Elsőfokon két év letöltendőt kapott egy ortopéd sebész, aki minimum 9 betegétől pénzt követelt ki az ellátás után. Az elmúlt években néhány ilyen ügy jutott bíróság elé, volt, ahol a szülésért 150 ezret kérő orvos pár tízezres büntetéssel megúszta a végén. A betegnek nem egyszerű bizonyítani igazát, az esetek elenyésző részében születik feljelentés.
Bár nem precedensértékű, de azért elég ritka, hogy végrehajtandó börtönbüntetést kapjon elsőfokon egy orvos vesztegetés – vagyis a műtétért vagy egyéb beavatkozásért előre vagy utólag kikövetelt pénz – miatt. A szóhasználat fontos: a hálapénz utólagos elfogadása – amennyiben azt a beteg önként és valóban hálából adja, nem bűncselekmény, pénzt KÉRNI, vagy akár csak utalás szinten fizetséghez kötni az amúgy OEP által finanszírozott ellátást viszont az.
A Péterfy Sándor utcai kórház egykori ortopéd sebészét, Sz.-t egy nyílt levél buktatta le még 2013-ban, miután az orvos kevesellte azt a 10 ezer forintot, amit a szilánkosra tört sarkú férfi, Kathy Attila a műtét után hálából átadott.
„Akinek búvárkodni van pénze, annak legyen műtétre is, ezt a pénzt a cimborámmal 5 perc alatt eliszom. Úgyis visszajön még varratszedésre, gondolja át addig”
– idézte fel még 2013-ban a beszélgetést Kathy a Blikknek. Esetét a főnöke hozta nyilvánosságra, a nyílt levelet – amelyet azóta eltávolított Facebook-oldaláról, elküldte a kórház vezetésének is.
Késő bánat
Azt, hogy pontosan hogyan követték egymást az események, nehéz felidézni. A Péterfy kórház annak idején fegyelmi vizsgálatot indított, miután tudomásukra jutott, hogy az orvos előre meghatározott összeget kért a betegeitől, majd azonnali hatállyal kirúgták az orvost.
„Az előre kikövetelt hálapénz esetét egyértelműen elítélendőnek tartjuk, magát a paraszolvencia kérdését is úgy ítéljük meg, hogy jó lenne mielőbb a múlt eseményei közé sorolni”
– írta megkeresésünkre a Péterfy Sándor utcai kórház főigazgatója, Sásdi Antal. A fegyelmi eljárás során meghallgatták Kathyt is, aki a Blikknek akkor azt mondta, az orvos a meghallgatás előtt fölhívta, és többször is bocsánatot kért, állítása szerint csak a feszültséget szerette volna oldani. Kathytól a meghallgatásán azt kérdezték, megelégedne-e azzal, hogy az orvos nyilvánosan bocsánatot kér tőle, mire ő azt mondta, „nem az a kérdés, én mivel érem be, hanem hogy a kórház mivel éri be, illetve az orvosok. Arról nem is beszélve, hogy mi van a rengeteg volt és leendő beteggel”.
Sásdi az öt évvel ezelőtti ügy részleteire már nem emlékszik, épp külföldön volt, akkori helyettese szerint az RTL Klub adásában nyilatkozott a beteg a történtekről, a kolléga pedig a fegyelmi tárgyaláson beismerte a riportban elhangzottakat.
Azt nem tudni, mikor és kinek a kezdeményezésére indult rendőrségi eljárás, annyi biztos, 2015 novemberében már javában folyt a nyomozás, az év végén emelt vádat az ügyészség. Az orvost kilenc rendbeli vesztegetés elfogadása miatt ítélte el a bíróság elsőfokon.
Az ügyészségi közlemény szerint volt olyan beteg, akivel előre közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, másnál a műtét után határozta meg, hogy mennyit tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Egyes esetekben a vádlott alkudozott a honoráriumként elvárt összegről, de előfordult olyan is, hogy részletfizetést ajánlott a betegnek. Az ortopédsebész 2 év letöltendő börtönbüntetést kapott, a vád és védelem is fellebbezett. Kathy az ítélet után már nem akart nyilatkozni, hiába kerestük mi is.
