A Policy Agenda kutatói kormányzati adatbázisok segítségével meghatározták, mely települések mekkora mértékben érintettek a közmunkával és két kategóriát alakítottak ki: közmunkával erősen és nagyon erősen érintett települések. Az előbbiekben 430 ezer, az utóbbiakban pedig 233 ezer választó él. A napi.hu ismertetése alapján a közmunkával minimálisan érintett településeken a Fidesz-KDNP országos listájára a szavazók 42,3 százaléka adta voksát 2014-ben, míg 2018-ban 55,4 százalék.

Ez az arány a közmunkával erősen vagy nagyon erősen érintett településeken négy éve 49,7, idén pedig 61,4 százalék volt. Azonban a csak a közmunkával nagyon erősen érintett falvakat nézve, ott 53,1 százalékos támogatottsága volt a kormánypártoknak 2014-ben, és még ezt is felülmúlták 2018-ban: 67,1 százalékot kaptak.

Az elemzés készítői szerint a Fidesz 2014-ben és 2018-ban is egyértelműen képes volt politikailag profitálni a közmunkából. Úgy látják, hogy e településeken csak a Fidesz-KDNP-nek van mozgósító ereje és mondanivalója.

A PA szerint az okok szerint az szerepel, hogy a közmunkások a kormánypárttól kapnak valami segítséget a megélhetéshez, még ha ez kívülről erősen alávetettségi, függőségi viszonynak is látszik. Továbbra is teljesen egyértelmű, azok számára, akiknek az egyetlen bevételi forráslehetőség a közfoglalkoztatás, azoknak nem politikai válasz az: hogy "nem jó a közmunka". Arra is szeretnének kézzelfogható választ kapni, ha nem adnak nekik közmunkát, akkor mi lenne velük. Ezzel a válasszal pedig láthatólag sem 2014-ben, sem 2018-ban nem szolgált egyik ellenzéki párt sem, és/vagy nem tudta/tudja ez elmagyarázni az érintetteknek – olvasható az elemzésben.

Korábban megírtuk, hogy annyira nagy a munkaerőhiány, hogy már vannak települések, ahol közmunkás sincs elég. Ennek a pozitív oka az, hogy a versenyszféra egyre több dolgozót visz el. De nem csak emiatt van hiány: a közmunkások is inkább olyan településen regisztráltatják magukat, ahol kevesebbet kell dolgozni vagy könnyebb a munka.