Németh Szilárd nem sokat teketóriázik, kelljen akár pörköltöt főznie vagy történelmi párhuzamot vonnia. Ma ugyanaz a felállás, mint a nándorfehérvári csata idején, Európa lebecsüli a veszélyt, mi pedig nem.
Ma van a nándorfehérvári csata 562. évfordulója, és megszólalt a budai Várban Németh Szilárd HM-államtitkár is. Természetesen párhuzamot vont a mai és az akkori helyzet között: napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre. Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előretörni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt, hangsúlyozta.
Németh kiemelte, a déli harangszó azóta is arra emlékeztet, hogy sikerült megállítani az előretörő oszmán sereget és "megvédtük Európát". Érdemes megjegyezni, hogy a déli harangszó pápai parancsa azonban nem a nándorfehérvári diadal miatt született meg. Ahogy a Rubicon című történelmi portál cikke is írja, III. Callixtus pápa 1456 június 29-én hirdette meg a harangok megkondítását, azért, hogy a hívek imádkozzanak azért, hogy a törökök Konstantinápoly után ne jussanak tovább (amire akkor kevés esély látszódott), és hogy sikeresen toborozzon a törökök ellen egy újabb keresztes hadat. Csak két nappal később kezdődött meg Nándorfehérvár ostroma. A pápa ráadásul nem is a déli harangszót hirdette meg, hanem azt, hogy délután 3 és 6 óra között félóránként harangozzanak, illetve imádkozznak a hívek. A bulla kihirdetése lassan ment, így összecsúszott a nándorfehérvári győzelem hírével, így amikor a pápa tudomást szerzett a a jó hírről, hálaadásra változtatta a könyörgésre kiszabott imádságokat, és ezt a napot (az Úr színeváltozásának napját) beiktatta a katolikus egyház hivatalos ünnepnapjai közé.