Itthon MTI 2018. július. 16. 14:28

A veronai tragédia miatt börtön járna a járművek illegális átalakításáért

Módosítaná a büntető törvénykönyvet (Btk.) egy hétfőn benyújtott törvényjavaslat: a veronai buszbaleset nyomán szankcionálnák a jogellenesen átalakított személyszállító jármű vezetését. A Czunyiné Bertalan Judit fideszes képviselő által benyújtott javaslat e mellett a hivatalos személyek zaklatására vonatkozó rendelkezések megalkotását is kezdeményezi.

A törvényjavaslat egyik része arra irányul, hogy egészítsék ki a Btk.-t a jogellenesen átalakított személyszállítást végző jármű vezetésére vonatkozó rendelkezésekkel. Eszerint, aki engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően átalakított, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott járművet vezet – ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg – egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Minősített eset, és a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt iskolabusszal vagy különleges igényű – így különösen mozgásában korlátozott, idős vagy beteg – személyek szállítására szolgáló közúti járművel követik el. Aki pedig engedély nélkül ilyen átalakítást végez, vagy végeztet, az elzárással büntetendő.

A javaslat indoklása szerint a tizenhét halálos áldozatot követelő tragikus veronai buszbaleset rávilágított arra, hogy az engedély nélkül átalakított személyszállítást végző járművekkel a közúti közlekedésben való részvétel olyan súlyos következményekkel járhat.

Ezzel az új Btk.-tényállással a személyszállítást végző járművek átalakításának engedélyhez kötése nem csupán egy adminisztratív teher lesz, hanem ennek elmulasztása büntetőjogilag is szankcionálható.

Az olaszországi Verona közelében 2017. január 20-án éjjel tizenheten haltak meg, amikor a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjait és tanárait szállító busz balesetet szenvedett. A buszon 56-an utaztak, 43 gyermek, 11 felnőtt és a 2 sofőr. A nyomozás jelenleg is folyik halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával ismeretlen tettes ellen.

A hivatalos személy zaklatása is bekerül a Btk.-ba

A hétfőn benyújtott törvényjavaslat másik része a Btk. zaklatásra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására irányul. E szerint, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el, az két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ennek indoklása az, hogy az Alaptörvény utolsó módosítása megerősítette a magánélet védelmét, így már a hivatalos személyeket is megilleti az a jog, hogy legyen olyan hely és időszak a mindennapi életükben, ahol, illetve amikor joggal elvárhatják, hogy hivatalos eljárásuk miatt ne zaklassák őket.

A veronai áldozatokra emlékeznek
Asszonyi Eszter
Hirdetés
Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.