Meddig feszíti a húrt a magyar kormány a CEU működéséhez szükséges államközi szerződés ügyében? És mennyit bír ki még bizonytalanságban az egyetem? Ezt is mérlegelik ma és holnap az intézmény legfontosabb döntéshozói. Ha az egyetem elhagyni kényszerül Magyarországot, abból minden bizonnyal nemzetközi botrány lesz. Ez nagyjából egyvalakit nem érdekel: igen, akinek - mint a császári időkben - a felfelé- vagy lefelé tartott hüvelykujján múlik minden.
Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees. Bár a magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén elvileg a „szokásos”, a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések szerepelnek, egyetemi forrásaink szerint megkerülhetetlen, hogy az intézmény jövőjéről, az esetleges Budapestről elköltözéséről is tárgyaljanak. A tanácskozáson meg nem erősített információink szerint várhatóan az alapító, Soros György is részt vesz, a két éve a kormány főellenségének számító magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra.
A CEU magyarországi jövője – ahogy arról korábban többször beszámoltunk – több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan: a kormány Soros György elleni propaganda-hadjáratába jól illeszkedő, lex CEU-ként elhíresült törvényének első verziója első lépcsőben két feltételt szabott az egyetem működéséhez: hogy szinte irreális határidőn belül – 2017. december 31-ig – legyen az Egyesült Államokban is kampusza, illetve, hogy szülessen államközi megegyezés a működéséről.
Bár ez utóbbiról rövid időn belül kiderült, hogy lehetetlen, mert az oktatási kérdéseket az Egyesült Államokban tagállami szinten szabályozzák, vagyis nem a szövetségi kormánnyal, hanem New York állammal kell megállapodást kötnie, a kormány erről jó ideig nem vett tudomást. Hónapokig tartó huzavona után szeptemberre úgy tűnt, sínen lehet az ügy, hiszen elkészült a két állam közötti megállapodástervezet, ezt azonban annak ellenére nem írták alá azóta sem, hogy októberre a kinti kampusz ügye is megoldódott: a CEU megállapodást kötött a New York-i Bard College-dzsal, ahol januártól meg is indította első kurzusait.
Ej, ráérünk arra még...
A cinikus hivatalos kormányzati magyarázat szerint az aláírást nem sürgeti semmi, hiszen 2017 októberében (részben az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete, a Velencei Bizottság bírálataira reagálva) módosították a törvényt, és 2018. végéig kitolták a határidőt, ameddig a CEU-nak teljesítenie kell a törvénybe írt két feltételt.
Egy népes kormánydelegáció – köztük Palkovics László korábbi oktatási államtitkár és Altusz Kristóf, akkori külügyi helyettes államtitkár – áprilisban személyesen is megnézték, hogy a Bard College-i képzőhely megfelel-e a feltételeknek, az eredményéről azonban annak ellenére nincs hír, hogy az erről szóló jelentés információink szerint már bőven elkészült.
A CEU-nak közben rengeteget árt a több mint egy éve tartó bizonytalanság, hogy nem tudja, meghirdesse-e, elindíthatja-e a következő tanévet Budapesten, emiatt nemcsak potenciális hallgatókat, hanem oktatókat is veszítenek.
"Nem tudunk új embereket felvenni. Kezdünk elvérezni. Nem vághatunk neki még egy tanévnek ilyen bizonytalanságban."
– magyarázta a Washington Postnak május elején Michael Ignatieff, az egyetem rektora, hozzátéve egyúttal, hogy ha nyárig nincs megállapodás, a CEU-nak Bécsbe kell költöznie (márciusban derült ki, hogy az intézmény az osztrák fővárosban is kampuszt létesít).
A rektor néhány napja a Radio Canadának adott interjúban ezt némileg már finomította:
„Megvárjuk a kormány döntéseit. A következő néhány hónapban dönteni fognak”
– ami arra utal, hogy az alapítók most hétvégén még nem a költözésről döntenek, legfeljebb a szóba jöhető forgatókönyveket tárgyalják meg.
Világbotrány?
Az említett interjúban a rektor ugyanakkor arról is beszélt, hogy nem tudja, a kormány elmegy-e a végsőkig, az egyetem mindenesetre nem tud elmenni addig szerinte. Ha viszont a CEU-nak végül el kell mennie, abból szerinte botrány lesz.
Hogy ez mennyire így van, arra nemcsak a CEU-ügyben Magyarország ellen egy éve zajló kötelezettségszegési eljárás, valamint a nemzetközi tudományos élet képviselőinek számtalan, a magyar kormánynak címzett petíciója és intelme a bizonyíték, hanem az is, hogy másfél hónapja a Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt, illetve legnagyobb pártja, a német CDU is megüzente: nem maradhat a konzervatív európai erők családjában a Fidesz, ha 1.: nem tesz meg mindent a CEU Budapesten maradásért, és nem írja alá a már letárgyalt államközi szerződést New Yorkkal, 2.: nem várja be a Stop Soros-törvény elfogadásával a Velencei Bizottság állásfoglalását.
Ez utóbbinak időközben már tudható, hogy biztosan nem tesz a kormánypárt eleget, hiszen, ahogy arról beszámoltunk, szerdán „ízlések és pofonok” – alapon már elfogadták a súlyosan aggályos javaslatcsomagot.
A két feltétel közül azonban információink szerint azonban nem is ez, hanem a CEU jövőjét érintő volt fontosabb, ezt a Stop Soros szerdai elfogadása után a hvg.hu-nak a háttérben több magas beosztású, kormányzati tisztséget is viselő fideszes politikus is megerősítette. (A német kancellár, Angela Merkel szóvivője mellesleg már tavaly októberben arra szólította fel a magyar kormányt, hogy kösse meg a megállapodást New York állammal a CEU működési feltételeiről, miután a CEU a kampuszra vonatkozó feltételt is teljesítette.)
Egy a néppárti tárgyalások részleteit ismerő, befolyásos fideszes a helyzetet szerdán úgy magyarázta: Orbánnal ígéretet tetettek, hogy nem üldözi el Budapestről a CEU-t, amit állítása szerint szűk körben az EPP vezetői felé meg is tett.
„Csakhogy arra már nem vállalt semmilyen garanciát, hogy az egyetem magától sem megy el”
– tette hozzá cinikus mosoly kíséretében a politikus.
Az illető, és más, a miniszterelnökhöz közel álló forrásaink szerint lényegében mindegy, hogy mit állapít meg a New York-i kampusz szemrevételezéséről készült jelentés, a döntés egyes egyedül Orbán Viktor kezében van arról, hogy még a CEU tűréshatárán belül kerül-e aláírás az államközi megállapodásra. Ő pedig állításuk szerint még nem döntött, sőt a közeljövőben sem hiszik, hogy ezt tartaná a legsürgetőbb teendőjének.
Ahogy az elmúlt hónapokban számtalanszor, a héten újra elküldtük a kérdéseinket a New York-i kampuszról jelentést író erőforrásminisztériumnak, és a külügyminisztériumnak is, hogy milyen eredménnyel zárult a helyszíni vizsgálat, megfelelt-e a kampusz az előírt feltételeknek, és mikorra várható a New York állammal kötendő megállapodás aláírása, de ezúttal még a korábbi semmitmondó válaszaikat - "a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak, azokat mindenkinek be kell tartania" - sem küldték el.