Azt nem tudtuk meg sem a rendőrségtől, sem az ügyészségtől, hogy pontosan mi alapján tudtak vádat emelni az orvos ellen – vagyis hogyan látták bizonyítottnak, hogy a sértettek igazat mondanak –, annyi támpontot kaptunk, hogy a kilenc sértett végig következetes volt, ez elég volt a bíróságnak is.
Angelika és más nők
A Csolnoky Ferenc kórház egykori nőgyógyászát – aki ráadásul daganatos betegektől kért pénzt a beavatkozásokért – egy hangfelvétellel buktatta le az egyik betege.
„Az anyagiakat tudjuk rendezni, Angelika?”
– hangzott az onkológus-nőgyógyász kérdése az egyik vizsgálat alatt (a beszélgetés részlete az RTL Klub Híradójában is megjelent). A nő az után ment egy diktafonnal felvértezve az orvoshoz, hogy az az előző alkalommal kevesellte az 50 ezer forintot. A lezárt borítékot a nő orra előtt fölbontotta, majd közölte, ő 150 ezres kategória. A nő nem fizette ki a fennmaradó összeget, hanem feljelentést tett a rendőrségen.
Az orvos ügyvédje azzal érvelt, a beszélgetésen nem a hálapénzről volt szó, a doktor az iránt érdeklődött, a nő be tudta-e fizetni a nyaralását.
Az eljárás során kiderült, nem Angelika az egyetlen, akitől pénzt kért az orvos, a tudósítások szerint előfordult olyan eset is, mikor a doktor közölte a beteg férjével, hogy nem sikerült minden káros szövetet eltávolítani, ezért a nő nem fog felépülni. Ennek ellenére eltette a 150 ezer forintot. Az a nő nem sokkal később meghalt.
Az orvos elsőfokon 3,5 éves letöltendő börtönbüntetést kapott 2016-ban 10 eset miatt, amelyet a másodfok 2 év felfüggesztett börtönre enyhített, ráadásul eltörölte a 4 éves orvosi eltiltását is, arra hivatkozva, hogy ugyan bűnösségéhez nem fér kétség, társadalmi érdek, hogy tovább dolgozzon. 1 milliót koboztak el tőle. Orvosok nyomására a Magyar Orvosi Kamara etikai vizsgálatot indított, a doktort fél évre tiltották el a praktizálástól (a Kamara nem mindig ilyen serény, 2016-ban a budapesti szervezete egy eljárást sem indított, és ez is csak hosszú pereskedés után derült ki).
Postás hozta a csekket
Jelentős volt az enyhülés a legtöbb szereplős perben, ahol 14 orvos és szülésznő állt bíróság elé, mert 2007 és 2008 között előre 50-150 ezer forintot kértek a szülésért a MÁV- és a Honvédkórházban, valamint egy XIII. kerületi rendelőben. 2014-ben összesen több mint 21 milliós pénzbírságot szabott ki a bíróság – az egyik orvos 2,4 milliós büntetést kapott –, egy szülésznő felfüggesztett börtönt kapott, egy orvost felmentettek. A végső eljárásban a Kúria már csak pár tízezrekre büntette az érintetteket, volt, aki megrovást kapott. Ez az ügy a sajtóhírek alapján "házon belülről" pattanhatott ki, személyes bosszúból, az esetleges érintetteket később kereste meg a rendőrség tanúnak.
Egy Honvédkórház-beli esetben is eljárást indított a rendőrség – amikor az orvos 2016-ban csekken küldött vissza 50 ezer forintot az elhunyt beteg hozzátartozójának –, azonban nem tudni, hogy a nyomozás hol tart, a BRFK és a Honvédelmi Minisztérium is a Fővárosi Főügyészséghez irányított minket, ahonnan egyelőre nem kaptunk választ.
