A Fidesz-kormány érzületi hátországát egyre inkább az alt-right mozgalom szolgáltatja, propagandistáit nem az köti össze, amiben hisznek, hanem az, amit gyűlölnek. A magyar alt-right eltér a többitől, ezt elemzi legfrissebb számában a HVG.
"Ötven évvel ezelőtt az ilyen emberek kereszteket égettek, ma felgyújtják a Twittert" – így jellemezte a sokak számára teljesen átláthatatlan alt-right (alternatív jobboldal) irányzatot Jonathan Greenblatt, az antiszemitizmust monitorozó amerikai Rágalmazásellenes Liga vezetője. A már hosszú évek óta létező, marginális online fórumokat tömörítő, de csak az utóbbi két-három évben öntudatosabbá vált alt-right valójában nem mozgalom, hanem szinte kizárólag a közösségi médiában gyűlölködő, kultúrharcot folytató radikális jobboldali körök, blogok, vlgok, rádióműsorok, podcastok laza hálózata, nélkülözve bárminemű központi irányítást vagy ideológiát.
A Fidesz-kormány érzületi hátországát egyre inkább az alt-right mozgalom szolgáltatja, melynek propagandistáit nem az köti össze, amiben hisznek, hanem amit gyűlölnek. Itthon az alt-right nem fiatalos jelenség, hanem fiataloskodó. Az irányt Orbán Viktor jelölte ki, amikor a 2015-ös kötcsei beszédében a "csata megnyerésének kulcsát abban találta meg, hogy a fiatalok számára is vonzóvá kell tenni a 'mindennapi nacionalizmust'". Ennek érdekében pedig a kommunikáció legyen "modern, cool, trendi, szexi, fancy".
A forradalmi retorika is élesztgeti az ifjonti hevületet, ám a lázadásnak némi gellert ad, hogy a forradalmárok mögött a hatalom áll, a forradalom mellékterméke a végletekig lezüllött közbeszéd. További részletek a friss HVG Fókusz rovatában.
