivel a Duna Aréna díszkivilágítása – érthető módon – az épületre irányul, az onnan visszaverődő fény ilyen távolságban már elhanyagolható mértékű reflexiót okoz. Kisebbet, mint a szomszédos ház fényei.
A Bp2017 Kft. Wébernek küldött válaszában állítja, a díszkivilágítás megfelel a mesterterv előírásainak, a díszvilágításra vonatkozó rendelet csak a fővárosi fenntartású, üzemeltetésű díszkivilágításra vonatkozik. Megfelel a cég szerint az OTÉK előírásainak is.
A szubjektív fényérzet
A cég állításainak viszont ellentmond a szakértő mérése. Mivel a birtokvédelemhez Wébernek kell bizonyítani, hogy a kék fény zavaró és káros, cselekedett: Kolláth Zoltán egyetemi tanárhoz fordult, aki a fényszennyezés elismert tekintélye. Ő kiszállt a lakásba és mért. Szakvéleménye konklúziója: mivel a megvilágítás kék, az általában használt mérőszámok nem jellemzik jól a díszkivilágítás szubjektív hatását. A kék fény a melatoninra jellemző mérőszámban hétszeres hatást okoz a helyszínen a teliholdhoz képest, tehát "véleményezhető, hogy a vizsgált lakásban a Duna Aréna díszvilágítása zavarja a lakókat a nyugodt pihenésben". A szakértő szerint más színű fénnyel csökkenthető lenne a negatív hatás, a díszkivilágítás este 11 óra után történő lekapcsolása pedig feltétlenül indokolt lenne.
De milyen jogszabály szól arról, hogy mekkora fénnyel lehet kivilágítani egy objektumot, épületet? A fővárosban nincs ilyen, egy budapesti rendelet felsorolja a díszkivilágítást kapó objektumokat, és kivilágítási kategóriákat, leírja magát a kivilágítás rendjét. Egy 2015-ös dokumentum, a Budapest Világítási Mesterterv pedig a fővárosi üzemeltetésű köz- és díszvilágításra ad meg ajánlásokat. Ebben az áll: „A Duna-parti zónákban a folyó mentén, a közvilágítással ellátandó vagy a közvilágítás rekonstrukciójával érintett közterületeken telepített világítási berendezések tervezése esetén megvilágítás-számítással igazolni kell, hogy a meder területének parti határvonalától mért 5 m-es medersávban a vízfelületen a megvilágítandó közterület átlagos megvilágítási értékének legfeljebb 10%-a mérhető, mint átlagos vízfelületre jutó megvilágítás. Fő közvilágítási szempontok az ökológiai értelemben zavaró fények elkerülése, és a megfelelő közbiztonság összehangolása.”
Ez a hideg, erős fény ökológiai szempontból eléggé zavarónak tűnik. A budapesti főépítésznek rá kellett bólintania elvileg az elképzelésekre, amikor engedélyeztetés volt. Írtunk a fővárosnak is a problémával kapcsolatban, választ eddig nem kaptunk. Az ÁNTSZ-nél is érdeklődtünk, mennyiben illetékes a kérdésben a tisztiorvosi szolgálat, léphet-e az ügyben, pár nap türelmet kértek a válaszig – ez úgy egy hónapja volt, azóta nem érkezett meg a válasz.
Kérészéletű happy end
Wéber nem adja fel, megpróbál minden jogorvoslati fórumon fellépni igazáért. És mintha meg akarnák viccelni ellenfelei: augusztus 11-én az Aréna kiírta a Facebookra, hogy estére lekapcsolják a fényeket kerek 10 napra. De nem a lakosok miatt: a dunavirágzásra, a kérészek párzására van végzetes hatással a kék fény, megtéveszti a rovarokat, akik a víz helyett a Duna Aréna környékére petéznek le, a peték pedig így kiszáradnak. Ezzel bebizonyosodott, hogy a nagy kékségnek vannak ökológiai kockázatai és veszélyei.
A kérészek érdekérvényesítő képessége jobb, mint a lakóké.
