Szombaton programbeszédként lehetett értelmezni szavait, ehhez képest most alaposan lehűtött mindenkit az új hódmezővásárhelyi polgármester. Egyfajta katalizátor szerepnél többre nem vágyik.
Ellenzékváltást, az egységes ellenzék megalakulásáért, illetve az ellenzékbe beépített árulók ellen folytatott küzdelmet hirdette meg a szombati budapesti tüntetésen Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. A tömeget azzal biztatta, "ti vagytok az új ellenzék", az első tüntetésen a szabadság köreinek szerveződéséről beszélt. Szinte már csak az hiányzott, hogy bejelentse, az együttműködésnek – vagy adott esetben a mozgalomnak – az élére is áll. Akik ezt várták, csalódniuk kell: Márki-Zay Péter a hvg.hu-nak azt mondta,
"A Messiás-elvárásnak nem fogok tudni megfelelni.
200 kilométerre a fővárostól nem kívánom szervezni az ellenzéket, de részt veszek az együttműködésben. Megtisztelő, hogy tőlem várják a megoldást, de nem ez az én feladatom. Amiben tudok, segítek, de több embernek kell ezen dolgozni."
Az együttműködés – vagy mozgalom – már alakul, de a szervezeti kereteket még nem fektették le, ahogy egyelőre a célok, lehetőségek is csak körvonalazódnak. Neveket nem árult el azok közül, akik jelentkeztek nála, de azt mondja, ismert nagy nevek, pártpolitikusok, civilek és aktivisták és vannak köztük.
Márki-Zay Péter a választási vereség után érzékeli a pártokban a változást, azt mondja, minden pártban vannak az együttműködést támogató emberek – április 8. előtt is voltak ilyenek –, és vannak olyanok is, akik azért dolgoznak, hogy ne legyen együttműködés. Őket egyszerűen árulónak tartja, mert "amíg ez a hozzáállás marad, a Fideszt tartják hatalomban".
Arra a kérdésre, hogy mi lehet ebből a helyzetből a kiút, Márki-Zay azt mondja, a pártoknak meg kell tisztulniuk, kérdés, hogy a tisztújításokon a változást akarók vagy a megalkuvók kerülnek-e többségbe. Ha utóbbiak – vagyis a Fideszt hatalomban tartók –, akkor azt a pártot le kell írni, mert ők a probléma részei.
Eleve bukásra ítélt kezdeményezés?
Több, a választás előtt aktív szerepet vállaló szereplővel is beszéltünk arról, mi lehet a kifutása a Márki-Zay Péter által kezdeményezett együttműködésnek, egyáltalán, egy olyan környezetben, mikor az ellenzéki pártok nem mutatnak túl sok hajlandóságot a szorosabb együttműködésre, milyen kifutása lehet egy ilyen, pártok felett álló kezdeményezésnek. Van-e elég ereje annak a több tízezer szavazónak – jobbikostól a DK-sig –, hogy kikényszerítse saját pártjából a változást, az együttműködést annak érdekében, hogy egy jövőbeni választáson a Fideszt le lehessen győzni.
A választás után kínálkozó forgatókönyv szerint két hatalmi tömbnek egy az egy ellen kell felállni, az erre buzdító honlapok valamelyest sikert is elértek az átszavazásra buzdítással – ami onnan látszott, hogy sok, a Fidesz jelöltjével szemben esélyesnek gondolt ellenzéki jelölt több szavazatot kapott, mint a saját oldali pártlisták összeadva –, azonban a kétharmad így is maradt.
Az egyik háttérben nyilatkozó szereplő szerint Márki-Zay korán hirdette meg a mozgalmát, "nincs még mögötte semmi konkrétum". Szerinte várni kellett volna ezzel,
"túl sok megváltóként kezelt ellenzéki arc használódott el".
Az előbb vázolt, egy az egy elleni alapkoncepció is kevés szerinte, mert "az a szerencsétlenkedés, ami volt, hogy összeférceled, összeszíjazod a rendelkezésre álló jelölteket, nem vezet eredményre". Külön fájdalmas számára Molnár Gyula ügye, aki elvitte a választókerületét, ugyanakkor hétfőre kibukott a lakásügye, ami Molnár szerint teljesen rendben van, de azért vet fel kérdéseket. Nyilatkozónk szerint egy "új sztori" kell, egy olyan alternatíva, amit szembe lehet állítani Orbánéval. Márki-Zay hangsúlyozottan nem az összes párt lecsereléséről, inkább egyfajta kimazsolázásról beszél, forrásunk szerint régi arcokkal is működhet az új történet. Az eddigi tüntetések mondanivalója – hogy mi vagyunk a többség és Orbán takarodj –, szerinte kevés.
