Az országot járják az MSZP elnökjelöltjei, a hét végén Budapesten ülnek össze, előtte még Kecskeméten, Nyíregyházán, Pécsen és Győrben tartanak konvenciót. A június közepén tartandó kongresszuson záruló versenybe öten neveztek, és bár többen már nem lesznek, változásokra még lehet számítani. Mivel Tóth Bertalan a legesélyesebb jelölt, mások esetleg újragondolják, nincs-e biztosabb jövőjük, ha más posztra pályáznak.
A célegyenesre fordulva az elmúlt napokban a szocialista párthoz közel álló forrásaink egybehangzóan állították, a legnagyobb esélye Tóth Bertalan frakcióvezetőnek van arra, hogy a kongresszuson elnökké válasszák. Többen említették, hogy ha szoros lesz a verseny, akkor Mesterházy Attila volt elnök lehet az, aki Tóth számára veszélyes lehet, viszont Kunhalmi Ágnes, az EP-képviselő Szanyi Tibor és Bródy Gábor esélyességéről alkotott kép megoszlik. Őket alig említette valaki befutóként.
Érdekes pletyka, amit több beszélgetőpartnerünk is terjesztett, hogy Kunhalmi Ágnes végül nem is elnöknek, hanem választmányi elnöknek indul, így kihívója lehet a Hiller István helyébe lépni tervező Ujhelyi István EP-képviselőnek. Hallani esetleges visszalépésekről is, amelyek Mesterházy malmára hajthatják a vizet.
Egy fenék, egy ló
A még mindig a választási vereség okozta sebeket nyalogató szocialisták vezetése az áprilisi voksolás után lemondott, így elkerülhetetlenné vált a tisztújítás, pedig valójában senkinek sem hiányzott. Persze, sokan egyetértenek abban, hogy itt lenne a valódi megújulás ideje, de nem örülnek annak, hogy a külső szemlélőnek megint úgy tűnik: önmagukkal foglalkoznak a szocialisták. Egy MSZP-s forrásunk meg is jegyezte, hogy jó eséllyel úgy fog átmenni a kétharmadon a Stop Soros és a hetedik alkotmánymódosítás, hogy azt nem fogja zajos szocialista felháborodás kísérni. Rezignáltan azt mondta:
nincs erőnk egyszerre benn is, kinn is lenni.
Eközben a jelöltek elképzeléseiről viszonylag keveset tudunk:
- Szanyi (már megint) erős balos fordulatot hirdet.
- Az EP-képviselő szerint 99 százalékban hasonlít az övéhez Mesterházy Attila elnöki programja, csak amaz menedzserszemléletűbb.
- Kunhalmi közben azt tervezi, hogy a szétaprózódott ellenzékből kormányzóképes baloldali néppártot épít,
- Tóth pedig azt szeretné, ha az MSZP erős és működőképes formációként a remény pártja lenne. Úgy látja, először a szervezetet kell megerősíteni, majd újra kell fogalmazni a baloldali politikát. Kunhalminál és Tóthnál közös, hogy a baloldaliságot kompromisszumok közé szorítva nyitna a liberális oldal felé.
- Bródy Gábor elnöki ambícióiról nemcsak a közvélemény, hanem saját párttársai is keveset tudnak, a határozatlanságon, a karaktersemlegességen és az együttműködés-képtelenségen változtatna – de azt nem tudni, ezek mögött mennyi a tartalom.
Ujhelyi, aki szintén középre húzódni látszik nemrég az ATV stúdiójában fejtette ki, hogy szerinte Szanyiból nem lesz elnök (az egymással korántsem harmonizáló EP-képviselők egyébként a párt legjelentősebb támogatói, évek óta milliókat utalnak az MSZP-nek, ahogy a Zoom megírta). Akkori beszédéből úgy hangzott, szeretné, ha a régi barátok újra összeállnának. Egyébként Ujhelyi is azok közé tartozik, akik Tóth Bertalant gondolják befutónak. Hozzátette, reméli, Kunhalmi is „csapattag” lesz.
Ujhelyi reményét fejezte ki, hogy a Tóth Bertalan mellett formálódó kis csoport, ha felhatalmazást kap, olyan szokatlan módon tud majd a jövőben működni, hogy egymás mellé ülnek és végig támogatják egymást a következő években. Ebben a csapatban benne van Komjáthi Imre és Tüttő Kata is. Tüttő most bekerült az új budapesti elnökségbe, amelyet pár hete újfent Molnár Zsolt vezet. Igen, az a Molnár Zsolt, akit Botka László, miután három hónap után megfúrták miniszterelnök-jelöltségét, árulónak nevezett, de Szanyi Tibor egy nekünk adott interjúban megvédte Molnárt, mondván az elmúlt négy évben szakmai anyagok sokaságát rakta az elnökség és a választmány asztalára, amiket ha megfogadnak, ma előrébb tartana a párt. (Molnár Zsolt megválasztása után interjút adott a kormánypárti Figyelőnek, meghirdette a „neohornizmus” időszakát, visszavezetné a pártot Horn Gyula örökségéhez.)
