A kormánnyal korábban több kérdésben is kritikus fideszes uniós biztos a kormánypárti Magyar Időknek adott interjúban jelentette ki, hogy Magyarországon nincs gond ezen a téren.
A választások után telefonon gratulált Orbán Viktornak a győzelemhez, a kormányalakítás lezárultával, júniusban személyesen is találkozik a miniszterelnökkel – mondta az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa a lapnak. A Fideszhez fűződő viszonyáról Navracsics azt mondta, a viták természetesek egy párton belül. "Olyan pozícióban vagyok, amely miatt elkerülhetetlenek a nézeteltérések, hiszen uniós biztosként más szemszögből látom ugyanazokat a dolgokat. A lényeg azonban az, hogy a kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban" – magyarázta.
Amikor felvetették neki, hogy az elmúlt hónapokban nem volt ennyire harmonikus a viszonya a kormánnyal, s hogy például a hódmezővásárhelyi időközi polgármesterválasztás után mondott szavait sokan egyértelmű üzenetnek tekintették, úgy reagált: "Nem üzenetet fogalmaztam meg, hanem egy kérdésre mondtam el a válaszomat, véleményemet. Aki ismer, az tudja, hogy nem szoktam üzengetni, a véleményemet viszont mindig elmondom, amikor kérdezik."
Felhozták azt is, hogy korábban kijelentette: az Európai Bizottságban nincs szó Soros-tervről. "Ha valaki azt kérdezi, hogy az Európai Bizottság mikor tárgyalja a Soros-tervet, arra csak azt tudom mondani, hogy ilyen napirendi pont nincs. Arról nem tehetek, hogy ezt egyesek másként értelmezték. Azt is elmondtam egyébként, hogy a biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja" – magyarázta.
Megkérdezték a politikustól azt is, milyen álláspontot képvisel majd, ha az Európai Bizottságban is szóba kerül majd, amit eddig csak az Európai Parlament lengetett be Magyarország ellen: a 7-es cikkely elindítása. "Minden hasonló esetben azt gondolom, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás. Korábban, amikor még miniszterként vitánk volt az Európai Bizottsággal, minden kérdést tudtunk kezelni a kötelezettségszegési eljárás keretében. Ez egy jó eszköz, amely minden uniós tagállam esetében működik."
Navracsics ezen a ponton jelentette ki, hogy Magyarországon nincs rendszerszintű probléma a jogállamisággal. "A konkrét jogi megoldások terén pedig szinte minden tagállamban időről időre felvetődnek problémák, akár a bíróságok hatékonyságával, akár az államhatalmi ágak megosztásának módjával kapcsolatban" – tette hozzá.
A biztos szerint az a terv, amely a jogállamiság érvényesüléséhez kötné az uniós kifizetéseket, egyelőre csak egy ötlet. Az arról szóló vitában – magyarázta – azt az álláspontot képviselte, hogy a meghatározó feltételek között rögzítsék: a tagállamoknak végre kell hajtaniuk az Európai Bíróság döntéseit. "Ez azért is fontos, mert a jogállamiság tekintetében legtöbbször emlegetett államok – Magyarország és Lengyelország – kitűnőre vizsgáznak ebből a szempontból. E két tagállam minden bírósági ítéletet végrehajt, miközben ismerünk több olyan uniós országot, amely szavakban a jogállamiság elhivatott védelmezője, az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtásában azonban hátul kullog."
A jövőre lejáró mandátumáról azt mondta: biztos, hogy akár folytatja, akár befejezi, elégedett lehet, mivel ő a 28 bizottsági tag közül az egyetlen, aki egyértelmű nyertese a következő hétéves pénzügyi kerettervnek. "A folytatás azonban nem rajtam múlik. A kormány és a miniszterelnök úr dönt majd a jelölt személyéről" – jegyezte meg.