Orbán Viktor letette negyedik hivatali esküjét Magyarország miniszterelnökeként, majd szólt is a kétharmadhoz – valamint az ellenzék azon részéhez, amelyik jelen volt. Mivel reagálni a kormányfői szavakra nem lehetett, az LMP képviselői nem is mentek el az ülésre, a Jobbik kivételével pedig a többi ellenzéki párt sem hallgatta meg Orbánt. Mi helyettük is figyeltük a történéseket, hogy megfejthessük, mi a negyedik Orbán-kormány terve a következő évekre.
A kétharmad akarata szerint nincs reagálásra mód. Ezen a napon nem dicsérhet Kocsis és Harrach, nem kritizálhat Gyurcsány és Szél.
A nemzet minden tagjának megerősítem, hogy a magyar embereknek és érdekeknek, valamint a keresztény hitnek szolgálata fog vezetni
– mondja Orbán Viktor.
Orbán Viktor hitet tesz az Európai Unió mellett, és annak alkotó ereje akar lenni. Ez nem jelenti azt, hogy nem jut kritika Brüsszelnek. Orbán azon akar dolgozni, hogy az európai népek szövetsége legyen az unió, amelyben a nemzetek fennmaradnak. És csak eljutottunk a migrációhoz, valamint a Sorosra való utaláshoz. Szerinte az EU-ban kell megvívni ezt a harcot, mert különben egyetlen nyitott társadalommá változik Európa.
A multikulturalizmus és a politikai korrektség volt az első két lépés az önfelszámolásban. A harmadik lenne az idegen népek betelepítése. Ez ellen mindent meg fog tenni Orbán kormánya.
A lehető legnagyobb szabadságot akarom biztosítani az embereknek
– mondja Orbán, szerinte ezt tanulta meg a rendszerváltás előtti időkből.
A nyugati szövetségi rendszer része maradunk. Magyarország viszont Berlin–Moszkva–Isztambul háromszögében él. Ezért utasítjuk vissza a külső beavatkozást más népek dolgaiba, a demokráciaexportot. Orbán nem csak a német, a török és az orosz katonáit akarja távol tartani a Kárpát-medencétől, de az ország határain belül is biztosítani akarja a szuverenitást.
A Kárpát-medence Orbán számára egyetlen egység, még akkor is, ha több nép és számos államalakulat osztozik rajta. Azt szeretné, ha a szomszédokkal együtt ismét egységgé építhetné ki azt. A magyaroktól nem kell félni – szerinte ezt már bizonyítottuk a környező államoknak.
Ezeréves múltra tekint vissza Orbán, és ennek részeként a népességi számokat elemzi. A magyar eltűnhet, szétszóródhat a világon – figyelmeztet. Voltak már olyanok, akik el tudták képzelni, hogy eltűnik a magyar. A nép szerencséje, hogy nem ők állnak most a parlamentben, hanem Orbánék. A kormányfő ugyanakkor sorolja, mi mindent adott már a magyarság a világnak. Többet, mint amennyit kapott. Ez pedig feljogosít minket a folytatásra – mondja Orbán.
Egy új világrend kiépülését látja Orbán, és erre akarja felkészíteni az országot. Ennek része az új gazdasági területek feltárása. A technológia korszaka köszönt be szerinte. Erre való felkészülés miatt kellett döntően magyar kézbe venni a bankszektort, a médiát és az energetikát. Az oktatás területén is újabb fejlesztéseket ígér.
A célok rövid kijelölése után ismét áttér a magyarázatokhoz Orbán Viktor. A 2008-as gazdasági válság tanulságait összegzi, szerinte az vízválasztó volt. Ezzel magyarázza az új alkotmányt, adórendszert, családtámogatást és más reformokat. Az újítás miatt kapta szerinte a politikai támadásokat, de ez természetes.
Titokban nem lehet megújítani egy nemzetet
– mondja Orbán, aki szerint nyíltan vállalták, hogy a liberális demokrácia korszaka véget ér. Szerinte Európában is be fogják látni, hogy hiába bütykölnek rajta, mert csak az általa felépített kereszténydemokrácia képes megvédeni az emberi méltóságot, a férfi és női egyenjogúságot, elvetni az antiszemitizmust.