Aki egyszer ezt már végigélte
A Messiás-várásról vagy a rosszul időzített és kommunikált belépésről sokaknak eszébe jut Bajnai Gordon volt miniszterelnök példája, aki 2012 októberében – pont a Szabad sajtó útján – meghirdetett egy ellenzéki ernyőszervezetet, és várta a pártok csatlakozását. A pártok nem érkeztek, ő miniszterelnök-jelölti ambíciókra tört, végül alulmaradt a küzdelemben Mesterházy Attilával szemben.
Bajnai akkori környezete szerint a volt miniszterelnök legalább olyan erős, ha nem erősebb gyomrosokat kapott belülről, mint kívülről, a Fidesztől, pedig ott ment bőszen a libajnaizás. A Bajnai bukását közelről végigélő politikus most arról beszélt a hvg.hu-nak, a
"a struktúra maga fogja kicsinálni Márki-Zayt".
A választási eredmény ugyanis érdemben nem változtatott a felálláson. Az Együtt megszűnését forrásunk nem tekinti strukturális változásnak, nem oldódott meg a Momentum, az LMP, az MSZP problémája és a Gyurcsány-probléma sem, de a Jobbik sem ment át annyira a túlpartra. Így minden párt folytatja azt a narratívát, amit elkezdett: az egyik nem akar összefogni, a másiknak túl gyurcsányos a DK, valakikről az terjed, hogy megvette a Fidesz – sorolja.
"Jézus Krisztus is jöhet, ezt ő sem oldaná meg. Itt komoly szerkezeti változás kell, az ellenérdekelt felek mindig többen lesznek, mint akik stratégiát akarnak váltani. Ugyanaz marad, de bár ne lenne igazam."
Ellenzéki politikus forrásunk szerint Márki-Zay szerinte hiteles szereplő helyben, "autentikus, amit csinált polgármester-jelöltként", de nem tudja, hogy van-e benne annyi, hogy később esetleg vezetője legyen egy új ellenzéki mozgalomnak.
Beszéltünk más, szintén szkeptikus szereplővel, aki szerint az állampárt akadályozza meg majd Márki-Zayt a törekvéseiben, tönkre fogják tenni. Hódmezővásárhelyen "Esztergom szindrómát" vár, Márki-Zayt, akár annak idején Tétényi Évát, egy idő múlva kigolyózhatják a polgármesteri székből, aki így "muszáj-Herkulesként" bekerülhet a politikába. Egy másik nyilatkozónk is az előbbi képet erősíti: Márki-Zay a történetben húzónév, jó jelkép lehet, de vezető nem.
"Minden tisztelet mellett, az ő tapasztalata ma még nem elég."
A választás óta eltelt két hét pedig szerinte túl kevés arra, hogy lássák azt a dinamikát vagy centrumot, ami átformálhatja az ellenzéket. Márki-Zayt korábban "jószándékú, kedves emberek, civilek vették körül, de ebből még nem lesz politikai erő."
Nagyot sóhajtottak egy jó 40-es megjelenésére
Egy Márki-Zay Péterrel az elmúlt hónapokban kapcsolatban lévő szakember arról beszélt, Márki-Zay soha nem emlegette ambícióit, "vele kapcsolatban voltak ambíciói másoknak. Mikor látták, hogy a hagyományos pártok vezérkara nem nagyon tud megújulni, mindenki várta az új generációt, de a momentumosok túl fiatalnak bizonyultak, és mindenki nagyot sóhajtott, mikor feltűnt a színen Márki-Zay, hogy végre jönnek a negyvenesek".
Azt mondja, a meglévő ellenzéki pártokat nem olyan könnyű félretolni, mögöttük van az ország – vagy legalábbis a szavazni hajlandók – fele. "Ez a része az elképzelésnek ifjonti hevület." Beszéltünk olyan szereplővel is, aki azt mondja, Márki-Zaynak előbb Hódmezővásárhelyen kellene bizonyítania, a többiben inkább jelképes szerepet vállaljon. (Ez lényegében egybevág azzal, amit Márki-Zay mondott a hvg.hu-nak.)