A Semmelweis Egyetem egyik klinikáján is felmerült, hogy az egyik szülész-nőgyógyász pénzt kért az egyik, ügyeletben szülő nőtől, akinek nem ő volt az orvosa. A kórház vizsgálatot indított, azonban itt a vesztegetést kétséget kizáróan nem tudták megállapítani. A fegyelmi idejére az orvos munkaviszonyát felfüggesztették, aki inkább maga távozott az intézményből. A 2017-es vizsgálat részleteiről próbáltunk volna részleteket megtudni, de nem nyilatkoztak.
Ja, ha reklamál, akkor visszaadom
„Elmondják a betegek, hogy egy-egy műtétnek szabott ára van, az orvos közli, hogy megcsinálja, és ennek ennyi a költsége” – ezt már a műhibaperekre szakosodott ügyvéd, Ábrahám László mondja.
„Az én egyik ügyfelemmel is közölte az orvos, hogy nála ennyi pénz egy tank benzinre sem elég. A beteg meg kiegészítette még egyszer annyival.”
Miután ez jellemzően „látens, bizonyíthatatlan”, a műhibapereknél ezt a kárigénynél ki szokták hagyni, a vélt vagy valós orvosi hiba miatt tesznek büntetőfeljelentést vagy indítanak kártérítési pert.
Mina András betegjogokkal is foglalkozó egészségügyi szakértő is számtalan hozzá fordulótól hallja, hogy fizetett is előre az orvosnak, de csak az esetek 10-20 százalékában akarnak valamit kezdeni az üggyel, 1-2 százalék jut el feljelentésig. (Általában csak azok panaszkodnak, akik nem azt kapták, amit reméltek.)
„Praxisomban előfordult olyan eset is, mikor a beteg számonkérte az orvost, amiért nem váltotta be azt, amit a hálapénzért cserébe ígért – talán még a heget is megmutatta a testén –, mire az orvos a zsebébe nyúlt és visszaadta a korábban kapott összeget.”
Ez egy kisebb összegű hálapénz volt, a jellemző nem ez, hanem az, hogy az orvos tagad, hiszen a pénz visszaadásával már lényegében elismeri, hogy bűncselekményt követett el. A reklamáló betegtől ugyanis már tarthat az orvos, hátha rögzíti a beszélgetést, abból pedig ő már nem jön ki jól.
Magnó a zsebbe
Felvétel nélkül nagyon nehéz bizonyítani az ilyen beszélgetést – az orvos ködösíthet is a szembesítéskor, hogy nem úgy értette, csak általánosságban beszélt –, de a cikkben felsorolt esetek azért azt mutatják, ha több sértett jelentkezik, megállhat az ügy.
Mina azt mondja, nem mindenki a pénzt akarja visszakapni, sokaknak elég, ha a betegjogi képviselő megpróbálja elérni, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló eset az adott intézményben, vagy az orvos a betegnek elismeri a hibáját és bocsánatot kér. „Előfordul ilyen is, időnként menni szokott.”
A beteg nemcsak az orvosnál, hanem az intézménynél is panaszkodhat, ha az előre adott pénz ellenére nem az általa elvárt ellátást kapta, ilyenkor jellemzően egy fegyelminek megfelelő eljárás indul az orvos ellen az intézményen belül, akár írásos nyom nélkül. Ilyenkor még mindig diszkrét marad az ügy, de már az intézményben tudnak róla. Betegjogi vagy más szakembert is bevonhat, hogy segítsen a helyzet rendezésében.
Mina András szerint egy életszerűen előadott történetnél az egészségügyben dolgozók tudják, hogy a betegnek valószínűleg igaza van. Ez azonban még nem elég: ha erről hivatalosan is nyilatkozni kell, akkor önvédelemből mindenki tagad, egészen addig, míg bizonyíthatóvá nem válik az ügy.
