Itthon hvg.hu 2018. május. 17. 18:30

11 hónapig vizsgálták az adóügyeit, mert szembeszállt a fideszes jelölttel

Pusztai-Csató Adrienn korábban fideszes aktivista volt, később mégis függetlenként mérette magát Szentistván időközi választásán, Tállai András választókerületében. Ekkor kezdődtek a problémák.

Fideszes aktivista volt, később azonban függetlenként indult Tállai András NAV-elnök választókörzetében, a Borsod megyei Szentistván egyik közelmúltban zajlott időközi választásán Pusztai-Csató Adrienn.

A Gémesi György-féle Új Kezdetben is megfordult Pusztai-Csató szerint már korábban is voltak gondok, de a helyzet akkor fordult igazán rosszra, mikor a Tállai András által támogatott fideszes jelöltet nagy fölénnyel legyőzte.

Ez megbocsáthatatlan bűn volt, végig éreztem a polgármesterségem alatt

– fogalmazott a Hír Tv Egyenesen című műsorának szerdai adásában.

Pusztai-Csató arról is beszélt, hogy az időközi választás kampányának utolsó hetében adóvizsgálatot indítottak ellene és ápolónőként dolgozó képviselőtársával szemben, holott sem neki, se a másik politikusnak nincs és nem is volt cége, vállalkozóként sem tevékenykedtek.

Állítása szerint szja-bevallásait kezdték ellenőrizni, amelyet 11 hónapon át 5 revizor és jogász is nézegetett, olyan szinten, mintha vagyonosodási vizsgálatot rendeltek volna el. Átutalásait és öt évre visszamenőleg minden adatát átnézték a NAV-ellenőrök.

A vizsgálatnak két hete lett vége, 2200 forintos adóbírságot kapott, de ezt is csak azért, mert az egyik évben ennyi mínuszt találtak a számláján. Ellenben egy másik évben túlfizetése volt, amiért meg épp az adóhivatal tartozik neki, nagyjából 20 ezer forinttal.

Pusztai-Csató azt mondta, már csak azt nem érti, kinek és miért érte meg ez, mert az adófizetőknek ez nem ennyibe került, neki pedig adótanácsadót kellett fogadnia, illetve a vizsgálattal adminisztrációs költségei is keletkeztek.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. február. 26. 13:00

Hogyan védjük meg Európát, ha Trump itthagy bennünket Putyinnal?

Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?