A közelgő önkormányzati választáson viszont lehet ő a példa: országszerte alkalmazhatnák azt a formulát, amit vele, az időközin. Feltéve, ha addig a Fidesz nem írja át a szabályokat. Márki-Zay példája sokkal inkább modellértékű lehet 2019-ben, mint az országgyűlési választáson volt. A polgármester nevével fémjelzett Rendszerváltás 2018 szerinte az egyéni jelölteknél túlértékelte a Jobbik szerepét, az a koncepció, hogy egy jelölt mögé próbálták összehozni a különböző erők egységét, gyenge lábakon állt.
"Lehet, hogy Márki-Zay a tüntetések hatására továbbra is úgy gondolja, a különböző irányzatok között van összeborulás és összekapaszkodtak az ellenzéki szavazók, azonban ha ez nem értékalapú, akkor nem tart sokáig."
Az egyik, taktikai szavazást népszerűsítő kezdeményezés, a Viszlát, kétharmad! egyik arca, a volt KDNP-s Lukácsi Katalin viszont arról beszélt, vidéken már elindult a Márki-Zay által szorgalmazott folyamat: a debreceni tüntetésen például kiderült, hogy az ellenzéki alakulatok maguktól olyan fórumokat hoztak létre, ahol különböző pártállású emberek tanácskozhatnak. "Ebből lehet megújulni."
Ő is azt mondja, kell egy olyan közösségszervezés, ami mozgósítja az ellenzéki tábort, és azon túl is meg tud fogalmazni üzenetet, hogy váltsák le Orbánt, mert az kevés. Maga is tart attól, hogy az egész koncepció a pártok ellenállásán megbukik, de sokan törik a fejüket azon, mit lehet csinálni, ha már eddig semmi sem sikerült.
"Csodafegyver nincs, csak a komoly munka."
Lukácsi kapcsolatban áll Márki-Zayjal, ráerősített arra, amit a polgármester a hvg.hu-nak mondott: érzi ugyan, hogy van várakozás a személyével kapcsolatban, de nem akar az élére állni egy esetleges mozgalomnak, Hódmezővásárhelyre akar koncentrálni. Lukácsi szerint az alakuló együttműködés nem a jövő májusban esedékes EP-választásra, hanem a 2019. októberi önkormányzati választásra koncentrálhat.
Többre tör, csak nem vallja be?
A Political Capital szakmai vezetője, Juhász Attila kételkedik abban, hogy a Márki-Zay által meghirdetett együttműködés megmarad a koordináló szerepben, szerinte elképzelhető az is, hogy később önálló politikai szerepre törnek. Azt mondja, bármilyen új szerveződés próbája az EP-választás lehet, ahol a választási rendszer könnyű indulást tesz lehetővé új szervezeteknek. Az önkormányzati választáson való szerepvállalást túlzó elképzelésnek tartja, hiszen az igényli a legnagyobb szervezettséget.
Valamit viszont muszáj lépnie, hogy felmutassa és megmérje erejét – mondja Juhász. Ez lehet akár egy népszavazási kezdeményezés is. Egyéves távlaton belül nem képzelhető el, hogy létrejöjjön egy olyan egységes ellenzék, amely a parlamenten kívülről megszerveződve áll szemben a kormánnyal. Márki-Zay beszédei a parlamenti ellenzék ellen irányulnak, náluk akar meghatározóbb pozícióba kerülni, megszólítva a 2,5 milliós ellenzéki tábort. A pártokat azonban nem tudja félretolni, a pártoknak juttatott állami támogatás, a meglévő szervezeti előny nem teszi lehetővé, hogy teljes egészében leváltsa azokat.
"Megpróbálja leszalámizni, a saját oldalára állítani azokat, akik ugyan valamely pártban politizálnak, de látnak benne vagy egy általa létrehozott mozgalomban új erőt és fantáziát."
Ugyanakkor a Momentum is a parlamentbe jutott ellenzék leváltására hajt, és épp előnyt készül kovácsolni abból, hogy csak 3 százalékot ért el a választáson. Annyi biztos, az ellenzéki pártok érdekeltek abban, hogy a kívülről jövő megreformálási kísérleteket elfojtsák. A parlamenti ellenzék sokkal nehezebb helyzetben van most, mint 2014-ben volt: egyrészt sok szavazójuk érez haragot és csalódottságot, másrészt kétharmad mellett nem nagyon van esélyük a parlamenti díszleten kívül más szerepre.
