Ma egész nap dübörög a parlamenti törvénygyár, döntöttek arról, ezentúl nehezebben épülhessenek magasházak, és a gyülekezési törvény módosításának általános vitája is megkezdődött. Arról is vitáztak a honanyák és honatyák, kinek a kezébe kerüljön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és az is előkerült, a kormány azt nevez ki az állami cégek élére, akit akar. Hosszasan folyt a vita arról, hogyan fogják büntetni a hajléktalanokat az utcán élésért. És ha hiszik ha nem, a kereszténység mellett előkerült Csárdi Antal férfiassága és Vona Gábor nem identitása is. A képviselők pedig késő estig folytatják még.
Most érkezett
Egyelőre a Bethlen Gábor Alap körüli törvénymódosítás vitája zajlik, és hát hátravan még a TASZ által kifogásot két törvény általános vitája, amelyre valamikor a késő esti órákban kerül sor: a magánélet védelmében születendő törvény és a gyülekezési jogról szóló törvénymódosítás vitája. (Ezeket nyilván azért is sorolták ennyire hátra, hogy már a lehető legkevesebb emberhez juthasson el a hírük, és az ellenzék is kellően fáradt legyen.) Ezekről majd rövidhírekben számolunk be.
Miért is kell az NKE fenntartását egy miniszterium alá terelni a négy minisztériumi delegált helyett? Dunai Mónika (Fidesz) szerint az NKE kezdeti éveiben még szükség volt egy ilyen konstrukcióra, ma már nem.
A TASZ kiadott egy közleményt, a jogvédő szervezet szerint a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényeket nem lenne szabad elfogadni. "A gyülekezési jogi törvényjavaslattal kapcsolatban leírja, hogy ez alapján túl sok önkényes döntést hozhatna a rendőrség, pedig egy jó törvénynek nem szabad megengednie, hogy a gyülekezési szabadság egy kormány alá rendelt hatóság jószándékától függjön." A magánélet védelmével kapcsolatban pedig azt gondolja a TASZ: "a javaslat érdemi előrelépést az alkotmányosan védendő magánszféra védelmében nem eredményez, de alkalmat ad a véleménynyilvánítás szabadságának további, alkotmányosan nem feltétlenül indokolható korlátozására".
A két törvényről később vitázik a mai napon a parlament
Ezt kapná meg Gulyás Gergely, miután elvették tőle Paks II. uniós tárgyalását. A fideszes Dunai Mónika adja elő, miért is fontos ezt a fenntartói változtatást pont most megtenni. Most négy minisztérium delegáltja látja el a fenntartói feladatokat, ez lelassítja a munkát, ezért kéne átkerülni a Miniszterelnökséghez a fenntartási jognak. Viszont egy tanácsadó bizottság is létrejön az eddigi fenntartók delegáltjaival, amihez csatlakozik a külügy delegáltja is, nekik véleményezési joguk lesz – ez nem tűnik olyan erős egyszerűsítő és modernizáló lépésnek.
A szabálysértési törvény vitájában előkerült a devizahitelesek lakásainak elárverezése, a kilakoltatások problémája – az egykori Neoton Família énekesnője épp most szembesül egy ilyen gonddal.
A kormány hiába kéri az ellenzéket, hogy nyújtsanak be módosító javaslatokat, ha a kormány ezeket nem fogadja be, több mint ezret nyújtottak be, egyet sem fogadtak el, mondja Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő. A parlament ellenőrző szerepe nem eredményez javulást, ezt látják a forint árfolyamzuhanásának kérdésénél is.
A hozzászólásokra válaszolva a BM államtitkára elmondja, a hajléktalanok méltósága tény, de ettől még nem érdemelnek pluszjogokat. A kormány nem szégyelli magát, meg akarja oldani a helyzetet, nem a hajléktalanok elzárása a cél, monda Csárdi Antal mondandójára reagálva. Van bérlakásprogram hajléktalanok számára, Közép-Magyaországon 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre ehhez. Kontrát arra kéri a képviselőket, vegyék komolyan a témát.
"Én is katolikus vagyok, és nem dicsekszem vele"
– mondja még Csárdinak.
Nem a hajléktalanokat, hanem a kriminalizálásukról döntő politikusokat kéne kriminalizálni, mondja Csárdi Antal LMP-s képviselő, és kritizálja a fideszes politikusokat, akik ennek a módosításnak a fényében nem keresztények. Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő pedig arról beszél, a családok évében a kormány arra készül, hogy elvegyék a gyerekeket a hajléktalan szülőktől. A DK-s Hajdu László azokról beszél, akiknek még van lakásuk, de nem tudják fizetni a számláikat, szociális étkeztetést vesznek igénybe, csak idő kérdése, mikor lakoltatják ki őket.
Dunai Mónika (Fidesz): az ellenzék szánt szándékkal az utcán akarja tartani a hajléktalanokat. A rendészeti eszközök mellett lesznek majd szociálisak is. Szerinte Csárdi Antal a fideszesek kereszténységét megkérdőjelező mondatai olyanok, mintha valaki
Csárdi férfiasságát kérdőjelezné meg
– nem illendőek. Z. Kárpát Dániel erre dühösen szólal fel, a Fidesz szemöldökcsipeszezett a kampányban,
"hát hogy bizonyítsa Vona Gábor, hogy heteró?"
– teszi fel a költői kérdést.
A DK-s Arató Gergely szerint a kormány nem tett semmit a hajléktalanság megelőzésére,
"valóban nem hagynak senkit az árok szélén: beléjük rúgnak, hogy bele is essenek".
A kormánypárti politikusoknak el kéne tölteni egy órát egy nem kiemelt minőségű hajléktalanszállón, akkor megértené, miért vannak az emberek az utcán. A rendőröket kivezénylik az utcára, akik beviszik a hajléktalanokat a szállóra, majd pár órán belül megint az utcán lesz. Lesznek büntetések, akár elzárások, végrehajthatatlan szabálysértési döntések. Ez senkinek sem lesz jó, a rendőröknek sem.
A KDNP szerint az utcán élés nem lehet választás, ezt nem lehet engedni.
MSZP: szociális kérdéseket büntetőeszközökkel megoldani nem lehet. A hajléktalanok száma csak nőni fog, mennek a kilakoltatások, sok a 90 napon túli hitelrészlet-tartozással érintett család. A bíróságok döntenek majd, mit szabnak ki büntetésként. 30-32 ezer hajléktalan van, hogy lehet nekik elegendő 9000 hely a hajléktalanszállón.
"Nehezen képzelhető el, hogy az utcán élők elmennek a közterületről, csak hogy betartsák az Alaptörvényt, mivel nincs hova menniük"
– mondja Kórozs Lajos, aki egy Fedél Nélkül újsággal a kezében beszél. A kormány 2010 óta bünteti vagy büntetni szándékozta a hajléktalanságot, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, nem lehet büntetni, szabálysértésként felfogni a hajléktalanságot, ez ütközik az emberi méltóság védelmének elvével.