Régi ifjak
Az elnöki kampányban aktivizálódók névsora, valamint a háttérben mozgolódó emberek listája az MSZP történetét közelebbről is ismerőkben felidézheti az egykori BIT-generációt. A Baloldali Ifjúsági Társulás a rendszerváltás körül alakult, a fiatal balosok keltetője volt az államszocializmus után, az ezredforduló körül már Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták névvel működött. A Magyar Narancs egy 1997-es cikkében megemlíti, az akkori BIT-elnök Tóbiás József lett, de volt ennek a szervezetnek a vezetője az azóta elhunyt Kiss Péter és a 2014-ben külföldi számlabotrányba keveredett Simon Gábor is.
Az egykori BIT népszerűsége a Zuschlag-ügy miatt (ugyanis az egykori MSZP-s politikus itt kezdte politikai pályafutását) drámaian visszaesett, így 2008 májusában jogutód nélkül feloszlatta magát. De a "Zuschlag-árvák" tovább politizáltak, kik a csoport romjaiból kinövő Societasban, kik az MSZP-ben. Sokan mára az első sorokig küzdötték fel magukat – ilyen a már említett Tóbiás József. Amikor ő még elnök volt, sok volt BIT-es MSZP-s küldöttel dolgozott együtt, ahogy Ujhelyi István, de a már említett Tüttő Kata is, akit egy korábbi Heti Válasz-írásban Hagyó-árvaként is emlegetnek, egyszerűen azért, mert az akkor előzetesét töltő „egykori felettesük nélkül sohasem lettek volna valódi tényezők az MSZP-ben”.
Puch László előlép a kulisszák mögül?
A régi generáció magára találásánál is érdekesebb talán, hogy Tóth Bertalan esetleges elnökké választásával újra közvetlenül az első sor mögött találhatja magát Puch László, az MSZP korábbi (?) pénztárnoka. Tóth is, Puch is ezer szállal kötődik Pécshez és Baranyához, az MSZP-s frakcióvezető kritikusai Tóthot egyenesen Puch emberének láttatják.
„Volt az a hír korábban, hogy Csintalan bejelentkezett elnöknek. Akkor jött volna a Simicska. De a Puch Lacival az Orbán jönne” – mondta keserűen egy MSZP-s politikus. Ezzel pedig a 444 korábbi cikkére utalt az abban szerepelteket készpénznek véve, ezek szerint Puch, az MSZP egyik legbefolyásosabb háttérembere 2017 februárjában úgy vette újra át a Népszavát, hogy az újság finanszírozásáról személyesen Orbán Viktorral állapodott meg Hatvanpusztán. Egy biztos: azóta nem késnek a fizetések, és az újság tele van állami hirdetésekkel, 2017-et pedig 289 milliós adózás utáni profittal zárta a XXI. Század Média Kft., a Népszava kiadója. Úgy, hogy az azt megelőző évben 52 milliós veszteséget produkált.
Kérdés, hogy az egykori pénztárnok milyen lehetőségeket találna párton belül, vagy éppen hogy az a feladat szállna rá, hogy a cégében realizáló profitot a párt javára fordítsa. Vagyona ugyanis nem nagyon maradt a szocialistáknak. A párt pénzre váltotta Jókai utcai székházát – itt szerkesztik ma a Népszavát is –, a kevés vagyonelem egyike az a Villányi úti ingatlan és konferenciaközpont, amelyet egy – Puch Lászlót is kuratóriumában tudó – alapítvány működtet, és amelyre sokaknak fáj a foga.
Bárki is lesz az MSZP új elnöke és bárki is kapja meg az új (vagy régi-új) erős ember szerepet a háttérben, nem lesz könnyű dolga. A belső válság enyhítése, szerencsés esetben megszüntetése mellett növekedést is produkálni kellene, ugyanis a 2019-es EP- és önkormányzati választás vészesen közeleg, és ha a szocialisták minimálisan is alkuképesek akarnak lenni az ellenzéki térfélen, akkor kellenek a pozitív hírek – méghozzá azonnal. A megsemmisüléstől rettegő összefogás ugyanis már elkezdődött, aki rosszul taktikázik, az elsüllyed. Vagy előtte megpuccsolják a pártban. Hiszen jól emlékszünk az elmúlt évekre.
